Tíz tévhit és tény a partnerkapcsolati erőszakról
A nők elleni erőszakot nagyon sok téves elképzelés övezi, ami sajnos sokszor nehezebbé teszi, hogy a bántalmazott nők megkapják a hatékony segítséget – ezekben próbálunk eligazodást adni. Az Életképekben megjelent Nem magánügy! című kiadvány cikkét közöljük.
- A partnerbántalmazás elsősorban verést jelent.
Nem igaz: a családon belüli erőszak mindig hatalmi kérdés: az bántalmazhat, akinek más emberek ki vannak szolgáltatva. A bántalmazás minden esetben kiszolgáltatott emberek feletti uralkodást jelent – ennek egyik eszköze a testi erőszak. A testi erőszak fogalma a fizika bántalmazás (például ütés, pofozás, lökdösés, fegyverrel fenyegetőzés) mellett azt is magában foglalja, ha az áldozatot bezárják, kizárják, megkötözik, éheztetik vagy szomjaztatják, vagy éppen a mosakodás lehetőségét, a fűtést, villanyt, a gyógyszereit, az ehhez való hozzáférést veszik el tőle. A bántalmazás azonban megvalósulhat számos más formában is. A szóbeli erőszak a megfélemlítő üvöltözést, a gyerekek elvételével, öngyilkossággal, testi erőszakkal való fenyegetőzést és az állandó sértegetését is jelentheti. A lelki erőszak során a bántalmazó az áldozatot manipulálja, hibáztatja, végletesen féltékenykedik, követi, lerombolja az önbecsülését és megkérdőjelezi minden döntését, az érzéseit nem veszi tekintetbe vagy egyenesen kétségbe vonja. De a másikban félelmet keltő viselkedés, a környezetének a megrongálása, az életveszélyes autóvezetés is ide tartozik. A szexuális erőszak a megerőszakoláson kívül azt is jelentheti, hogy az áldozatot olyan szexre veszik rá, amit nem akar, a szexszel fájdalmat okoznak neki vagy megalázzák. A gazdasági-társadalmi erőszak elzárja az áldozatot a gazdasági és társas erőforrásoktól: nemcsak a fizetétét lehet elvenni valakitől, a pénz mellett a barátaitól, családjától is elszigetelhetik, ha megszabják neki, kivel találkozhat, kivel nem. De az is előfordul, hogy az áldozatot nem engedik dolgozni, anyagi függésben tartják, miközben ő nem láthat bele a másik pénzügyeibe.
- A nők is pont ugyanolyan arányban bántalmaznak férfiakat.
Nem igaz: a párkapcsolati testi erőszak áldozatai 85-96 százalékban nők, az elkövetők pedig 90-99 százalékban férfiak. A családon belüli erőszak magában foglalja a gyerekek, idősek ellen elkövetett erőszakot is. Ez nem azt jelenti, hogy nők soha nem lehetnek erőszakosak, vagy ne lehetnének bántalmazók a nekik kiszolgáltatott emberekkel szemben. A bántalmazás célja a szisztematikus hatalom megszerzése az áldozat felett, a párkapcsolati erőszakot nagymértékben a nők kiszolgáltatott helyzete okozza a társadalomban, illetve az, hogy a társadalom szemet huny fölötte.
Az Életképek november 26-i számában megjelent Nem magánügy! című melléklet innen elérhető!
- A bántalmazás sokszor provokáció eredménye vagy rossz párkapcsolaté, amiért mindkét fél hibás.
Nem igaz: erre nincs mentség, hiszen akárhogy is viselkedik valaki, soha nem érdemli meg, hogy bántsák, megalázzák. A bántalmazás mindig a másik feletti uralkodásról szól, ehhez eszköz az erőszak – ez a bántalmazó döntése, amiért csakis ő a felelős.
- A kibékülés egy erőszakos esemény után azt jelzi, hogy sikerült mindent rendbe hozni a kapcsolatban.
Nem igaz: a bántalmazást ciklikusság jellemzi. Az erőszakkitöréseket kibékülés (bocsánatkérés, ígérgetés, virág, stb.), a „mézeshetek” időszak követi, majd a feszültség újabb felgyülemlése, erőszakos magatartás felerősödése, majd újabb erőszakkitörés. Az időszakos „kibékülés” szinte minden bántalmazó kapcsolat jellemzője. Időközben a helyzet folyamatosan rosszabbodik: egyre rövidülnek a mézeshetek, egyre gyakoribb és súlyosabb a kitörés, a kontroll. Ez a fajta ciklikusság erősíti is a bántalmazó hatalmát.
- Aki nem lép ki egy ilyen kapcsolatból, az meg is érdemli.
Nem igaz: egyetlen bántalmazott sem egyezik bele az őt érő erőszakba, azért kizárólag a bántalmazó hibáztatható. A legtöbben már csak akkor ébrednek rá, hogy bántalmazó kapcsolatban élnek, amikor már a gazdasági, társadalmi és lelki függőség, a lerombolt önbizalom miatt nagyon nehéz kilépni belőle. Sok nő fél a bántalmazó bosszújától, jogosan: a testi erőszak általában akkor fokozódik, amikor a bántalmazott megpróbál kilépni a kapcsolatból.
Bajban van? Így kérhet segítséget
Ha közvetlen veszélyben van: Rendőrség, mentők: 112
Ha sürgősen szálláshelyre, menedékre van szüksége: OKIT: 06-80-205-520 (0-24-ben hívható); Ökumenikus segélyszervezet: 06-1-382-0700
Ha konkrét tanácsokra vagy lelki segélyre van szüksége: NANE segélyvonal: 06-80-505-101 (hétfő, kedd, csütörtök, péntek: 18-22-ig, szerda: 12-14-ig ingyenesen hívható mobilról is),e-mail: info@nane.hu
Ha jogsegélyre van szüksége: Patent segélyvonal: 06-70-220-2505 (szerdánként 16 -18 óráig és csütörtökönként 10-12 óráig), chat ügyelet: szombaton 16-18 óráig, hétfőn 10-12 óráig, e-mail: jog@patent.org.hu
Az Újpalotai Család- és Gyermekjóléti Központ elérhetősége: 1157 Budapest, Zsókavár u. 24-26. telefon: 06-1-414-0878
- Sok nő csak azért fogja rá a férfira, hogy bántalmazta, hogy bosszút álljon rajta, például magának szerezze meg a gyerekeket.
Nem igaz: azokban az országokban, ahol a párkapcsolati és nemi erőszak miatti letartóztatásokat kutatták, egy-két százalék volt a téves letartóztatások aránya – tehát pont akkora, mint más bűncselekmények esetében. Magyarországon egyáltalán nem könnyű valakit bántalmazással megvádolni és gyermekelhelyezési ügyeknél sem származik előnye belőle az anyának.
- A bántalmazó is lehet jó apa, ha a gyereket nem bántja.
Nem igaz: ha a bántalmazó a gyerekeket nem is bántja közvetlenül fizikailag, ők akkor is sérülnek, mert az anya bántalmazása lerombolja a biztonságérzetüket, számukra is traumát okoznak ezek az események. Emellett ritka az, hogyha valakinek a partnere feletti uralkodás a célja, akkor a számára kiszolgáltatott gyerek felett nem akar uralkodni, még ha fizikailag nem is bántalmazza.
- A legtöbb bántalmazó férfi mentális beteg vagy alkoholista.
Nem igaz: a bántalmazás tanult viselkedési forma, tehát a másoknál látott viselkedés ismétlése. Az alkohol önmagában senkit sem tesz erőszakossá, rengeteg alkoholbeteg és mentális beteg van, akik senkit sem bántanak. Az erőszak egyéni döntés, hiszen rengeteg férfi nő fel hasonló közegben, mégis csak töredékük válik bántalmazóvá.
- A bántalmazó férfiak általában szegény, tanulatlan emberek.
Nem igaz: a felmérések szerint a magasabb végzettségű, jobb társadalmi helyzetben lévő emberek körében ugyanolyan mértékű a bántalmazás, mint más csoportokban. Sőt, a bántalmazó ezekben a körökben gyakran több erőforrással bír, kifinomultabb bántalmazási technikákkal él, ezért nehezebb felismerni a bántalmazást. A bántalmazókban a szélsőséges nőgyűlölet a közös vonás, az, hogy saját partnerüket női mivolta miatt alacsonyabb rendűnek tartják, és természetesnek veszik, hogy teljes hatalmat gyakorolhatnak fölötte.
- Ilyen esetekben csak ki kell hívni a rendőrséget, ők megoldják a problémát.
Nem igaz: a partnerkapcsolati erőszak sajnos nagyon bonyolult jelenség, a rendőrség, bíróság képzése, érzékenyítése pedig gyakran nem valósul meg. A rendőrség jelenléte, a feljelentés nem jelenti azt, hogy az áldozatok automatikusan biztonságba kerülnek. Gyakran előfordul, hogy a jogalkalmazásban nem hatékony az áldozatvédelem, olyan ítéletek születnek, amelyeknek nincs visszatartó erejük. Emiatt fontos, hogy az áldozatok olyan helyről is kapjanak segítséget, ahol ismerik a bántalmazás folyamatát.
Összeállította: Ámon Kata, forrás: a NANE Egyesület: Miért marad? című kiadványa
A 16 Akciónapot 1991 óta világszerte november 25. (a nők elleni erőszak felszámolásának világnapja) és december 10. (emberi jogok világnapja) között rendezik meg. A kampány fő célja a nők elleni erőszak minden formájának felszámolása – ennek érdekében tájékoztatást nyújt a jelenségről. Az akciónapban részt vesznek többek között civil szervezetek – NANE Egyesület, Patent Egyesület, a Stop-Férfierőszak Projekt –, valamint a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) – és egyetlen települési önkormányzatként a XV. kerület. Az akciónapról, a csatlakozók soráról a https://16akcionap.org honlapon tájékozódhatnak. A XV. kerület „Nem magányügy!” címmel tájékoztató, figyelemfelhívó, a segítségkérési információkat bemutató, 8 oldalas mellékletet adott ki az Életképek november 26-i számában – ezzel összesen 31 ezer postaládába jutnak el a nők elleni erőszakról szóló írások és a segítségkéréshez, -nyújtáshoz elengedhetetlen információk. A kiadvány itt pdf formátumban elérhető. A kerület fő pontjain, intézményeiben 200 darab A2-es plakát jelenik meg az önkormányzat kiadásában, a regi.bpxv.hu önkormányzati honlapon pedig december 10-ig cikksorozat olvasható – az Életképekben megjelent cikkek hosszabb verziói jelennek meg.