Testületi ülés után III.

Az Önkormányzat 2009. évi költségvetéséről szóló rendelet I-IX. havi végre¬hajtásáról szólva elhangzott, hogy az önkormányzat gazdálkodása egyensúlyban volt: a bevételek 64,2%-a, a kiadások 57,4%-a teljesült. A bevételek folyamatosan fedezték a kiadásokat.
-Folyamatosan fenntartottuk az önkormányzat fizetőképességét, nem szorultunk működési hitel felvételére. Az önkormányzati in¬tézmények finanszírozása is igazodott az igényekhez: működési támo¬gatásuk gyakorlatilag az időarányos szinten (73,6%-ra) teljesült.
Az adóbevételek között a helyi iparűzési adó teljesítési aránya 46,5% volt (ennek magyarázata, hogy az éves előirányzatból jelentős, 2 milliárd Ft-nyi bevétel a beszámolási időszak után, októberben folyt be). A helyi kivetésű adók (telek-, építmény- és gépjárműadó) éves előirányzata az eddigi magas, 90% fölötti teljesítésből láthatóan reálisan terveztük.
A kiadások között a személyi juttatások teljesítése lényegében időarányos, a dologi kiadásoké ennél alacsonyabb (önkormányzati szinten 63%). A szociális juttatások I-IX. havi tényszáma a módosított előirányzatnak 62,7%-a. Ezen belül a rendszeres pénzbeli ellátások teljesítése 312 millió Ft, az eseti pénzbeli ellátásoké 156 millió Ft.
Az infrastruktúra fejlődését eredményező felhalmozási kiadások teljesítése 22,3%. Ennek alapvető oka, hogy a Polgármesteri Hivatal költségvetésében szereplő beruházások (út- és csatornaépítések) jelentős részének pénzügyi teljesítése az utolsó negyedévben jelenik meg.
Az adóbevételek is a vártnál kedvezőbben alakultak, köszönhetően annak, hogy a gazdasági világválság következtében egyetlen kerületi nagyvállalat (nagy adózó) sem ment csődbe.
Összességében elmondhatjuk: az önkormányzat 2009 első háromnegyed évében a kedvezőtlen külső körülmények ellenére is biztonságosan működött, a kerület költségvetése egyensúlyban van.
Elfogadta a testület a 2010. január 1. és február 28. közötti időszakra vonatkozó átmeneti gazdálkodás tervét. Ebben a Képviselő-testület – az államháztartási törvénnyel összhangban – felhatalmazza a polgármestert a helyi önkormányzat bevételeinek folytatólagos beszedésére és kiadásainak fedezésére. Egyúttal meghatározza azt is, milyen intézkedések hozhatók az eredeti éves költségvetés elfogadásáig terjedő időszakban. Abból a célból, hogy a helyi kisebbségi önkormányzatok a kerület éves költségvetésének jóváhagyása, illetve a jövőre őket megillető központi támogatás átutalása előtt is működni tudjanak, az önkormányzat megelőlegezi számukra az őket 2010 első félévében megillető állami támogatást. Az említett időszak bevételei és kiadásai beépülnek majd a kerületi önkormányzat 2010. évi eredeti költségvetésébe.
A novemberi ülésen döntött a 2010-es évi költségvetés koncepciójáról is a testület. Természetesen ez a napirend váltotta ki a legnagyobb vitát a képviselők körében.
A 2010. évben a gazdálkodás külső feltételrendszere változatlanul kedvezőtlen lesz az önkor¬mányzat számára. Az alapvető bevételi tételek közül a GDP tervezett, csaknem 1%-os csökkenése miatt helyi iparűzési adóból csekély növekedésre számítha¬tunk; lassú lesz az átenge¬dett SZJA bővülése is. A központi támogatások fajlagos normatívái az oktatásban csökkennek.
Mindezek miatt az egyébként megalapozott műkö¬dési kiadási igényekből annyit ismerhetünk el jogosnak, amennyi mellett az önkormányzat működésé¬nek egyensúlya, a gazdálkodás likviditása továbbra is folyamatosan biztosított marad. Az újabb fejlesztési igények kielégítése pedig nem járhat az önkormányzat túlzott megterhelésével.
Az önkormányzat működési kiadásainak több mint a felét jelentő személyi juttatások kapcsán fokozottan taka¬rékos gazdálkodásra van szükség. A központi működési támogatás továbbra sem biztosít fedezetet a dologi kiadá¬sokra, ezért a dologi kiadásokkal takarékosan kell bánnunk jövőre is. A szociális ellátás rendszere alapvetően nem változik 2010-ben. Bár összességében a szociális célú központi tá¬mogatás nem emelkedik, fenntartjuk a kerületi szociális ellátások színvonalát. A kerületfejlesztés során forrásainkat alapvetően olyan feladatok finanszírozására koncentráljuk, amelyek végrehajtása már 2009-ben megkezdődött, vagy amelyekről a Képviselő-testület már korábban meghozta döntését. Egyebek között 2010-ben megvalósul a Zsókavár utcai komplex panelrehabilitációs terv I. üteme (az önkormányzati önrész 102 millió Ft, a központi forrás több mint 456 millió Ft). Folytatódik (és befejeződhet) a Panel Plusz lakásfelújítási program III. üteme. Pályázunk a Fő utcai bölcsőde komplex építésére, a kerületi önrész meghaladja a 202 millió Ft-ot. Ugyancsak pályázatot adtunk be belterületi utak fejlesztésére; a saját hozzájárulás csaknem 35 millió Ft, ezt sikeres pályázat esetén további 81 millió Ft központi támogatás egészíti ki. 2010. évi felhalmozási bevételeinkből finanszírozható a Patyolat utcai, valamint a Szövőgyár utcai óvodai tornaszobák kialakítása is. Hajdu László polgármester elmondta, hogy a jövő évi költségvetés az ideinél jóval feszesebb lesz. Az állami megszorítások a kerületben is éreztetik a hatásukat, az önkormányzat ugyanis 400-450 millió Ft-tal kevesebb pénzből kell, hogy gazdálkodjon. Az önkormányzatnak eddig nem volt likviditási gondja, remélhetőleg ezt a problémát is megoldja majd. Iskolabezárásokat, elbocsátásokat, struktúraátszervezéseket nem tervez a kerület, igaz, a béremelések, bérfejlesztések is elmaradnak. A kerület azonban ilyen nehéz helyzetben sem kíván lemondani a betervezett fejlesztésekről.
A polgármester szólt még arról is, hogy 2009-ben egy csendes jubileumot is ünnepel a kerület: a Rákospalotai Temetőt pontosan 100 esztendeje nyitották meg. 1909-ben Rákospalota és Pestújhely különválásakor a korábbi közös temető helyett (a Budai II László Stadion helyén volt) külön temetőt nyitottak a települések. A palotaiak a mai palotai temető helyén, a pestújhelyiek pedig a mai Hartyán NOK helyén nyitottak temetőt. 1969-ben ez utóbbi létesítményt a lakótelep építése miatt bezárták, és felszámolták, így az elmúlt negyven évben ismét közös temetőt használt a két település. A pestújhelyi temető helyén november 1-jén emlékkövet állított az önkormányzat. Hajdu László polgármester zárásképpen egy vitatható fővárosi döntésről mondta el a véleményét. Eszerint a Kőrakás utca 1-8. szám alatti Szobabérlők házába a főváros olyan hajléktalanokat költöztetne be, akik munkahellyel rendelkeznek, ezáltal fedezni tudják a bérlemények költségeit. A kerületet azonban kihagyta ebből a döntéséből, így a helyi önkormányzat vezetése joggal teszi fel a kérdést, hogy vajon kik, és milyen szűrőn keresztülment emberek költöznek majd a Kőrakásparki épületbe.