Szükség van a zajvédő falra- Budapesten tárgyalt a Norvég Alap képviselője

A látogatás célja, az volt, hogy felmérje, milyen hatással lesz a leendő zajvédő fal a környezetre. A szakember és munkatársai többek között azt is vizsgálják, hogy a védeni kívánt terület hosszútávon kereskedelmi vagy lakóövezetté alakul-e majd át, hogy a fal mennyire csökkenti a jelenlegi zajszintet; és tanulmányozni fogják a projekt költségvetését is. Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes és az érintett kerületek vezetése egységesen kiáll a zajvédelmi fal megépülése mellett, amely jelentősen javítja az M3-as bevezető szakasza mentén lakók életminőségét. A mostani látogatás nyomán a pályázat értékelésére várhatóan nyár közepén kerül sor Brüsszelben.
Az itt élőknek ugyanis régi problémája, hogy a sűrű járműforgalom miatt szinte elviselhetetlen számukra a zaj. Ezt a mérések is alátámasztották. Nappal az út zuglói szakaszának mindkét oldalán 4,1-12,3 dB-lel, éjjel 7,5-15,7 dB-lel, a XV. kerületben nappal 0,8-11,2 dB-lel, éjjel 4,9-15,7 dB-lel magasabb a megengedett határértéknél a zajterhelés. A Fővárosi Önkormányzat ezért döntött a XIV. kerület Kacsóh Pongrác út és a XV. kerület Szentmihályi út közötti szakaszon a zajvédő fal megépítéséről. A beruházás összesen 1101 közvetlenül a főút melletti otthon, több mint négyezer lakójának védelmét biztosítja, de a környező utcák zajszintjét is jelentősen csökkenti. A XV. kerület Gábor Áron utcai szervizút melletti területén ipari és kereskedelmi ingatlanok találhatók, és néhány vállalkozó arra hivatkozva, hogy a fal sérti üzleti érdekeit, megpróbálja megakadályozni annak létrehozását. Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes az érintett kerületek vezetésével együtt ragaszkodik a zajvédő fal megépítéséhez, hiszen több ezer lakos életminősége a tét néhány vállalkozó üzleti érdekével szemben. Azonban a Fővárosi Önkormányzat – törekedve a kompromisszumra – átlátszó anyagból építetté meg a zajárnyékoló falat a vállalkozásokat érintő szakaszon, hogy az üzletek láthatóak legyenek az M3-ason elhaladók számára. Az Főváros a zajvédő fal megépítésének fedezéséhez igyekszik elnyerni az EGT- Norvég Alap támogatását. A benyújtott, közel 4 millió eurót igénylő pályázatról -amelyhez a Főváros 178 millió forint forrást biztosít-, egyelőre még nem született döntés. Kedvező értékelés esetén- akár már 2008-ban- mintegy 6 km hosszban épülhet meg a zajvédő fal.
A zajvédelemre vonatkozó előzetes fővárosi vizsgálatok és maga a zajvédelmi célkitűzés teljes egészében megfelel az EU zajpolitikájának, amely azt kívánja előmozdítani, hogy senki ne legyen az egészségét vagy életminőségét veszélyeztető zajnak kitéve. A városvezetés átveszi, és a hazai viszonyoknak megfelelően alkalmazza az Unió által kidolgozott eszközöket, és fontosnak tartja, hogy a lakosság zajterhelése éjszaka sehol se haladja meg az 55 dB-t, és ne romoljon azoknak a helyzete, akik 55-65 dB-es zajban élnek. A közlekedési zajra vonatkozó 8/2002. (III.22.). sz KöM-EüM rendelet szerint „megváltozott területfelhasználású területeken, kertvárosias, telepszerű beépítésű lakóterületeken, I. rendű főutak mellett” a zajszint nem haladhatja meg nappal a 65 dB-t, éjjel az 55 dB-t.
A zajvédő fal megépülése nemcsak számos betegség, illetve szövődmény megelőzésére (pl. halláskárosodás, beszédérthetőség romlása, magas vérnyomás, mentális betegségek, alvászavar) lehet jótékony hatással, az itt élők nyilván örömmel veszik tudomásul, hogy a beruházás megvalósulásával lakóingatlanjaik értéke is emelkedni fog.