Újpalota Közösségi Ház bővítése ötletpályázatának eredményhirdetése

A tervpályázati kiírásban rögzített beadási időpontra 65 db pályamű érkezett. A csomagolás bontásakor a Bíráló Bizottság minden pályamű tartalmi követelményeinek átvizsgálása után négy pályaműről megállapította, hogy a titkosságot sérti, mert a csomag feladóvevényen rajta volt a Feladó neve, címe (a kizárt pályaművek számai: 39, 41, 55, 60 sz.) A Bizottság egyhangú döntése alapján ezen pályaműveket részletes bírálatban az érvényes jogszabályok figyelembevételével nem lehet részesíteni. A Bíráló Bizottság munkáját, a pályaművek értékelését, a kiírásban foglalt szempontrendszer figyelembevételével végezte:

a közösségi funkció erősítése hogyan valósul meg a Fő tér kialakításában, a közösségi ház épületének terveiben;
a tér- és környezetalakítás hogyan biztosítja azt, hogy az átalakított Fő tér egyszerre váljon a közösségi aktivitás központjává, ugyanakkor biztosítsa a jelenleg hiányzó intimitást és biztonságérzetet is, ennek a kettős cél elérésének érdekében:

1. illeszkedik-e a tér külső kapcsolatrendszerhez, képes-e a téralakítással a külső zavaró hatásokat ellensúlyozni;

2. mennyire harmonikus a terület belső szerkezeti rendszere, a térrendszer közterületi karakterét a kulturális-közművelődési, szórakoztató és szabadidő együttes eltöltésére alkalmas módon alakítja-e;

3. a területen állandó és ideiglenes rendezvények tartásának hogyan kívánnak helyet adni, ezekre milyen funkcionális és térbeli ötleteket adnak, ezek milyen eszközökkel oldhatók meg;

4. a tavaszi-nyári és az őszi-téli évadra milyen eltérő funkciókat javasoltak, a téralakítás képes-e a változó igényekhez rugalmasan igazodni;

5. a tervezési kiírásban konkrétan megjelölt rendezvények – 3-4000 fős szabadtéri koncertnek, 20×30-20×40 m-es jégpálya – elhelyezésének hogyan tettek eleget, ezeket milyen eszközökkel, térkapcsolattal kívánták megoldani;

6. a többfunkciós Fő tér pihenő tér jellegét – a megkívánt intimitást – hogyan kívánták biztosítani a téralakításban;

7. hogyan biztosították a téren áthaladók számára a lakótelepi élethez kapcsolódó eseményekről a szükséges tájékoztatást, információs felületeket;

8. a Fő téren a jelenleg meglévő szökőkút helyett milyen más vízarchitektúrát,
vízelemeket javasol a tér- és környezetalakítással összhangban;

9. a zöldfelületek ki- és átalakítása során mennyire törekedtek az értékes növényzet megtartására, a meglévő növényállományt hogyan illesztették be az újjá formált közösségi térbe;

10. a Fő tér új kertészeti, tájépítészeti minőséget teremt-e, a javasolt megoldások eredetiségükkel és színvonalukkal biztosítják-e azt, hogy a hely valóban Újpalota emblematikus Fő terévé váljon;

11. mindezekkel összességében új lehetőséget mutatnak-e be a terület sokrétű és intenzív hasznosításával kapcsolatban;
a tervezett közösségi ház elhelyezésével, kialakításával hogyan szolgálja a pályázati kiírás követelményrendszerét:

1. a Fő tér (a tervezési terület) beépítése eleget tesz-e a jelenleg érvényes városrendezési előírásoknak (szabadonálló beépítés, beépítettség legfeljebb 40 %, szintterületi mutató legfeljebb 1,5, zöldfelületi mérték legalább 35 %, építménymagasság 4,5-16,0 m között); a díjazásra, illetve megvételre kerülő tervjavaslatok közül melyik kíván szabályozási tervmódosítást;

2. az épület hangsúlyosan részt vesz-e a téralakításban, elhelyezésével biztosítja-e a közösségi ház és a tér intenzív kapcsolatát, az épület megközelítése megfelelő-e a közönség- és a kiszolgáló forgalom szempontjából;

3. az épület a tér hangsúlyos, emblematikus elemévé válik-e az építészeti megoldás eredetiségével és színvonalával, tömege és homlokzatformálása tükrözi-e a magas szintű közintézményi, közművelődési funkciót;

4. funkcionális rendjében eleget tesz-e a kiírásban szereplő tervezési program lőírásainak, azt hogyan rendezi, oldja meg;

5. a közösségi ház alapvető közművelődési, közösségi funkcióit milyen térrendszerben oldja meg (nyitottság-zártság, fő- és mellérendelt funkciók elhelyezése);

6. a tervezett épület funkcionális rendjét milyen alapterület- és kubatúra-szükséglettel oldja meg;

7. a közösségi ház külső és belső kapcsolatrendszere hogyan harmonizál a Fő térre tervezett állandó és ideiglenes funkciókkal, a kettő kapcsolatát egymást erősítő formában oldja-e meg;

8. mindezekkel a díjazott és megvételt nyert tervek alapul szolgálhatnak-e a közösségi ház végleges tervezési programjának összeállításához;

a téren jelenleg meglévő kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó funkciót – amelyet a kiírás szerint nem kellett fejleszteni, és a kiírás a pavilonok elbontását is javasolta – hogyan tudták a pályázók a Fő tér kívánatos arculatához, új építészeti minőségéhez igazítani, ezen funkciókat hol, hogyan helyezték el;
a közösségi ház és az egyéb létesítmények építése és a tér alakítása megfelelően ütemezhető-e.

Az előzőekben részletezett bírálati szempontokra a benyújtott és érvényesnek elfogadott 61 db pályázati tervdokumentáció számos értékes, és az adott helyszínen továbbfejlesztésre érdemes javaslatot adott.
A közösségi ház elhelyezése, kapcsolata a Fő térrel
A közösségi ház elhelyezésére a pályázók számos – egymástól markánsan megkülönböztethető – megoldást javasoltak:

A meglévő közösségi ház helyén, a Profi áruház melletti elhelyezéssel
A pályázók közül jelentős számban a meglévő közösségi ház környezetében – a Profi áruházig terjedő területen, a meglévő cukrászda lebontásával – telepítették az új közösségi házat, amelyet a meglévő bővítéseként, vagy annak elbontásával, annak helyén építenék. Ebben az elhelyezési típusban számos jó megoldás született. Az elhelyezés viszont azt eredményezi, hogy az épület a teljes Fő tér téralakításában csak korlátozott módon – a Fő térre közvetlenül néző homlokzatával és tömegével – vesz részt. Ezért tartjuk sikeres megoldásnak azt a tervet, amelyik építészeti megoldásokkal kilép a térre, és ott a tér szerves és megkülönböztetett alkotóelemévé válik. A Bíráló Bizottság jó megoldásnak értékelte azokat a terveket is, amelyek a meglévő közösségi házat megtartva, annak bővítéseképpen formálták az újat. Ezek között a Profi áruház felé átrium-udvarral történő kialakításokat a BB kedvezőnek ítélte.
A Profi áruház meghosszabbításában, a Legénybíró út mentén történő elhelyezéssel
Számos pályamű az új közösségi házat a Legénybíró út mentén, a tér déli oldalán helyezte el, a Profi áruház tömbjének meghosszabbításában. Ezen terveket a BB a téralakítás szempontjából szintén kedvező megoldásnak értékelte.
A Nyírpalota u. – Zsókavár u. saroknál történő elhelyezéssel
Számos pályamű a közösségi házat – elsősorban a tér védelme és új, markáns térfalképzés érdekében – a Nyírpalota u. – Zsókavár utca ívelt sarkánál helyezte el. Ezeket a BB számos ok miatt sikertelen megoldásoknak értékelte, elsősorban amiatt, hogy a csomópont felől kedvezőtlen megjelenésű tömegek és homlokzatok jelennek meg, továbbá az itt meglévő értékes növényállomány teljes kiirtásával helyezhető csak el az épület.
A Zsókavár utcához közeli, szabadonálló elhelyezéssel
Több pályamű az új közösségi házat a Zsókavár utca felőli oldalon, kissé visszahúzva, kb. a tízszintes sávház vonalában helyezte el. Ezen megoldásokat sem zárta ki a BB, mivel számos téralakítási előnnyel járhat az elhelyezés: a Zsókavár utca felől is egy kisebb tér alakulhat ki, a közösségi ház mintegy „átköszön” a Zsókavár utca északi oldalán lévő városközponti épületeknek. Ezen elhelyezés problémája azonban, hogy az így elhelyezett épület homlokzatai egyenértékűen nem alakíthatók, és megközelítése sem fő-, sem mellékbejáratok szempontjából nem egy értelmű illetve nem oldható meg.
A tér közepén vagy térközép felé elhúzott elhelyezéssel
Számos pályamű a tér közepén helyezte el az új közösségi házat, körbejárható formában. Ezen megoldások számos téralakítási bizonytalanságot eredményeznek. E megoldások közül a térközép felé elhúzott telepítést kedvezőnek ítélte a BB pl. azt a pályaművet, amely így helyezte el az épületet, a meglévő épületek tengelyrendszeréből kilépve, a Profi áruházat takarva, mindegyik oldalával térkapcsolatot teremtve.
Ezenkívül a pályázók számos egyéb megoldást is javasoltak, az előzőek variálását és olyan jelentős feltöltéssel járó domborzatalakításokat, melyeket azok költséges és indokolatlan volta, a teljes értékes növényállomány kipusztítása, dombok alá indokolatlan és értelmezhetetlen beépítések árán oldottak meg, a BB kedvezőtlennek ítélt meg.

A Fő tér szerkezete, a téralkotás jellegzetességei
A jelenleg térfalakkal nem rendelkező Fő tér térré formálását a tervezők számos módon képzelték el:

A teret meghagyva a terepsíkon, egységes nagyfelületű burkolattal jelezve a teret, körülötte növényzettel borított park ölelésében – a térfalat növényzettel adva meg. A BB ezen megoldásokat tartotta a továbbtervezés szempontjából követendőnek, mivel a tér kialakítása ezen egyszerű megoldásokkal is teljes értékű az ide tervezett állandó és időszakos aktivitások számára.
A tér szegélyén markánsabb mesterséges dombokkal alakítja a tér kontúrját, vállalva azt a veszélyt, hogy ezzel a mesterséges dombok helyén meglévő növényállomány léte veszélybe kerülhet. A BB ezen megoldásokat rendkívül költséges voltuk miatt nem értékelte pozitívan. A magasabb dombok kialakítása ráadásul olyan dombok alatti beépítéseket is eredményezett, amelyek további városépítészeti, építészeti, funkcionális problémákat vetnek fel.
A teret árkáddal szegélyezi
A Fő tér körbefutó árkáddal történő szegélyezését a BB túlzó és felesleges megoldásnak értékelte. Sok esetben a kiírás szellemével ellentétes módon köztéri pavilonok egybefűzésére szolgál az árkád. A részleges, épülethez kapcsolódó árkádos megoldást viszont a BB – a térformálásra kedvező hatásai miatt – lehetségesnek ítélt.

A Fő téren elhelyezhető aktivitások
A pályázók számtalan, a kiírásban konkrétan meghatározott állandó és ideiglenes
aktivitások számára alkalmas teret, helyet alakítottak ki: szabadtéri kiállítások, vásár, alkalmi piac, kézműves foglalkozások, helytörténeti sétány, pihenő és rekreációs terek, gyermekjátszótér (mesekert), jégpálya (melegedő gombákkal), mobil színpad, karácsonyfa elhelyezés stb. A BB azokat a pályaműveket tartotta követendő megoldásnak, amelyek a nagykoncert helyszínéül a tervezett közösségi házzal szerves kapcsolatot tartó, nagyfelületű burkolt téren képzeli el. Azokat a megoldásokat még pozitívabbnak értékeltük, ahol az épület is részt vehet a koncert szervezésében. A téli aktivitások körében elhelyezendőnek tartott 20×30-20×40 m-es ideiglenes jégpálya elhelyezését szintén a közösségi házzal szervesen tartotta a BB megfelelő javaslatnak, mivel így a ház a pálya kialakításához és használatához szükséges infrastruktúrát közvetlenül biztosítani tudja. A BB a továbbtervezés szempontjából ezt az „étlapot” rendkívül fontosnak tartja, mivel a tér végső megformálásához a sokféle lehetséges közösségi, kulturális, rekreációs aktivitás
befogadását tartja kiindulási alapnak.

A Fő tér részletformálása
A nagy tér és a pihenő – rekreációs – funkciók egymásmellettisége
A díjazott és megvételben részesült pályaművek mindegyike törekedett annak a kettős célnak a kielégítésére, hogy a téren a közösségi aktivitás és a rekreációs jellegű, pihenő tevékenység zavarásmentes egymásmellettisége megvalósuljon. A kétféle funkció összekapcsolásának és elválasztásának a megoldására a tervek széles eszköztárat vonultatnak fel. Ebből a szempontból a tervek legproblematikusabb része az, hogy a Nyírpalota u. – Zsókavár u. sarok területével a tervek jelentős része nem tud mit kezdeni, ez a térrész kihasználatlanul leválik a terület egészéről. Kedvező megoldás a felület kismértékű megemelése a terület szélén az átláthatóság biztosításával. Így ezen a helyen akár pihenőterület is kialakítható.

A táj- és kertépítészeti minőség
A meglévő értékes növényzet megóvása szempontjának érvényesülése
A BB azokat a pályaműveket részesített előnyben, amelyek a meglévő értékes – ligetszerű – növényzet megtartását, megóvását minél nagyobb mértékben biztosítják. Ezért nem tartotta kedvező megoldásnak a túlzott terepalakulatok létesítését, a nagy dombok kialakítását. Ráadásul a ligetszerű növényzet alkalmasnak bizonyult arra, hogy továbbfejlesztve, épített és növényi eszközökkel a térformálásban hatékonyan részt vegyen.

A víz jelenléte, vízarchitektúra a téren
Egyetlen pályázó sem vette figyelembe a meglévő szökőkút megtartását, vagyis elfogadta a kiírás ezzel kapcsolatos szempontjait. A téren számos tervező kedvező vízarchitektúra javaslatot tett a nagyobb méretű tó kialakításától a burkolt Fő téri terület egy részén sekély vízfelület, vagy vízfilm megjelenéséig. Számos pályamű vízjáték kiépítését javasolta a tóban lévő szökőkút vízjátékától kezdve csobogók, vízpáraképzés, vízhabok és egyéb, kevés vizet igénylő megoldásokkal. A BB a víz jelenlétét a Fő téren fontos tájépítészeti, sőt funkcionális elemnek tartja a kedvezőbb helyi klíma érdekében, azokat a megoldásokat részesíti viszont előnyben, amelyek viszonylag csekélyebb kezelést, működtetési költséget igényelnek.

A tájépítészeti javaslatok
A pályaművek egyenként és összességében különösen rendkívül gazdag eszköztárat vonultatnak fel a tájépítészeti javaslatokban: szegélyek, változatos burkolt felületek, vízarchitektúra (tótól a vízpáráig), mikroarchitektúra (szegélyek, támfalak, padok, térbútor stb.), burkolatváltások, fasorok, cserjék, változatos fűfelületek javaslataival. Az ötletpályázat tájépítészeti értékei jelentősek, a továbbtervezés során a pályaművekben megfogalmazott eszköztár minél szélesebb körű alkalmazása szükséges a Fő tér új funkcionális rendjének megteremtéséhez és a színvonalas közterületi karakter kialakításához.

A tájékoztató és információs felületek kialakítása
A pályázati kiírásban szereplő tájékoztató és információs pontok és felületek létesítésére a pályázók sokféle javaslatot tettek. A BB azokat részesítette előnyben, amelyek a tér elsődleges megközelítési pontjaiban (buszmegállókban, a tér fő megközelítési pontjaiban) alakítottak ki információs pontot, helyet. Azokat a megoldásokat is elképzelhetőnek tekinti, amelyek a közösségi ház homlokzatát interaktív információs felületként kezelik. Az informálás fő helyszíneként a pályázók a közösségi házat képzelik el. Ezért fontosak a kellő méretű és a Fő tér felől könnyen elérhető előterek, aulák, zsibongóterek. A BB éppen ezért kedvezőtlennek ítélte meg a szűkös bejáratokat és közlekedőtereket, kedvezőnek ítélte az arányos méretű, a tér felől könnyen elérhető, áttekinthető, hívogató jellegű tereket.

A közösségi ház funkcionális kialakítása, építészeti arculatformálása
A díjazott és megvételt nyert tervek – a beépítettség, zöldfelületi mutatók szempontjából – megfelelnek a jelenleg érvényes szabályozási terv előírásainak, néhány terv esetében az építési hely kisebb korrekciójára van szükség a Legénybíró utcai beépítési javaslatok szerint, a továbbtervezés során ezen építési hely választása esetén a szabályozási terv módosítására van szükség.

A pályázati kiírás meghatározta a minimális közösségi térszükségletet. Ezt a díjazott és megvételt nyert tervek kielégítik. A 350 fős nagyteremmel kapcsolatban a BB azokat a terveket ítélte meg kedvezően, amelyek azt sokféle közösségi aktivitásra alkalmas módon alakítják ki. A kisebb közösségi terekre vonatkozóan a pályázók sokféle javaslatot tesznek. Ezek közül a BB azokat ítéli kedvezőknek, amelyek ezen terek használatában az intimitást tartják alapkövetelménynek. Ezek között kedvezőnek ítélte meg azt a megoldást, amikor a kisebb közösségi terek a meglévő közösségi házban helyezendők el. A BB azokat a megoldásokat kedvezőtlennek ítélte, amelyek esetében a közösségi funkciók egymás zavarásával telepítettek (pl. nagyterem felett kistermek, közöttük táncterem). A BB azokat a pályaműveket tartja követendőnek a továbbtervezés szempontjából, amelyek a fogadó-közlekedőterek változatos használhatóságát biztosítják, azok túlzott terjengőssége nélkül (kiállítás, kisebb nyilvános rendezvény, irodalmi kávéház, találkozóhely).

Építészeti arculatformálás szempontjából a BB azokat a terveket részesítette előnyben, amelyek a közösségi háznak egyedi építészeti arculatot adnak. Ebből a szempontból kiemelkedik az 1. sz. pályamű, amely az egész lakótelep számára a megújulás jelképe is lehet. Hasonlóképpen, az egyszerűségre és a homlokzatképzésben az igényességre törekvést is kedvezőnek minősítette a BB, ezzel a középület jelleg és a lakótelepi környezethez alkalmazkodás együtt biztosítható. A BB kedvezőnek ítéli azokat a terveket, amelyek a környező tízszintes épületek felőli ötödik homlokzati látványt zöldtetőként, tetőteraszként alakították.

A kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkciók a téren
A pályázati kiírás a kereskedelmi tevékenység továbbfejlesztését nem tartotta
kívánatosnak, úgyszintén a téren meglévő pavilonok lebontását indítványozta.
A tér sarkában lévő Profi áruházzal kapcsolatosan sokféle megoldás született: a lebontástól kezdve az átépítésen át az épület helyben hagyásáig. A BB azokat a terveket részesítette előnyben, amelyek a Profi áruház lebontását nem igényelték, azt a térszervezésbe be tudták kapcsolni, kismértékű kiegészítéssel, a homlokzat átalakításával bevonták a téralakításba, avagy diszkrét eszközökkel a Profi áruház építészeti hangsúlyát csökkentették. A meglévő közterületi pavilonok elbontását minden terv elfogadta, az árkádos változatok viszont ezt az elemsort „visszacsempészték”. Azt a megoldást a BB elfogadhatónak ítélte, amelyekben az eredeti kereskedelmi, szolgáltató funkciók önálló, összefogott – a térfal
alkotása szempontjából nem túlméretezett – épületben kerültek elhelyezésre. A BB kedvezőtlennek ítélte azokat a terveket, amelyek a kereskedelmi funkciókat túlzott mértékben bővítették.

A jelenlegi közösségi ház és a Profi áruház közötti területen meglévő – csekély közterületi kapcsolattal rendelkező – cukrászda helyett számos pályázó a Fő térrel szervesebb kapcsolatot biztosító helyszínt javasolt. Ezeket a BB kedvezőnek ítélte.

A Fő tér és a közösségi ház építésének ütemezhetősége
A tér túlzott mértékű átépítése és egészének egyben történő formálásának igénye az építés ütemezhetőségét nagymértékben korlátozza, gyakorlatilag csak egy, összefüggő ütemben valósíthatók meg, ezért ezeket a javaslatokat a BB kedvezőtlennek ítélte. A visszafogottabb – és ezért pozitívabbnak értékelt – pályaművek közösségi házra vonatkozó sokféle elhelyezése más és más ütemezhetőséget tesz lehetővé. A jelenlegi közösségi ház helyén, viszont annak elbontásával számoló tervek ütemezhetősége ideiglenes közösségi ház, illetve provizórikus közösségi terek biztosítását igényli. Azok a megoldások, amelyek a közösségi ház megtartásával, annak átépítésével számolnak, az ütemezés szempontjából kedvezőbbek. Szintén kedvezőnek ítélte meg a BB az építés ütemezhetősége szempontjából azokat a pályaműveket, amelyek a közösségi házat más helyszínen képzelik el.

Összegzés
A Bíráló Bizottság a Bp. XV. ker. újpalotai lakótelep Fő terének környezetalakítására és az itt lévő Újpalotai Közösségi Ház bővítésére kiírt ötletpályázatot annak ellenére eredményesnek ítélte, hogy a közösségi ház elhelyezésére egyértelműen egyetlen helyszín alkalmassága nem vált nyilvánvalóvá. Emiatt a Fő tér környezetalakításának egyértelműsége sem alakult ki. A pályaművek alapján viszont pontosan kirajzolódtak azok a környezetalakítási irányok, amelyek nem alkalmasak a továbbfejlesztésre (túlzott beavatkozás a terepalakításba, az árkáddal való keretezés). Ugyanígy megfogalmazódtak azok a végleges követelmények, amelyeket a közösségi házzal szemben támasztani lehet mind a térrel való kapcsolatában, mind funkcionális rendjében, tömeg- és homlokzatalakításban. A túlzott alapterület- és kubatúraigényt a BB elvetette. A tömeg- és homlokzatformálásban az egyszerűségre, sallangmentességre való törekvés jegyében született, ugyanakkor az egyediséget is magán hordozó megoldásokat találta a BB célravezetőnek.

A pályázati szempontokat leginkább, de nem teljes körűen az 1. sz. pályamű elégíti ki, amely komplexitásában, egyediségében, térkapcsolatainak megfogalmazásában kiemelkedik a pályaművek közül. A többi díjazott, illetve megvételben részesített terv részletmegoldásaiban tartalmaz olyan értékeket, amit a továbbtervezésben hasznosítani lehet. A benyújtott és értékelt pályaművek alapján a Fő tér és a közösségi ház végleges tervezési programja – a sokféle helyszínjavaslat és térformálási szempont ellenére – összeállítható, az ötletpályázat eredményesnek minősíthető. A megvalósíthatósági szempontok és az ütemezési követelmények teljesíthetősége adhatják majd azt a további szempontrendszert, amelynek révén Újpalotának új, valódi, sokféle aktivitás befogadására alkalmas Fő tere és az itt élő közel 40 000 ember számára rendeltetésének megfelelő színvonalú, egyedi építészeti arculatú közösségi háza lehet. A BB mindezek alapján javasolja a Kiírónak, hogy – a közösségi ház konkrét tervezésére a jelen pályázat eredményeit a kiírás megfogalmazásában felhasználva – építészeti tervpályázatot bonyolítson le.

Díjazottak és megvételben részesültek

I. hely 4.000.000 Ft – 1.sz. pályamű,
szerző: Láris Barnabás, Vesztergom Ádám
Munkatársak: Gyűre Borbála, (GEUM Műterem Kft.), Csontos Csenge, (GEUM Műterem Kft.), Kőhalmi Nóra, Antal Márk

II. hely 2.200.000 Ft – 5.sz. pályamű
Szerző: Edvi Bettina, Németh Eszter, Boros-Orosz Orsolya, Balogh Attila, (M.M. Művek)
Munkatársak: M. Miltényi Miklós (M.M. Művek)

III. hely 1.200.000 Ft – 34.sz. pályamű
Szerző: Artonic Kft. Töős György, Fátyol Tibor
Munkatársak: Besnyői Rita, Salgó Borbála (Urban Concept Kft.)

Kiemelt megvétel 800.000 Ft – 49.sz. pályamű
Szerző: Murka István (DÓM Építészműterem Kft.)
Munkatársak: Csécsei Ákos, Frikker Zsolt, Nyéki Anikó, Kontra Dániel, (Urban Concept Kft.), Petrilla Zsolt, Braun Attila, (Pipeline Épületgépész Tervező Kft.), Szalontai Zsófia, Záhonyi Rebeka, Zalai Tamás.

Kiemelt megvétel 800.000 Ft – 64.sz. pályamű
Szerző: S73 Kft.
Munkatársak: dr. Balogh Péter István, Gergely Antal, Hajdú Veronika, Hómann János, Mohácsi Sándor, Pécsi Máté, Sztranyák Gergely, Terpó Veronika

Megvétel 500.000 Ft – 2.sz. pályamű
Szerző: Garten Stúdió Kft., Incorso Kft.,
Munkatársak: Szloszjár György, Vastagh Gabi, Helfrich Franciska, Szentesné Dandé Eszter, Sebestyén Péter, Kiss Szabolcs, Bregó Krisztián

Megvétel 500.000 Ft – 9.sz. pályamű
Szerző: ART VITAL Kft., Végh József
Munkatársak: Czernyinák Attila, Makay Attila

Megvétel 500.000 Ft – 24. sz. pályamű
Szerző: LÉPTÉK Terv Bt., Szakács Barnabás, Vonnák Kata
Munkatársak: Fehér Gábor, Fischer Márta, Jávori Kriszti, Liziczai Sándor, Jancsó Márton, Hlatki Katalin, Kő Boldizsár

Megvétel 500.000 Ft – 52. sz. pályamű
Szerző: K.S. Stúdió Kft., PandaPont Kft
Munkatársak: Dúzs Sándor, Kocsis Ágnes, Schändl Zsófia, Andaházy László

Megvétel 500.000 Ft – 58. sz. pályamű
Szerző: Székely György, Hoffmann Tamás

Megvétel 500.000 Ft – 59. sz. pályamű
Korzó Tervezési Stúdió Kft.
Szerzők: Grabner Balázs, Terhes Dénes, Csízy László
Munkatársak: Máté Dóra, Tok Roberta

Díjazásban nem részesült pályamű

Mérték Építészeti Stúdió
tervezők: Fábián László, Gyenese Gábor
munkatársak: Barcza Dániel, Bukovszky Péter, Gulyás Róbert, Heltai Xavér, Lukács Zsombor, Zih Kata

Markó Balázs és munkatársai
Markó Balázs DLA, Kiss Gyula DLA, Kéki andrás, Mizsei Anett, Szakács Gergő, Ungvári Mihály

Kapcsolódó cikkek:
Újpalota Közösségi Ház bővítése ötletpályázatának eredményhirdetése az Építészfórumon

Kapcsolódó linkek:

Mozgóképek
Az esemény mozgóképben

Kapcsolódó anyagok:

Képgalériák

A tervpályázat eredményhírdetése képekben