Testületi ülés után III.

– A 190 milliárdos adóbevételből a XV. kerületnek 5,2 milliárd jutna. A gondot az jelenti, hogy, míg korábban ezeket az adókat a Főpolgármesteri Hivatal Adóosztálya szedte, addig az idei évtől ez már az APEH hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor félő, hogy a feltöltési kötelezettség miatt, ehhez a pénzhez csak 2011. januárjában vagy februárjában juthatna hozzá a kerület. Ez pedig több önkormányzat számára is likviditási gondokat okozna.
2009. november 9-én a Parlament módosította a forrásmegosztási törvényt, melynek célja a vitára, értelmezésre okot adó hibák kiküszöbölése volt: Szinkronba kellett hozni magasabb rendű jogszabályokkal. Egyértelművé kellett tenni, hogy mely -kötelezően ellátandó -feladatokat vegyünk figyelembe. A törvénymódosítás a kerület számára előnyt jelentett, nőtt a részesedési arányunk. Az immár 16 kerületi önkormányzatot képviselő szövetségünk támogatta a javaslatunkat, nevezetesen, hogy fogadjuk el a főváros javaslatát, két kiegészítéssel:
-a kerületeknek kiegészítésként immár tavaly május óta járó pénz annak kamataival együtt kerüljön átutalásra;
-azzal, hogy elsődlegesen az APEH az iparűzési adó beszedője, ne kerüljünk hátrányos helyzetbe, december 31-ig kapjuk meg a 2010-re jutó iparűzési adó teljes összegét és ne 2011. január végén vagy február elején.
A XV. kerületi önkormányzat Képviselő-testülete úgy döntött, hogy az említett két kiegészítéssel ajánlja a Fővárosi Közgyűlésnek a rendelettervezet elfogadását.
A polgármester beszélt a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői részére a teljesítményértékelés alapját képező célok meghatározásáról is
– A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 34.§-a értelmében a képviselő-testületnek évente meg kell határozni a köztisztviselőkkel szemben támasztandó teljesítménykövetelmények alapját képező kiemelt önkormányzati célokat.
A teljesítménykövetelmény,- értékelés a tavalyi évhez hasonlóan az alábbiak szerint történik:
-a közigazgatási szerv kiemelt céljainak meghatározása. A helyi önkormányzat esetében a teljesítménykövetelmények alapját képező célokról a képviselő-testület dönt.
-a köztisztviselők egyéni teljesítménykövetelményeinek meghatározása. A helyi önkormányzatnál a jegyző az önkormányzat által kijelölt célok és a köztisztviselő munkaköri leírásának alapján évente, előre, írásban meghatározza a köztisztviselő munkateljesítményének értékeléséhez szükséges teljesítménykövetelményeket.
-a köztisztviselő teljesítményének értékelése. A köztisztviselő munkateljesítményét a munkakörének és a közigazgatási szerv kiemelt céljainak figyelembevételével meghatározott teljesítménykövetelmények alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója évente, legkésőbb a tárgyév végéig mérlegelési jogkörében eljárva írásban értékeli.
A teljesítményértékelés legfőbb célja, hogy a köztisztviselők szakmai munkájának színvonala emelkedjen, a munkájukat az önkormányzati szándékkal összhangban végezzék, tevékenységük igazodjon az aktuális közigazgatási elvárásokhoz. A teljesítményértékelés megalapozza a köztisztviselők részére biztosítható magasabb anyagi elismerést, ugyanakkor a nem kielégítő teljesítményt nyújtó köztisztviselő illetményének csökkentésére is lehetőséget biztosít. Ezáltal a köztisztviselőket teljesítményük alapján anyagilag is meg lehet különböztetni.
A köztisztviselők illetményének teljesítmény szerinti differenciálása a képviselő-testületre többlet anyagi terhet nem ró, mivel az illetményemelés, illetve csökkentés jogkörével a munkáltatói jogkör gyakorlója csak a jóváhagyott személyi juttatások előirányzatán belül élhet.
A mellékletben olyan szintű és mélységű teljesítménykövetelményeket határoztak meg az önkormányzat köztisztviselőire vonatkozóan, melyek alapul szolgálnak a munkakörökre lebontott, az azon belüli egyéni teljesítménykövetelmény meghatározásához.
A képviselő-testület döntött arról, hogy a célok meghatározásának rendeleti szabályozása helyett a jövőben határozattal dönt. mivel az 1992. XXIII. tv. csak a döntési jogkört helyezi a testület hatáskörébe, annak elfogadási módját nem határozza meg.