Menu

Szent Iván éjszakája Pestújhelyen

2005.06.25.

Szent Iván Napjának estéjén és éjszakáján már hagyomány, hogy a Pestújhelyi Közösségi Házban különleges program várja a látogatókat. Idén a XV. kerületi Horvát Kisebbségi Önkormányzattal közösen szervezték a rendezvényt, melyen részt vett többek között Gyurcsánszky János alpolgármester is.

Az este folyamán részletes előadást hallhatott az alkalmi kertben helyet foglaló közönség Eperjesi Ernő néprajzkutatótól, aki a Szent Iván Napjához kapcsolódó magyar és horvát népszokásokról beszélt. Így beszélt arról, hogy ezt a szokást főleg az európai népek ismerik, s ezen az éjszakán különös érzés fogja el az embereket, hiszen ez az év leghosszabb napja és egyben a legrövidebb éjszakája.
A naptárak szerint Szent János napja van, ám a világi naptárakban Szent Ivánt ünnepeljük. S hogy most végül is milyen nap van- Eperjesi Ernő beavatta a közönséget abba, hogy a horvátoknál minden Jánost Ivánnak hívnak. Mi magyarok a szlávoktól vettük át a Szent Iván Napi szokásokat, s a horvátok népszokása egyben rituális és nagyon csodálatos.
-Amikor a zalai falvakból például a másik oldalra áttekint az ember, a horvátoknál vagy 24-25 tűz lobog egyszerre. Ilyenkor a házakat végigjárják és mindenféle gyümölcsöket gyűjtenek az emberek. Majd ezt követően a gabonákat, s a gyümölcsöket a tűzbe szórják azért, hogy termékeny legyen az év, legyen jó termés, egészség, a lányok szerencsésen menjenek férjhez, a fiúk szerencsésen házasodjanak – mondta a néprajzkutató. A tüzet miután megrakják, a fiúk és lányok mezítláb külön-külön átugorják, akik jegyben járnak, azok együttugranak. Van úgy, hogy csalánnal húzzák végig a lányok a talpukat, hogy a tűz ne égesse azt. Ezután a tánc, a kóló reggelig tart, illetve a gyerekek már délután elkezdik a táncot.
Mindehhez kapcsolódik még egy szokás, amit egy szóval lehet kifejezni: léla. Ez annyit jelent, hogy fény, vagyis egy buzogányszerű botra rátekernek egy zsírral teli rongyot és ezt meggyújtják, majd köröket (NAP) rajzolnak a levegőbe. Ez csodálatos látványt nyújt.
Az előadást követően a Kóló zenekar húzta a talpalávalót, illetve tanított táncokat nagy sikerrel. Közben rétestésztában sült ételkülönlegességet – bureket- fogyaszthattak az ínyencek..
-A burek egy török étel, mely a török hódoltság alatt került át a szerbekhez- mesélte Kuzma István, a XV. kerületi Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke. Mint köztudott, ezen a területen több mint 500 évig volt török hódoltság, így sok étkezési szokást is átvettek az itt élők. Ennek az ennivalónak a különlegessége abban van, különböző töltelékekkel árusítják a rétestésztát: a leggyakoribb a túrós, ünnepi alkalmakkor a húsosat fogyasztják főként, de lehet kapni például almás-fahéjasat is.
A tűz lobogása mellett Szabó Zoltán dudás is megfújta hangszerét, majd éjfél után a tűzugrással fejeződött be a program.

Kapcsolódó linkek: