Vállalkozók Budapestért-Budapest a vállalkozókért
Az elmúlt héten a XV. kerületi Vállalkozói Klub és a BKIK XV. kerületi Tagcsoport közös rendezvényét tartotta, melyen a tagokon kívül részt vett Molnár Gyula, a XI. kerület polgármestere, országgyűlési képviselő, Budapesti Kormánymegbízott, Horváth Csaba, a II. kerület polgármestere, országgyűlési képviselő, a nemrégiben megalakult Budapesti Polgármesterek Kerekasztalának kezdeményezője, Tóth Imre a BKIK tiszteletbeli elnöke és Radács Ferenc a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) társelnöke.
Először Lowescher Vilmos, a BKIK XV. kerületi Tagcsoport elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd arról beszélt, hogy az összejövetelen szeretnének arról beszélgetni, hogy vajon milyen a vállalkozások helyzete Budapesten és mit tehetnek kölcsönösen a vállalkozók és Budapest, a Fővárosi Önkormányzat egymásért.
Az elnök gondolatébresztőnek felvetette a jelenlévőknek többek között azt, hogy a fővárosi beruházásokat ki kell emelni a politikai csatározásokból, hiszen a kormánytól függetlenül lesz mindig is a főváros Budapest. Elhangzott, hogy megoldás lehetne, ha a huszonhárom kerületi polgármester maguk közül választaná ki a főpolgármestert. Emellett üdvözölte az elnök a Polgármesterek Kerekasztalának megalakulását. Szerinte, amennyiben a vállalkozások helyzetbe kerülhetnek, akkor nagyon sok súlyos probléma is megoldódhat a fővárosban, s akkor más területekre pl. a szociálpolitikára is talán több pénz jut. Lowescher Vilmos kérte, hogy ezzel a felvetéssel foglalkozzon az elsők között a Polgármesterek Kerekasztala.
Horváth Csaba a felvetést megköszönve elmondta, hogy a Polgármesterek Kerekasztala épp abból a célból alakult meg, hogy egy politikai minimumban megállapodjanak a kerületi polgármesterek. Így például megállapodás született arról, hogy mivel a fővárosnak nagy szüksége van a 4-es metróra, így mindenki az úgy mellé áll.
-A cél, hogy Budapest vezető szerepet játszon ebben a régióban, egy tudásközpontú város legyen Budapest. Épp ezért megpróbálunk kényszerítő törvények nélkül kísérletet tenni a kerületek közti, valamint a kerületek és a főváros közti együttműködésre. Első ülésünkön célzott téma volt a szociálpolitika: így a megjelent polgármesterek közös nyilatkozatban vállalták, hogy kilakoltatási moratóriumot vezetnek be (2005.október 31- 2006.március 31 között) a kezelésükben lévő ingatlanokra és egyben közös állásfoglalásban fordultunk a budapesti közszolgáltatási cégekhez, megértésre és szolidaritásra kértük a vezetőiket, valamint arra, hogy a magas köztartozást felhalmozókat se rekesszék ki ezen időszak alatt a közszolgáltatásokból. Úgy látom, hogy van remény az együttműködésre.
Molnár Gyula azt hangsúlyozta, hogy valóban nem jó, hogy huszonnégy önkormányzat van a fővárosban, mert ez így nem áll össze egy várossá. Épp ezért nem tartaná jónak, ha kerületek leválnának a fővárosról, hisz európai méretekben ez a város kicsinek számít. Ám véleménye szerint a fővárosi vezetőknek jelenleg nem a működési gondokkal, hanem a fejlesztésekkel kellene foglalkozniuk. Molnár Gyula példaként említette, hogy abban mindenki egyet ért, hogy az Aquincumi-hídnak meg kell épülnie, mégis valami miatt a városvezetés nem engedi a magántőkét bevonni ebbe a beruházásba.
Európa kulturális fővárosa címre reagálva elmondta a XI. kerület polgármestere, hogy Budapest nagyon színvonalas anyaggal pályázott erre a címre, ám az elbírálásnál fontosabb volt az, hogy melyik városnak hoz többet ez a cím. Mindamellett Budapest részéről gratulál Pécsnek a pályázat megnyeréséhez. Molnár Gyula véleménye szerint nem lenne jó ötlet, ha változna a főpolgármester választási eljárás. A cél az, hogy találni kell a város vezetésére alkalmas közös főpolgármester-jelöltet.
Tóth Imre, a BKIK tiszteletbeli elnöke egyrészről aggódásának adott hangot, hogy a főváros nem fejlődik kellő ütemben, 1985 óta nem készült új metró vonal, másrészről örült annak, hogy a Hulladékhasznosító Mű rekonstrukciója elkészült, ami fejlődésként könyvelhető el. Tapasztalataiból és a tényekből merítve emelte ki az elnök, hogy az országosan működő kétszáz multicég közül száztizenöt működik a fővárosban, valamint száznyolcvanezer vállalkozás van jelenleg Budapesten, tehát itt található az ország lelke. Meglátása szerint a fővárosban több területen is kellene változtatni: többek között a közlekedésen, a parkolási lehetőségeken, amellyel egyrészt az itt élő emberek közérzete javulna, másrészt a vállalkozók is könnyebben fektetnének be a megtervezett fejlesztésekbe. Mindehhez a BKIK felajánlja segítségét, támogatását.
A VOSZ társelnöke, Radács Ferenc köszönetét fejezte ki, hogy részt vehetett ezen a beszélgetésen és kiemelte, hogy a korábbiakban elhangzottakban nagy szerepe van mind a VOSZ-nak, mind a BKIK-nak, épp ezért az a cél, hogy mindkét szervezet képviselői bekerüljenek a kerületekben működő érdekérvényesítő testületekbe. Emellett természetesen minden kérdésre, felvetésre nyitott a VOSZ.