Több járulékot kell fizetni az adóköteles természetbeni juttatások után

Az augusztus 31-ig hatályos szabályok szerint ezen adóköteles természetbeni juttatások után még az adóalapként megállapított összeg után kell a 29 százalékos tb-járulékot megfizetni. Ez annyit jelent, hogy augusztus végéig a cégeknek 1000 forint adóköteles természetbeni juttatás után 760 forint közterhet kell fizetni. Szeptember elsejétől viszont a 44 százalékos szja-val növelt összeg után kell a tb-járulékot leróni: így ezer forint adóköteles természetbeni juttatás után 760 helyett 887,6 forintot kell az államkasszába adók és járulék gyanánt megfizetni a cégeknek. Más szóval: amennyit juttat a dolgozónak, majdnem ugyanannyit a büdzsének is be kell fizetni. A növekedés oka, hogy – a járulékalap-növelés miatt – a jelenlegi 290 helyett 417,6 forint lesz a fizetendő tb-járulék. Ez egyben azt is jelenti, hogy alaposan – csaknem 17 százalékkal – drágulnak meg a cégek számára az adóköteles természetbeni juttatások év közben, mindenféle előzetes kormányzati bejelentés nélkül.

Az új szabály váratlanul érinti a cégeket, tekintettel arra, hogy a kormány a száz lépés program keretében sem az egészségügyet érintő 21 lépés, sem az adó- és járulékrendszert érintő 15 lépés keretében nem említette, hogy ilyen intézkedés a tervei között szerepelne, ráadásul már szeptember elsejétől.

Övön aluli ütésnek nevezte a jogszabályváltozást Magoss György kamaránk kereskedelmi tagozatának alelnöke. Ez az intézkedés két dologról árulkodik. Egyrészt a költségvetés óriási bajban lehet, ha ilyen csekély mértékű többletbevétel okán a társadalom jelentős részével konfliktust vállal a kormányzat, másrészt tovább növeli a bizonytalanságot, hiszen az évközi adómódosítás enyhén szólva nem sportszerű eljárás. Problémát okozhat, hogy a természetbeni juttatások többnyire Kollektív Szerződésben az év elejétől az év végéig rögzítésre kerülnek és a cégeknek nincs lehetőségük a járulékteher növekedés kivédésére. A kisebb vállalkozásoknál pedig vélhetően a feketegazdaságot erősíti az intézkedés, hiszen a megnövekedett költségeket a vállalkozások nem fogják vállalni. De egyébként számomra a legmegdöbbentőbb a miniszterelnök magyarázata volt. Gyurcsány Ferenc kijelentette, az intézkedéssel egy kiskaput zártunk be. Biztos vagyok abban, hogy a miniszterelnök nem járt olyan minimálbéren, vagy ahhoz közeli jövedelemszinten élő alkalmazottak körében, akiknél a természetbeni juttatások léte szociálpolitikai intézkedésnek számított. Az étkezési jegy és a közlekedési bérletek biztosítása ? alacsonyabb adóteher mellett ? biztos piacot jelentett az élelmiszer termelők és a kereskedők számára, illetve támogatásként volt felfogható a tömegközlekedés részére is. Úgy vélem, a szocialista kormány újabb neoliberális intézkedéséről van szó