Testületi ülés után III.

-A mai MÁV telep 1901-1914 között épült az Államvasúti Alkalmazottak Nyugdíjintézete által megvásárolt földterületen a MÁV Igazgatóság irányításával. A telep egyike az 1870-1945 között hazánkban épült telepszerű építkezéseknek ahol egységes építészeti stílussal előre elkészített települési terv alapján hoztak létre lakóház együtteseket. A telep építése szorosan összefügg a vasút fejlődésével. A kerületben 1847-ben létesített MÁV karbantartó állomás bővítéseként 1905-ben kiépült a MÁV Nyugati főműhely. A nagyszámú dolgozó, és tisztviselő számára első ütemben 30 db egyenként négylakásos 1-2 szobás konyha, kamrás kertes lakóház épült a katolikus templom körül. 1914-ben újabb 252 lakás épült a telephez két emeletes lakóépületekben. A maga idejében korszerű lakásokat a MÁV kertészei által gondozott kertek, a kerteket rendezett utcák vették körül. Az 1920-1930-as években 60 házban 2000 ember élt a lakótelepen.
A MÁV gazdasági helyzetének meggyengülése után, elindult az épületek, és a lakások eladása, magánkézbe adása. Ez a folyamat napjainkban is tart. Egy 1994-ben született fővárosi rendelet alapján a telep a védett épületegyüttesek közé lett sorolva. A telepen lakók életviszonyaira a jogszabályi, és környezeti változások kedvezőtlen hatással voltak. A Fővárosi Közgyűlésnek a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló rendelete 1998-ban a területet L7 telepszerű lakóterületek övezetbe sorolta, amely elsősorban a főváros újonnan épült paneles lakótelepeire illeszkedik, és nem jól szabályozza az olyan régebben épült telepeket mint a MÁV telep. Például a gépkocsi tárolók építése a besorolás alapján ellehetetlenültek. Az M3 autópálya bevezető szakasza kettévágta a régi telepet. Az út mellett intézményi övezetek jelentek meg, amelyben gépkocsi szerviz, autóriasztó beszerelés, benzinkút, gépjármű kereskedelem jelent meg.
Napjainkban a telep belsejében olyan nagy telekterületű intézmények, mint az óvoda, és a MÁV kertészet váltanak funkciót, amelyek nagy befolyással lehetnek az eddig kialakult lakó környezetre. Ezért szükséges szabályozási terv keretében újra szabályozni a területet. A szabályozás célja, hogy a terület jobban rá illeszthető övezetbe kerüljön.
A lakótelep egyes telkeinek beépítettsége, a lakóépületek lakásösszetétele (lakásszáma), magassága, szintterülete elég változatos. A korábban már említett beavatkozások, a kockaházak, az M3 autópálya stb. indokolttá teszik a keretövezet módosítás eldöntése előtt egy olyan „övezet-tanulmányterv” elkészíttetését, mely a jogszabályi előírásokat is betartva javaslatot ad a még üres ingatlanok beépítési feltételeire a lakótelepen élők elvárásainak figyelembe vételével. Ezután készíthető el a keretövezet-átsorolási Hatástanulmány, melyet a Fővárosi Közgyűlés fogad el, melyet a Kerületi Szabályozási Terv követ. Ez iránymutatásként szolgálhat az új fejlesztésekhez, és a meglévő értékek megóvásához.
Az alpolgármester ezután a RUP-15 Kft. megalakításának szükségességéről szólt.
-Tavaly született döntés az integrált városfejlesztési stratégiáról, melynek keretében a Zsókavár utcai fejlesztés is meg fog valósulni, amely lakóházakat és intézményeket is érint. Ehhez az Európai Unió 486 millió Ft-ot adott, melyet az önkormányzat 100 millió Ft-tal egészített ki. A pályázat jelenleg a második részénél tart, és egy finanszírozási szerződés határozott arról, hogy a beruházás lebonyolítása érdekében egy gazdasági társaságot kell létrehoznunk. A RUP-15 Kft. ezért jött létre, és a cég hatékony közreműködésével a beruházás 2013-ig meg is fog valósulni.