Templomaink a kerületben

-Ez a kiállítás a Csokonai Művelődési Központ, a kerületi művelődési intézmények ANNO című művészeti hetének nyitórendezvénye.
Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatója pedig megnyitó beszédében többek között a következőket mondta:
-A templom is olyan épület, mint a többi, mondhatnánk, hiszen a templomok építését is el kell határoznia embereknek ugyanúgy, mint más épületeknek a létrehozását.
A templomokat ugyanúgy meg kell tervezni, mint más épületet, ugyanúgy ki kell ásni az alapot, az alapnak stabilnak kell lennie: ugyanúgy fából, kőből, malterból, üvegből építik a templomokat. Ugyanúgy megvan a funkciójuk, mint más épületnek és ugyanúgy mint más híres épületeknél művészettörténészek írnak tanulmányokat, ismertetőket és bizony a templomok is osztoznak az épületek azon sorsában, hogy egyszer valamikor minden épület romokba dőlhet és vannak idők, amikor mindez sokkal korábban következik be, mint szeretnénk. Tehát a templomok is ugyanolyan épületek, mint bármi más… Azoknak a templomoknak, amelyeket most fogunk látni, van egy sajátosságuk: ezek a templomok különböznek a világ nagy templomaitól, a párizsi Notredame-tól, a római Szent Péter Székesegyháztól, a debreceni Nagytemplomtól- abban különböznek, hogy ezek Rákospalota, Pestújhely templomai. Tehát az a sajátságuk, ami egy családi háznak is, ha az enyém, az egészen más, mintha másé lenne. A katolikus is magáénak érzi a református templomot, az evangélikus is a katolikus templomot stb., ez azt jelenti, hogy a templomok mindannyiunké… Van még egy sajátossága ezeknek a templomoknak, hogy egy fotókiállítás készült. Felmerülhet a kérdés, hogy minek lefényképezni azokat a templomokat, amelyek mellett mindennap elmegyünk. De így vagyunk vele, amikor a sajátunkat fényképezzük: a családunkat, gyerekeinket, az édesanyánkat. Nem azért fényképezzük le, mert egyébként nem vagyunk rájuk kíváncsiak és el akarjuk rakni az utókornak, hanem azért mert a fényképeknek megvan az a tulajdonságuk, hogy megmutatják a lényeget, amit, ha elmegyünk napközben egy templom mellett, nem vesszük észre.
A fotóművész is szóra emelkedett ezután:
–A fotózás egyik legnehezebb ága, az épületfényképezés. Azt mindenképpen el kell mondanom, ami a fő motiváció is volt ebben a kiállítás elkészítésében, hogy ezek az igen szép, kimagasló épületek, amik a környezetükből kitűnnek, ezeket az elmúlt évtizedekben el akarták takarni. Hol úgy, hogy panelrengeteget építették köré, hol úgy, hogy egy szolgáltatóházat tettek elé, ahol erre nem volt mód, ott fákkal ültették körbe, hogy ne nagyon lehessen látni. Én megpróbáltam bepillantani ezek a takarások, elfedések mögé, hogy megmutassam mindenkinek és nemcsak a templomjáró embereknek.
A megnyitót követően a szépszámú közönség megtekinthette a több mint egy tucat a kerületben található templomot fotókon felidézve. A szerény fotóművész arról nem beszélt, ám a kiállítás ismertetőjén, a kiállító terem falán olvasható, hogy 2001-ben a Sony Music pályázatán I. díjat nyert, 2002-ben öt, míg 2003-ban négy önálló kiállítása volt országszerte. A hitvallását szintén írásba öntve olvashatjuk: „Képeimmel a pillanat élményét szeretném megragadni és állandósítani, hogy megoszthassam mindenkivel.”