Tervek a térség fejlesztésére
Úttörő szerepre vállalkozott kerületünk önkormányzata, amikor március 5-ére, a Konferencia a budapesti és (kis)térségi önkormányzatok Európai Uniós együttműködéséért elnevezésű találkozóra hívta Budapest 23 kerületének, köztük a fővárosi önkormányzatnak, valamint a környék agglomerációs településeinek képviselőit, polgármestereit.
A konferenciára meghívott előadók, állami és helyhatósági vezetők – köztük Pál Tibor a BM politikai államtitkára, Bakonyi Tibor főpolgármester-helyettes, Dr. Szabó Lajos Mátyás XVI. kerületi polgármester, a Külső Kerületek Budapesti Önkormányzati Szövetségének elnöke, Dr. Felkai László a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője, Hajdu László kerületi polgármester és Dr. Nagy Antal, a kerület jegyzője – arra keresték a választ, milyen szakterületeken tudnának együttműködni, milyen feladatokra lenne célszerű társulásokat létrehozni, hogy az Európai Unió különböző pénzügyi alapjaiból forrásokat nyerhessenek a térség fejlesztésére.
Térségi szomszédjaink, Fót, Csomád, Csömör, Dunakeszi, Mogyoród, Veresegyház képviselőivel folytatott meg-beszéléseken például felmerült – az itt megépülő M0-ásra alapozva – egy közös innovációs vagy ipari park kialakítása, amely számtalan munkalehetőséget teremtene az itt élőknek.
A felek azt szeretnék elérni, hogy a tervezett létesítménybe uniós országok befektetői hozzanak tőkét. Az elképzelésekhez az ad valós alapot, hogy ebben a térségben hatalmas szabad, még hasznosítatlan földterületek találhatók. A terv realitását támasztja alá az is, hogy a terület egy fontos nemzetközi vasútvonal mentén található. Az unió kiemelten finanszírozta már korábban is az úgynevezett városközeli konténeres átrakó állomásokat, így van remény arra, hogy a térség is komoly fejlesztési pénzeket nyerjen elképzelései megvalósításához.
Egy másik elképzelés, melyet Hajdu László polgármester is támogat, a térség közlekedési problémáira hozhatna megoldást. Elmondta, sok esetben a BKV járata csak alig néhány száz méterre áll meg a Pest megyei település határától, ahol át kell szállni egy sárga buszra. – Ezek az emberek ugyanúgy Budapestre járnak vásárolni, dolgozni vagy tanulni, mégsem tudnak zökkenőmentesen, gyorsan hazajutni – hívta fel a figyelmet.
Véleménye szerint a térségben – modellként – egy közlekedési szövetséget kellene létrehozni, amely a Palota buszhoz hasonlóan érintené a régió fontosabb intézményeit, központjait.
A fővárosi és Pest megyei önkormányzat évek óta halogatja egy egységes – a BKV, a Volán és a MÁV járatait magába foglaló – közlekedési szövetség kialakítását, így az érintett kerületek és a város vonzáskörzetében található településeknek maguknak kell megoldást találniuk a problémára. Atervek szerint az érintett önkormányzatok akár a BKV-nak, akár más vállalkozóknak szívesen fizetnének azért, hogy a területén élő polgárok élete, közlekedése könnyebbé váljon. Az önkormányzati vezetők abban bíznak, hogy a közösen indított kistérségi programokhoz az állami normatíván túl uniós forrásokat is sikerül szerezniük, melyből akár autóbuszokat is vásárolhatnának.
Korábban sikerült már kerületünknek tető alá hozni egy megállapodást Csömörrel a mezőőri szolgálat közös ellátásáról. A szolgálat ellenőrző tevékenysége nyomán a térségben jelentősen csökkent a terménylopások száma és az illegális hulladéklerakók sem jelentenek olyan komoly problémát mint néhány évvel ezelőtt.
A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy Magyarország uniós csatlakozása után a térség önkormányzatainak szorosabb kapcsolatban, együttműködésben kell élniük – ezt ösztönzi egyébként az európai közösség összefogásra késztető támogatási politikája is.