Testvérvárosainkról – Bécs XXIII. Kerülete – Liesing

Liesing – Bécs 23. kerületének történelméből:
Liesing az osztrák főváros délnyugati szegletében fekszik, a nyugaton húzódó bécsi erdő hegy- és dombvidékét a keleten elterülő pannóniai alföld síkjával köti össze. A 23. kerület az egykor önálló Atzgersdorf, Erlaa, Kalksburg, Inzersdorf, a névadó Liesing, továbbá Mauer, Rodaun és Siebenhirten községekből jött létre és 1938 óta rész Bécsnek. A 32,03 km2-es kiterjedésű Liesing kb. egyharmada zöld terület. Népessége az elmúlt 50 évben megkétszereződött, jelenleg 89.000 lakosa van.

A kerület neve ” hivatalosan először egy 1002. november 1-ével keltetett ajándékozási okiratban bukkan fel. Ebben az évben ajándékozta II. Henrik császár a Babenbergerek nemzetségéből származó I. Henrik őrgrófnak a „Dürre Liesing” és a „Triesting” patakok között fekvő terület („…inter Durran Liezniccham et Trienzniccam…”). A mai 23. kerület történelmi gyökerei azonban egészen az Őskorig nyúlnak vissza, mint ahogy azt Krisztus előtti 3. évezredben – az újkőkorszakban – a későbbi Mauer település területén fennállt szarukőbányából származó leletek tanúsítják. Siebenhirten-t és Inzersdorf-ot a Krisztus előtti 5. században kelta lakosságcsoportok népesítették be, a Római Birodalom idején pedig jelentős közlekedési utakat építettek ki a kerület térségében – itt vezetett át pl. a Vindobona-ból (a mai Bécsből) Scarabantia-ba (Sopronba) vezető főút. Már Krisztus után 800-ban éltek itt szlávok és avarok, mint az többek között a nemrégiben Liesingben feltárt avar sírok és szláv nyelvű „Lies(b)nika” kifejezés (erdei patak) is bizonyítják. Az 1529-es és 1638-as török támadások rendkívül sok kárt okoztak a mai kerület területén. Egész falvakat írtottak ki, illetve égettek porrá a katonák (a Liesing nevű falu is erre a sorsra jutott). Ezekre a rettenetes időkre emlékeztetnek a kerület címerében a lángok és az 1683-as évszám.

A falvakon (később községeken) átfolyó, hasonnevű patak képezte kezdettől fogva a megélhetés és a fejlődés bázisát az itt élők számára – úgy a mezőgazdaság, mint az ipar területén. A földművelés és a malomgazdálkodás egyeduralmát a 18. sz. végétől a 19. sz. közepéig tartó időszakban mindinkább az ipari tevékenységek kezdték felváltani; ezt a folyamatot a 19. század második felében különösen a Déli Vasútvonal (Bécs-Triest) megépítése gyorsította fel, illetve tetőzte be. Üzemek és gyárak telepítésére elsősorban a mai kerület keleti részén került sor.

A hajdan jómódnak örvendő régió az I. világháborúval hanyatlásnak indult. A gazdasági válság az itt élő munkások tömeges elnyomorodását okozta. A községek 1938-ban, röviddel azután, hogy a fasiszta Németország elfoglalta Ausztriát, területileg és közigazgatásilag beolvadtak Bécsbe. A II. világháború a 23. kerületet sem kímélte meg a rombolásoktól. A szövetséges haderők légitámadásai mindenekelőtt a vasútvonal és számos ipari üzem tönkretételére irányultak. A háborút azonban gyors ütemű újjáépítés követte, amelynek során nem csupán a gazdasági építményekre, hanem a szociális létesítmények – mint például lakások és iskolák – számára és minőségére is különleges figyelmet fordítottak. A HÉV és a metró kiépítése a 20. század végéig olyan nagyobb, a kerület peremére tervezett lakótelepek, ill. városépítési projektek megvalósítását is lehetővé tette, mint pl. az alt-erlaa-i lakópark, a siebenhirten-i Wienerflur település vagy az „In der Wiesen” és az „Osramgründe” Erlaa-ban.

Az 1938-ban erőszakkal Bécs városához csatolt nyolc falu ma már egység kerület, de saját identitását minden egykori önálló település megtartotta. Ez évben a „nagy Bécs” létrejöttének 70 éve, elvileg évforduló, de nem ünneplik, mert az összevonás fasiszta megszállás alatt erőszakos eszközzel történt. A kerület Bécs városának központjával és más pontjaival, metróvonal, kötöttpályás villamos és elővárosi vasút köti össze, illetve kiterjedt, gázzal tankoló autóbuszhálózat biztosítja.

Bécs 23. kerülete ma kb. 4000 kisebb-nagyobb üzemnek ad helyet, köztük számos nemzetközi tevékenységű cégnek is. Az ezeken a munkahelyeken dolgozó munkavállalók száma meghaladja a negyvenezret. A kerület lakosainak kitűnő kikapcsolódási, pihenési lehetőséget nyújt a közelben a Liesing patak völgye vagy a bécsi erdőnek a kerületbe eső része. A bécsi erdő dombvidékének lejtőin szőlőművelés is folyik. Az itt termő számos szőlőfajtát a nagyhírű liesing-i bortermelők dolgozzák fel finom itókává, amelyet többek között a mindenkori borászathoz tartozó zöldvendéglőkben (az ún. „Heurigerek”-ben) élvezhetnek a hazaiak és az idelátogatók. A 23. kerület ma virágzó, magas életszínvonallal rendelkező gazdasági térség. A Liesing-et alkotó – eredetileg önálló – nyolc község messzemenően megőrizte saját arculatát, kulturális és helyi jellegét, hozzájárulva ezzel a kerület szeretetreméltó sajátosságaihoz és sokszínűségéhez.

Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota partnervárosa 1997-ben lett. Bécs 23. kerületben és a XV. kerületben dolgozó iskolák és a sportegyesületek szorosan együttműködnek, partneri viszonyt ápolnak. Sok-sok közös programot végeztek el eddig. E rendezvények a két kerület közötti baráti kapcsolatok kialakulásában a legértékelhetőbbek. A pedagógusok között szakmai, partneri és baráti viszony az oktató, nevelő munkára, azon belül a német nyelv oktatásra vannak kedvező hatással.

A gyerekek találkozói családi barátságokhoz, kölcsönös nyaralási meghívásokhoz vezettek már évekkel ezelőtt. A sportban pedig versenynaptár szerinti program szerint zajlanak a csere rendezvények. A hivatali munka tapasztalatainak tanulmányozására, illetve az önkormányzati képviselőknek is mód nyílik a kölcsönös ismerkedésre. Egymás nemzeti ünnepeit is tiszteljük, erre közös történelmünk hagyománya külön ösztönöz bennünket.
Az önkormányzati rendszere Ausztriának nem hasonlít a Magyarországon ismert önkormányzati berendezkedésben. Csak példa Bécs város költségvetése 10 milliárd euró, amelyből a bécsi kerületek ( 23 van ott is) 2%-ot képviselnek összességében, míg Budapesten ez közel 50-50% a két oldalon. A város decentralizáció Budapesten mint a példa jelzi sokkal magasabb. Ám ettől a város jól működik, külsőségeiben és hangulatában is igazi világváros. Partneri kapcsolatokat 2008-ban is több – már lezajlott – rendezvénnyel erősítjük.

Kapcsolódó linkek
Testvérvárosaink