Menu

Testületi ülés után III. (városrendezés, városszépítés)

2007.04.06.

Király Csabától a szót Gyurcsánszky János alpolgármester vette át, aki a városrendezéssel, városszépítéssel kapcsolatos testületi döntésekről beszélt, így elsőként arról, hogy továbbfolytatódik a kerület szabályozása, így arról, hogy az Újmajor néven ismert terület átsorolására került sor.

-Korábban az érintett terület a vonatkozó előírások szerint jellemzően jelentős zöldfelületű munkahelyi területek keretövezeti besorolású volt. Az önkormányzat képviselő-testülete 2005-ben határozatával jóváhagyta a terület keretövezeti besorolásának Fővárosi Szabályozási Keretterv szintű módosítását, amely azt célozta meg, hogy a nagyobb területen szétterülő, meglévő üzemtervezett erdő kivágása (áttelepítése) helyett munkahelyi területek keretövezeti besorolásnak megfelelően összefogottabban létesülhessen egy új vállalkozói terület. A terület többségi tulajdonosának fő tevékenységi köre a mezőgazdasági termelés és az ingatlanfejlesztés. Saját területének egy részén saját fejlesztést kíván megvalósítani, a további területrészen további vállalkozások telepedhetnének le. Ilyen módon biztosítható annak a lehetősége is, hogy azok a vállalkozások, amelyek a kerületünkben nem megfelelő környezetben találhatók, illetve működésük zavaró hatással vannak környezetükre, kitelepülhessenek ezen újonnan kialakítandó többnyire zöldmezős vállalkozási zónába.
A terület másik jelentős tulajdonosa a Magyar Állam. Az állami tulajdonú ingatlanok erdőművelési ágba tartozó területek. A kerületi szabályozási terv terület határai: Budapest XV. kerület Csömöri patak- Veresegyházi vasútvonal- M2B autóút- E-TG Turisztikai erdő területek- E-VE Véderdő területek által határolt terület. A tárgyi kerületi szabályozási terv célja az volt, hogy a kialakítandó területrészek teljes körű szabályozással rendelkezzenek, illetve meg lehessen határozni ezeken területegységeken kialakítandó telkeknek a terület-felhasználási, beépítési paramétereit; szabályozni lehessen optimálisan a terület belső-, feltáró úthálózatát, valamint az ehhez kapcsolódó forgalomtechnikai lehetőségeket; váljon lehetővé a közművek hálózatának és rendszerének lehetőség szerint ugyancsak az optimális kialakíthatósága; létrejöhessen a területen a lehető legkorszerűbb vállalkozási terület, valamint a tárgyi KSZT egyben biztosítsa a meglévő természeti környezet megmaradását és védelmét.
Előzetesen már az egyeztetési eljárásában az Újmajor és környékének fejlesztési elképzeléseivel kapcsolatosan az érintett fővárosi szakemberek is pozitívan, támogatólak nyilatkoztak. Az Újmajor és környéke teljes szabályozási procedúrájának időtartama alatt az egyik legfontosabb szempontja az is volt, hogy a területen, jelenleg meglévő, korábbi mezőgazdasági épületekben kialakított lakófunkciókban, bérlőként élő családok sorsa tejes körűen, komplexen és lehetőség szerint a maximális jogszerűségre és emberségre épülő módon megoldást nyerjen. Ennek előmozdítása érdekében önkormányzat vezetése tájékoztató-egyeztető lakossági megbeszélést tartott, melyre meghívást kapott mindegyik érintett lakásbérlő család, aki jelenleg az újmajori területen él. A jelenlegi tulajdonos a meglévő-kialakult helyzetet a „tsz-időkből” örökölte meg. A megjelent bérlő-családok egyértelműen és egybehangzó módon kifejtették, hogy abban érdekeltek, hogy mihamarabb elhagyhassák a területet, valamint hogy sorsuk mennél pozitívabban megoldást nyerjen. Összegezhető, hogy Újmajor és környéke esetében az ott lakók és a tulajdonosi-vállalkozói érdek egybecseng és kialakítható olyan megoldás, amely mindkét oldal érdekét figyelembe veszi- mondta el Gyurcsánszky János.
-Fontos testületi határozat volt két nagy forgalmú útszakasz, a Szerencs utca (Rákos út-váci vasút) és a Töltés utca (Károlyi Sándor utca- váci vasút) felújításának eldöntése. A Szerencs utca esetében a keresztutcák egyirányúsítása is tervbe van véve, illetve 2008-ban tervezzük a Pázmány Péter utca felújítását is. Idén szilárd útburkolatot kap még a Bánk utca, a Leiningen utca, a Rákosmező utca, az Anyácska utca, a Csomád utca és a Harsányi Kálmán utca is. Az útépítések és az útfelújítás költsége a kivitelezők kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárások során alakul ki. A Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácstól támogatás nyerhető szilárd burkolatú önkormányzati utak felújításához. A képviselő-testület a már említett két utca felújítására szóló pályázat benyújtását hagyta jóvá, mely szerint az önkormányzat 139 millió forintos rész mellé 26 millió forintos régiós támogatást igényel. Az útépítések és az útfelújítások várhatóan ez év szeptembertől október hónapig tartanak.
– A képviselő-testülete 1997-ben határozta el első alkalommal, hogy támogatja a társasházak felújítási törekvéseit. Azóta minden évben kiírásra került a pályázat, melyet a lakóközösségek egyre inkább igényelnek. A 2006. évi költségvetésben a képviselő-testület 30 millió forintot biztosított a társasházi lakások felújítási gondjainak enyhítésére. A 2006 évi pályázatokra 57 lakóközösség adta be pályázatát 68 millió 176 ezer forint támogatást igényelve. A Kerületfejlesztési, Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság döntése alapján 40 társas és szövetkezeti ház részesült kamatmentes támogatásban. A lakóközösségek elsősorban elektromos felújításra, tetőszigetelésre és liftfelújításra kérték a támogatást. A támogatás összege 150 ezer- egymillió forint között volt. Az elmúlt tíz év tapasztalata bizonyítja, hogy a lakóközösségek egyre inkább igénylik ezt a támogatási formát. A korábbi évek tapasztalata bizonyítja, hogy a pályázati felhívás pontosan határozza meg a pályázati feltételeket, így azon nem kívánunk változtatni. A pályázati határidőket úgy határoztuk meg, hogy az elnyert támogatások felhasználása már a nyári hónapokban megkezdődhessen. A pályázatokat idén május 31-ig kell beadni, míg az elbírálásra június 12-ig sor kerül.
-Az önkormányzat természetesen nem csak ezzel a 30 millió forinttal támogatja a szövetkezeti és társasházakat, hanem azzal is, hogy a panel felújítási programon belül tavalyi két épület után idén már 18 ház teljes felújítását támogatja. Ebből a 18 pályázóból már tizenhatot az illetékes szakminisztérium is elfogadott. A program a jövőben is folytatódik, és mostantól már a minimum 4 lakásos társasházak lakóközösségei is pályázhatnak- mondta az alpolgármester, majd beszámolója végén elmondta, hogy idén is sor kerül a Virágos kerületért pályázat kiírására.
-A felhívás célja továbbra is az, hogy a kerületben közparkjaink, közintézményeink, gazdálkodó szervezeteink, az épített környezet, természeti értékek és környezetük az eddiginél esztétikusabb, harmonikusabb, virágosabb formában jelenjenek meg. A pályázat kiírásával szeretnénk ösztönzést adni az előkertek és erkélyek virágosítására, a meglévők ápolására. A pályázatra az idei évben már 5 kategóriában lehet nevezni: hagyományos kiskert, haszonkert (virágos előkert és veteményes, gyümölcsös, szőlő), díszkert, pihenőkert, közösségi kert (társasházi saját tulajdonú), legvirágosabb erkély, leggondozottabb ipar/intézményi terület. Nevezni május 16-án 16 óráig lehet. Az értékelésre június 1-10-e között kerül sor, míg az eredményhirdetés július 5-én 17 órakor lesz.
Dr. Nagy Antal jegyző egy fontos napirendi pontot értékelt. A testület a Magyar Köztársaság Alkotmányának értelmében ülnököket. A törvény értelmében erre március 5 -április 22. között van lehetősége az önkormányzatoknak.
-Mivel az áprilisi ülés már a határidő utáni időszakra esik, ezért gyorsan és törvényesen kellett a helyzetet megoldani. A jelentkezéseket több helyen kihirdettük, majd a jelentkezők közül zárt ülésen kilenc személy lett ülnök. A Fővárosi Munkaügyi Bíróságra jelölték Horváth Borbálát, míg a IV-XV. kerületi Bíróságra Bara Pétert, Kiss Imrénét, Kócsi Margitot, Kósa Tamásnét, Lápossy Ernőnét, Podmaniczky Eleket, Szuhánszki Jánosnét és Várnai Zsuzsanna Évát.