Szusszanni sincs idő…

– Megépülhet a Szilas-patak menti szennyvíz-főgyűjtőcsatorna első szakasza. Sok év szakmai munkája érett testületi határozattá. Hogyan élte meg a szavazás pillanatát?

A napirend tárgyalásánál azt a pesszimizmust éreztem, amit a 2019. évi költségvetésvitáinál végig. Nem hittem a kedvező folytatásban, nem olyanok voltak a hozzászólások… Ehhez képest a döntés megerősített abban, hogy jó irányban haladunk, és már pörögnek a fejemben az előttünk álló feladatok. Kollégáimmal és a hivatal társosztályaival eddig is folyamatosan azon dolgoztunk, hogy minden rendelkezésre álljon az azonnali folytatáshoz. Az elmúlt 15-20 évben a fővárosban ilyen komplex csatornafejlesztés nem volt, remélem, részese lehetek majd a megvalósítás teljes folyamatának.

– Időről-időre elhangzik, hogy az érintett telkek a főgyűjtő megépítése nélkül is közművesíthetők. Mi ebből az igaz?

2003 óta dolgozom a kerületi hivatalban a kerületfejlesztés területén, és már akkor kiemelt probléma volt az északi régióban a csatornák kapacitása, egyes területeken pedig a csatornázottság teljes hiánya. A fővárosi szabályozás ugyanis az építési keretövezetbe sorolt telkek esetében a teljes közművesítettség kötelezettségét írta elő, ám ez Rákospalota északi részén csak a főgyűjtőcsatorna kiépítésével és az egyes területek közcsatornával való ellátásával oldható meg. Telkenkénti zárt szennyvíztárolókat nem engedett a fővárosi szabályrendszer, és 2013-ig a korszerű egyedi szennyvíztisztító kisberendezések sem voltak alkalmazhatók, miközben a Fővárosi Önkormányzat és a Fővárosi Csatornázási Művek nyilvánvalóvá tette, hogy nem tervezi megépíteni a hiányzó főgyűjtő szakaszt.

Az átalakuló fővárosi szabályrendszer 2015-től ugyan már nagyobb mozgásteret enged a szennyvízkezelésnek, amihez igazodott a XV. kerület új Kerületi Építési Szabályzata is, ám a szakértők és hatóságok egybehangzó véleménye, hogy az M3-as Újpest felőli oldalán fekvő fejlesztési területeken lévő telkek méretük és a magas talajvíz miatt alkalmatlanok a szikkasztásra, így itt nem telepíthetők korszerű egyedi szennyvíztisztítók. Nem lehet felelős megoldás az idejét múlt zárt szennyvíztározók kialakítása sem, mert azok szabályos használata nehezen ellenőrizhető, a rendszer pedig olyan terhelést kapna, hogy a lakóházak közt gyakorlatilag folyamatosan jönnének-mennének a szippantós autók.

A megnyugtató megoldás így csak egy, az önkormányzat és a telektulajdonosok összefogásával kiépülő, XXI. századi csatornarendszer lehet. Annak első állomásaként az önkormányzat már évekkel ezelőtt megfinanszírozta a tervek készítését, és rendelkezésre állnak az engedélyek is. A második lépésben a kerületi önkormányzat megépíti a főgyűjtő csatorna első ütemét a Fővárosi Önkormányzat helyett, amely a jogszabályok szerint a feladat felelőse lenne. A harmadik fázisban pedig a tulajdonosok kiépítik a telkeikig menő közcsatorna-alágakat, valamint az egyéb hiányzó közműveket, és rácsatlakoznak azokra, hiszen csak ezt követően tekinthetők az egyes telkek teljesen közművesítetteknek. De ezt nem tudnák megvalósítani a mostani döntés nélkül.

– A szavazást megelőző, sokszor személyeskedő vitában ellenzéki oldalról többször elhangzott a kérdés, miért éppen ez a beruházás kap elsőbbséget a kerületben. Ön szakemberként, építészként milyen választ adna?

A Mogyoródi tömb, a Csobogós lakótelep mellett,  Palota Újfalu és Palota Liget területe, valamint az M3-as melletti gazdasági terület és azon túl a Metró áruház környezetében fekvő logisztikai, kereskedelmi besorolású rész 1998 óta építési övezetbe sorolt terület. A tehenészeti telep tulajdonosai már a ’90-es évek óta szeretnének továbblépni, hiszen az Európai Unió elvrendszerével is ütközik, hogy a fővárosban a beépített területek közvetlen szomszédságában ilyen jelentős állattenyésztés zajlik. A Csobogós lakótelepen élők folyamatosan panaszkodnak a kellemetlen szagra, ami a tevékenységgel együtt jár.

Az elmúlt húsz évet az érintett ingatlantulajdonosok úgy élték meg, hogy építési telkük nem beépíthető, ezért nem tudnak mit kezdeni vele. Sok hektárnyi terület ragadt így be, hever parlagon. A főgyűjtő építésével nyilván nőni fog a telkek ára, de a reális értéket csak akkor éri majd el, ha a tulajdonosok jelentős anyagi ráfordítással közművesítik az egyes területegységeket. Azt gondolom, vagyonosodásról beszélni ennek tükrében nem valós. Abban sem látok kivetnivalót, hogy az önkormányzat anyagi és szakmai téren is részt vállal abban a folyamatban, amely során fejlődik a kerület, új családok költöznek ide, vállalkozások települnek meg, nő a munkahelyek száma, és nőnek az önkormányzat adóbevételei. A főgyűjtő építése olyan mozgásokat indíthat el, amelyek nyomán gazdagodik a kerület. Ezért kiemelt prioritású ez a projekt, ráadásul majd’ 20 év alatt ilyen közel még soha nem kerültünk a megvalósításhoz. És nem utolsó szempont, hogy a kerületi önkormányzat jelenleg rendelkezik a szükséges forrással.

 – Mi jön most? Lesz még idő valamennyit pihenni, vagy már a folytatás jár a fejében?

A folyamat, amelynek a végén a telkek beépülhetnek, hosszú lesz, számos döntésnek kell megszületnie. Rengeteg probléma merülhet még fel, de ezeket a hivatal szakmai, pénzügyi és jogi stábja a megfelelő szakemberek bevonásával és a tervezőkkel meg fogja oldani. A kivitelező kiválasztására elsőként közbeszerzési eljárást kell kiírnunk. Ehhez a dokumentumok már előkészíttettük, a kiírásról hamarosan szakbizottság dönt. A rendelkezésre álló engedélyek érvényessége és a közbeszerzési eljárás átfutási ideje miatt a szerződéskötéssel valószínűleg belefutunk az ősz második felébe, mivel pedig télen az időjárás miatt sem közművet, sem utat nem lehet építeni, a kivitelezés kezdő időpontját ennek tükrében kell majd meghatároznunk.

A beruházás, mivel vonalas létesítményről van szó, több szakaszra bontódik, hiszen nem célszerű a Károlyi Sándor utcai végponttól az M3-ashoz közeli Erdőmenti útig egyszerre felbontani a nagy forgalmat bonyolító Közvágóhíd utcát és Mogyoród útját. A kivitelezés a teljes hosszon előreláthatóan egy évig tart, de éppen a szakaszolhatóság miatt az egyes részeket csak 3-4 hónapig kell majd bolygatni. Azzal is számolnunk kell, hogy a beruházás drágulhat, hiszen a kiviteli tervhez csatolt költségvetést 2018 év elején frissítettük, az azóta eltelt időszakban pedig emelkedtek az árak a mélyépítő ágazatban is, így a projekt tényleges költségét csak a közbeszerzési eljárás végén látjuk majd. Vannak engedélyek, amelyek 2020 januárjában lejárnak, ezek meghosszabbítását már elkezdtük előkészíteni.

Feladat tehát van bőven, de végre a cél sem bizonytalan, így nem volt hiábavaló az elmúlt évek munkája. Természetesen pihenni is kell, de a városüzemeltetés és a beruházások világa folyamatos nagyüzem, ahol nincs se nyári, se téli leállás, ezért jól be kell osztani a szakmai csapat idejét, energiáját.