Ünnepi ülés és gálaműsor

-Születésnapot ünnepelünk most ugyanúgy, ahogy egy családban is illik mindezt, csak most egy nagyobb családban tesszük. Egy családban is a születésnapot úgy kezdik, hogy a család elhunyt tagjaira emlékeznek, akik a család nevét, hagyományait megteremtették, viszik tovább. Nekünk is kell emlékeznünk azokra a palotaiakra, akik generációkkal ezelőtt alapították településünket, akikről van írásos hagyatékunk, tehát igazolni tudjuk, hogy Palotán emberek éltek. Hiszen ők mind az elődeink ahhoz, hogy ma itt ünnepelhetünk. Már több száz évvel ezelőtt is itt éltek és természetesen kiemelten 1923-tól, amikor a település elérte azt a rangot, hogy várossá válhasson- mondta, majd egy perces néma felállással adóztak ezen elődök emléke előtt, majd így folytatta.
-Nagyon rangos polgárai vannak ennek a kerületének: vannak díszpolgárai, és élnek itt olyan dolgos emberek is, akik az elmúlt 85 év folyamán építették a települést. Úgy gondolom, hogy 1923. várossá nyilvánításának komoly előzményei vannak. Már a korábbiakban felmerült, hogy Palota ne önálló település legyen, hanem tartozzon Budapesthez. Voltak komoly hívei ennek, volt aláírásgyűjtés, kampányolás. Aztán mindez megismétlődik 27 évvel később is az 1949-i törvényben, amikor is 1950-től Budapesthez csatolták a területet.
1923-ban, amikor várossá lettünk nyilvánítva, akkor ünnepelték Budapest létrejöttének 50. évfordulóját. Szerették volna, ha ekkor csatlakozunk a fővároshoz, a nagyvároshoz. Mindez azonban nem így lett.
Idézzünk fel néhány momentumot, mi is volt ebben az időben: létrejött a Corvin mozi, az Operettszínház. A Csepel rádió sugározni kezdett: igaz, csak zenei műsorokat.
Az első villamosított vasútvonalat is ekkor adják át Budapest- Alag között, de az első 424-es gőzmozdonyt is ekkor próbálják ki 1923-ban Budapest- Nagymaros között. Tehát az országban is nagy változások vannak.
Gazdaságilag, politikailag is indokolt volt az önállóvá válás, ill. később a fővároshoz csatolás.
Az I. világháborúval számos területét veszti az ország, számos kulturális központ kerül el. Ezért kellett létrehozni például a Bocskai utcai iskolát. Új központokat kellett kiépíteni.
Az idegenkedő érvek között azonban voltak olyanok, amelyek ténylegesen a csatolás ellen szóltak, mint pl., hogy Budapesten már közlekedési adót kellett fizetni, ami a mai gépjárműadónak felel meg. 1923-ban már volt taxi Budapesten és ekkor volt az első taxis sztrájk.
1923. június 23-án a rendkívüli közgyűlés megtartotta első gyűlését, és az első határozatokat is meghozta. Ekkor jött létre az első legitim képviselő-testület- mondta, majd az első vezetőkre emlékezett vissza a polgármester beszédében: az első polgármesterre: Cserba Elemérre, a főügyészre: Dr. Kovácsi Mártonra, dr. Akay Ágoston főjegyzőre.

-Vannak olyanok közöttünk, akik az elmúlt 85 évből 40 évig a közigazgatásban részt vettek, ám emellett is sok dologra lehetünk büszkék múltunkból. Érdemes megemlítenünk a polgármesterek közül: Dr. Cserba Elemér, Dr. Szőcs József, Szőcs Áron, a főjegyzők közül Szlacsányi Ferenc, dr. Szőcs József, Akay Ágoston, majd a háborút követően Fehér Gyula, a jegyzők közül Varga Géza, majd Dr. Szőcs Bertalan, a főügyészek közül Dr. Kovácsi Márton, dr. Bozsóki Nándor.
Ennek a városnak az volt az első feladata, hogy bizonyos apparátust mint nagyközség megkapta a főmegyétől.
Ám a várossá váláskor az első ülésen az első döntés az adóemelés volt, mert bevételt kellett teremteni. Sőt, pótadót is ki kellett vetni, ami ugyanabban az adózó évben elérte az adó egyharmadát is. Akkor így kellett az önálló városi működtetést biztosítani. Közben a Vissza az édesanyához című akció is elindult, amit a Nemzeti Egység Pártja indította el. Ennek az volt a lényege, hogy nem kell nekünk önálló város.
De volt már a korábbiakban is probléma, amikor is még az 1840-es években Újpest kiválik, Palota elveszíti a Duna partját, beszűkül. Így 1854-ben, amikor Újpest véglegesen elszakadt, ez elég nagy csapás volt. Aztán 1909-ben, amikor Pestújhely kivált, akkor egy másik csapás érte a területet. Miközben aztán volt első világháború, a II. világháború, 1956.
Az 1846-os nagy vasútépítés viszont nagyon fontos volt, ami a vasút irányába fontos változást idézett elő. Az 1867-es kiegyezést követően pedig a növényolaj ipar, a textilipar, a bőripar elindul. Mindez eléggé jelentős változást idéz elő, ami munkahelyteremtés is egyben.
Ha csak a számokat nézzük: Rákospalota első költségvetése így nézett ki:
Szükséglet 1336225 pengő , fedezet 989659 pengő, hiány 376576 A hiányt pedig a pótadóból kellett pótolni.
A múlt idézésén keresztül érdemes megemlítenünk díszpolgárainkat is, akikre büszkék lehetünk:
Neményi Gusztáv váci járási főszolgabíró, Fazekas Ágoston vármegyei főjegyző, Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter, Szterényi József kereskedelmi miniszter, Dr. Héderváry Lehel országgyűlési képviselő, Kovácsy Kálmán országgyűlési képviselő, evangélikus lelkész, Wágner Manó intézeti igazgató, gróf Apponyi Albert országgyűlési képviselő, Agorasztó Tivadar vármegyei alispán, Chobot Ferenc római katolikus prépost plébános, Dr. Szabó Ferenc ügyvezető orvos, Darás Sándor közalapítványi számvevő, Dr. Prészly Elemér főispán, de becsúszott ilyen is, mint Gömbös Gyula magyar királyi miniszterelnök, dr. Schwarcz Gusztáv apátplébános, Dr. Gyökössy Endre kormányfőtanácsos.
Sárdy Mihály, Simonfi Sándor, Szőcs Áron, Dalnoki Jenő, László György, P. Varga Vince, Beller Imre, Berecz Zoltánné dr., Szécsy István, Lővey József, Fábián Imréné, Gyökössy Endre, id. dr. Borbély Endre, Bátki József, Bojtor Imre, Dr. Vass László, Erdélyi Ferenc, Dr. Györkös Géza, Dr. Őry Imre, Dudás Lajos, Demján Sándor, Juhász Sándor, Szalay Béláné, Brettner Ferencné, Kádasi István, Pataki Béla, Kiss Domokos, Manfred Wurm, Varga Mihály, dr. Ódor József, Papp Barnabás, Vitai Ildikó, dr. Szabó Miklós, Forgács József, Kovács Józsefné, Bácskai Endre, dr. Antall József, dr. Bálint Sándor , Budai Péter, dr. Vasanits Dezső, Kiss Sándor.
Ezekre a nevekre egy kerületnek büszkének kell lenni: méltók arra, hogy a díszpolgárok.
-27 évi önálló működés után Rákospalota nagy Budapest egyik kerülete lett. Egy világvároshoz csatlakoztunk, de ehhez kellett 464476 fő, amivel így ezzel lett egy másfél millió fő lakosnál nagyobb város. Ám ezután az állomosítás várta ezeket az embereket. Ebben a csatlakozásban Palotát rögtön fogadta az első ötéves tervkölcsön jegyzése, aztán volt az első ünnepség, Sztálin 70. születésnapja, ekkor avatták fel a Ferihegyi repülőteret- és ezzel egy időben jöttek az első panaszok is a repülőtér zajára.
Az elmúlt 85 évről szól ez a 2 napos ünnepség, melyet több száz év előzte meg és reméljük, hogy ezt követi is még több száz év. Fontos azonban, hogy a múltban keletkezett hagyományokat továbbápoljuk, továbbvigyük.
Mert rengeteg feladatunk van a jövőben is. Legyünk büszkék arra, amit elértünk eddig. Nagy fejlődést ért el ez a városrész, s ebben segít a többi városrész is: Pestújhely és Újpalota. Mert ez nemcsak Rákospalota ünnepe, hanem az egységes kerület ünnepe is- mondta zárásképp Hajdu László.
Az ünnepi ülés keretében elismerésben részesült egy-egy iparos, mérnök, sportoló, pedagógus, művész, orvos, díszpolgár, és az egyik legrégebbi civil szervezet, akik mindannyian Gyulai Líviusz Munkácsy-, Kossuth- díjas, érdemes grafikusművész Az első magyar gőzvasút című linómetszetét vehették át elismerésként.
De kiket is ünnepeltünk?
-Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Rákospalota várossá válásának 85. évfordulója alkalmából elismerésben részesítette Bakó Károlynét, aki 1923. június 22-én és Szilveszter Antalt, aki 1923. június 25-én született valamint a kerület egyik legrégebbi civil szervezetét, a Magyar Vöröskereszt XV. kerületi szervezetét.
A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága 1882. január 20-án kelt körlevelében jelentette be a magyar egylet működését. Az elmúlt 125 évben a Magyar Vöröskereszt megszakítás nélkül működik Magyarországon. A XV. kerületi szervezet rendszeresen szervez véradást. Adományokat gyűjt, elsősegélynyújtási tanfolyamokat tart, és vetélkedőket szervez fiataloknak. Részt vesz az Összefogás a Fiatalokért civil szakmai műhely munkájában. Az elismerést dr. Lechner Gabriella elnök-asszony vette át.

-Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Rákospalota várossá válásának 85. évfordulója alkalmából elismerésben részesítette Kun Zsuzsa művészt, Varga Mihály pedagógust és Gyetvai László sportolót.

Kun Zsuzsa az Operaház balettiskolájában Nádasi Ferenc növendéke volt 1943?1949 között, majd az Operaház tagja lett. 1952?1977 között magántáncos. Az 50-es évek elején Moszkvában és Leningrádban tanult tovább. Hazatérve a repertoár összes főszerepét eltáncolta. Nagyszerű klasszikus balerina, aki drámai, lírai, sőt komikus szerepeiben egyaránt kimagasló alakításokat tudott nyújtani. 1972?1979 között az Állami Balett Intézet igazgatója volt. Előadóművészként nemzetközi sikereket is aratott. Számos nemzetközi balettverseny zsűrijének tagja. Kossuth-díjas, Liszt Ferenc-díjas, érdemes és kiváló művész.
Varga Mihály 1947-től folyamatosan Budapesten töltött be pedagógus munkakört. 1959-től a Czabán Általános Iskola élére került. Ennek az intézménynek 27 évig, nyugdíjba vonulásáig volt elismert, nagy tiszteletben álló igazgatója. Ő teremtette meg az Iskolanap hagyományát, melyen minden tanév végén az iskola tanulói bemutatták tudásukat és alkotásaikat. Mind a pedagógusok, mind a szülők, mind a tanulók körében elismerés és tisztelet övezte. 2003-ban Budapest XV. kerületi önkormányzata díszpolgárrá avatta.
Gyetvai László 1918. december 11-én született Zólyomban. Az FTC csapatánál az első kölyöktoborzón, 1933-ban figyeltek fel rendkívüli képességeire. Fantasztikus gyorsasága, robbanékonysága révén kibérelte a balszélső posztot.
1937-ben profi szerződést kapott a Ferencváros csapatától. Az utolsó bajnoki mérkőzését az 1947/48-as bajnokságban játszotta. Összesen 367 mérkőzésen szerepelt, ahol 128 gólt rúgott. Tizenhétszer volt válogatott. Háromszor volt tagja a bajnokságot elnyert Ferencváros csapatának. Legeredményesebb szezonja az 1940/41-es bajnokság volt, ahol 21 gólt lőtt. Játékos pályafutása után több csapatnál eredményesen edzősködött, majd a Ferencváros utánpótlását nevelte. A labdarúgást még mindig szívügyének tekinti, jó lokálpatriótaként rendszeresen bíztatja a REAC-ot a hazai bajnoki mérkőzésein.

-Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Rákospalota várossá válásának 85. évfordulója alkalmából elismerésben részesíti Pintér György mérnököt, Dr. Varga László főorvost, Kurucz Zsigmond iparost és dr. Ódor József díszpolgárt.

Pintér György a kerületi közélet egyik meghatározó szereplőjeként a rendszerváltás után önkormányzati képviselő volt több cikluson keresztül. Fontos szerepet játszott a Művelődési, Oktatási, Sport Bizottságban.

Dr. Varga László egy éves volt, amikor Rákospalotát várossá nyilvánították. Orvosi diplomáját 1948-ban szerezte, majd a János Kórházban dolgozott. 1958-tól, összesen 48 évet dolgozott a kerületben, a Kerületi Tüdőgondozóban majd az Észak Pesti Kórház Kerületi Tüdőgondozójában. 1987-ben kiváló munkájáért kitüntetésben részesült, főorvosi munkásságáért a Fővárosi Önkormányzat 1998-ban Budapest díjban részesítette.

Kurucz Zsigmond mechanikai műszerész. 47 évig volt iparos, saját üzlettel. Az IPOSZ örökös elnöke.

dr. Ódor József 1990. óta az önkormányzatok megalakulásától részt vett az önkormányzatok helyi munkájában. 1998. novemberében a képviselő-testület alpolgármesterré választotta, mely tisztséget 2002. október 20-ig töltött be.
Az önkormányzat illetékességi területén az egészségügy, környezetvédelem, szociális és lakáspolitikai önkormányzati feladatok összehangolását és koordinálását végezte. 2004-től Budapest XV. kerületi Önkormányzat díszpolgára.

Az ünnepeltek köszöntését gálaműsor színesítette, melyben fellépett a Szilas Néptáncegyüttes, Kukely Júlia operaénekes, az Ewald Fúvós Kvintett és Homor Zsuzsanna zongoraművész. Az ünnepség a zászlóbehozatala mellett fogadalomtétellel ért véget, melyen Széchenyi Ferenc, a Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat polgármesterének vezetésével tartotta meg 12 kerületi diák polgáravató fogadalmát. Név szerint: a Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakközépiskolából Beke Anita és Venczel Csaba, a László Gyula Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda végzős diákjai közül Házi Enikő és Márián Gábor, a Károly Róbert Kereskedelmi Szakközépiskola, Általános Iskola és Óvoda diákjai közül Szécsényi Ferenc, Bognár Gyula, Németh Brigitta, a Kontyfa Középiskola Általános Iskola, Óvoda, és Kerületi Nevelési Tanácsadó diákjai közül Leitner Csaba és Szabó Freitag Zsófia, míg a Száraznád Nevelési- Oktatási Központ végzős diákjai közül Varró Éva és Kaári László.
Velényi Réka szólóéneke mellett a Szózat hangjaival ért véget az ünnepi ülés.