Újabb szakképzési feladatok a kamaránál

Ezek közé tartozik a CNC-forgácsoló, az épületgépészeti szerelő, a fémipariberendezés-üzemeltető, a gépgyártósori gépkezelő és -szerelő, a géplakatos, a hegesztő, a hűtő- és klímaberendezés-szerelő, a szerkezetlakatos, a szerszámkészítő, a tetőfedő és a kereskedő. A minisztérium a munkaerő-piaci alap szakképzési alaprészéből támogatja ezt a munkát, miként tíz mestervégzettség osztrák, német, svájci, francia és román kölcsönös elismertetését is. A gazdasági szereplők az új TISZK-ek érdemi irányításában is szerepet kapnak.
Változások várhatók a szakképzési törvényben is. E szerint a tanulószerződés keretében kapható tanulói juttatás alsó határa a minimálbér húsz százalékára emelkedne. A változó jogszabályok alapján a munkáltatók magasabb összeget számolhatnak majd el saját dolgozóik képzésére is a mikro- és kisvállalkozásoknál. Változás, hogy a munkáltatók a tanulóknak adott étkezési hozzájárulásra, a munkaruhára, az oktató keresetére a tételes elszámolás helyett a minimálbér duplájának megfelelő összegig átalányfizetést választhatnak. A juttatásokat a szakképzési alap fedezi a munkáltatóknak.
A tárca az új szabályozás kidolgozásában együttműködött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK), s a december elején aláírt együttműködési megállapodásban több, az érdekképviselet által régen szorgalmazott javaslat megvalósítására tett ígéretet. Ilyen például a 2004 óta kamarai gondozásban lévő 16 szakmában a szakmai vizsgákon a vizsgaelnökök kamarai jelölési joga, vagy a felnőttképzésben a gyakorlati képzőhelyek ellenőrzésében való részvétel, illetőleg az ezzel kapcsolatos szabályozás kialakításában való együttműködés.