Tűzzománcok és a színház bűvöletében

Az elmúlt napokban ismét számos intézmény adott otthont egy-egy rendezvénynek.
Szendrei Juditot mindenütt szeretik. Azt hiszem, ezt elfogulatlanul mondhatom. Mind pedagógusként, mind művészként csak mosollyal az arcán tud varázsolni- legyen szó kisebbekről vagy nagyobbakról, fiatalabbakról vagy idősebbekről.
Épp ezért alkotásainak bemutatására számtalan helyszínen nyílik lehetőség, hiszen tűzzománc remekeit szívesen nézik, csodálják mindenütt.
Ezen a héten a szomszédos kerületben, Zuglóban a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Kassák Könyvtára és a Kassák Alkotóművészek Társasága Egyesület közös szervezésében nyílt kiállítása a művésznőnek.
A tárlatot Hucskóné Kovács Mária, a Kastár (Kassák Alkotóművészek Társasága Egyesület)
elnök-titkára nyitotta meg, míg az ünnepi összejövetelen a zenei aláfestést Kertész Nóra (gitár), Csaba Krisztina és Erdei Alexandra (fuvola duó) szolgáltatta.
A művésznő amellett, hogy csodálatos alkotásait a közönség elé tárja, igyekszik tudását továbbadni. Így szerdánként a Pestújhelyi Közösségi Házban okítja a tűzzománc mesterség szépségeire a gyerekeket és felnőtteket, míg minden pénteken a Sashalmi Tanoda Általános Iskolában tart szakkört a fiatal nemzedéknek.
Szendrei Judit kiállítását március 27-ig tekinthetik meg az érdeklődők a könyvtár nyitva tartási idejében a XIV. kerület Uzsoki u. 57. szám alatt.
Szombaton délelőtt az Újpalotai Közösségi Házban az igazán fiatal és fiatal társulattal (Erdős Anna, Kaszás Villő, Varga Nikolett, Cservenka Ferenc, Erdei Gergő) rendelkező Förgeteg Színház mutatta be maskarás játékát Árgyélus királyfiról és Tündér Ilonáról.
De mit is nyilatkoznak magukról a színház tagjai?
-Színházunk 2006. szeptemberében alakult. Tagjait a színházról való közel azonos gondolkodásmód hozta és tartja össze. Magunkat komédiásműhelyként aposztrofáljuk. Játékunkban helyet kapnak a vásári színjátszás jelenetei, zene, tánc, harcművészeti elemek, a maskarás kavalkád forgataga váltakozik intim, meghitt pillanatokkal. Egy játékos több szereplőt is megelevenít. A műhelymunkában mindnyájan aktívan részt veszünk. Közösen készítjük el a díszleteket, valamint a jelmezeket, együtt gondolkodunk a próbafolyamat során, és együtt tervezzük a várható bemutatókat.
Tagjaink között fiatal színészek és színészhallgatók vannak. Mindnyájan sokéves színházi tapasztalattal rendelkezünk. Színészeink és zenészeink más társulatoknál is közreműködnek, jelmeztervezőnk az országot járva a legkitűnőbb mesterek mellett tökéletesíti tudását. Díszlettervezőnk Mezei Zsófia,a Budapesti Műszaki Egyetem végzős építészhallgatója.
S miről is szól Árgyélus királyfi és Tündér Ilona története?
Az öreg király udvarában aranyalmát terem egy tündérkéz ültette csodafa. De Árgyélus királyfi még ennél is nagyobb kincsre lel a fa tövében: Tündér Ilona tiszta, égi szerelmére. A mátkapárra azonban förgetegként csap le az álnok boszorkány, s elüldözi a leányt messze Tündérhonba. Vajon sikerül-e Árgyélusnak megtalálni kedvesét? Vajon képes-e úrrá lenni fáradtságon, éhségen, reménytelenségen és a cselszövő Bába fondorlatain?
Mesénk a megtalálásról és elvesztésről, szerelemről és megcsalatásról, a férfivá serdülés buktatóiról szól a gyermekek nyelvén. A maskarás játékot régi magyar hangszereken megszólaló élőzene kíséri.

Kapcsolódó link:
Szendrei Judit honlapja

Kapcsolódó cikkek:
Kiállítás Pestújhelyen és Újpalotán
Köreink 2005.
Jubileumi kiállítás előtt, alatt, után
A tűzzománckirálynő alkotásai