Száz év nagy idő

A közös ünnepségen így nemcsak az iskola jelenlegi diákjai, pedagógusai vettek részt, hanem számos díszvendég is a nézőtéren foglalt helyet. Ők mindannyian valamilyen módon kötődnek, kötődtek Pestújhelyhez, a pestújhelyi oktatáshoz, az iskolához.
Az estet Frák Erika, a Pestújhelyi Nevelési-Oktatási Központ elnök-igazgatója nyitotta meg, aki beszéde elején kiemelten köszöntötte a jelenlévő Hajdu László polgármester, az alpolgármesterek, az önkormányzat és a polgármesteri hivatal munkatársai, az iskola jelenlegi és volt diákjai, tanárai, a tanulók szülei mellett az est díszvendégeit.: Kertész Aliz olimpiai bajnok tornász testnevelő tanárnőt, aki 1954-től a Budapesti Honvéd versenyzője volt, s ugyanebben az évben a római világbajnokságon a győztes kéziszercsapat tagja, összetett csapatversenyben második lett, majd két évvel később a melbourne-i nyári játékokon olimpiai bajnok, összetett csapatversenyben ezüstérmet szerzett. A KSI alapítója, s 1981-82-ben a magyar női tornász válogatott szövetségi kapitánya; Toldi Máriát, az iskola volt tanulóját, táncdalénekest, zenetanárt, aki az 1966 és 1967-es táncdalfesztivál győztese, a Más ez a szerelem és Rövid az élet című dalokkal, s a hetvenes évektől zenetanár, a Postás Művelődési Központ Zenei Stúdiójának vezetője;
Aranyos István tornászt, az iskola volt tanulóját, aki huszonötszörös válogatott tornász, tizenháromszoros mesterfokú bajnok, az 1964-es tókiói és az 1968-as mexikói nyári olimpia résztvevője, valamint a BHSE örökös tornabajnoka illetve Megyesi Emilnét, aki 1987 és 2000 között volt vezetője a Pestújhelyi Általános Iskolának, s akinek vezetése alatt működött eredményesen, szép sikereket elérve az ének-zene tagozat.
Frák Erika igazgatónő üdvözlő szavaiban elmondta, hogy éppen száz éve, hogy 1906. december 3-án Rákospalota, mint iskolafenntartó iskolát nyitott bérelt helyiségben, igen szerény keretek között a László utca 3. szám alatti házban, a mai Szűcs István utcában.
– A tanítás Halmai Károly és Schvarcz Ilona tanítók vezetésével, két tanteremben, négy fiú-és négy leányosztályban- 99 fiú és 72 lány részvételével- indult meg.
A község rohamos fejlődése, és a tanulók számának emelkedése végleges megoldást kívánt.
1908 januárjában 4 tantermes iskolát adtak át, ez képezte a mai Pestújhelyi és Adria utca sarkán álló, iskolaépület alapját. Élére Halmay Károly személyében külön iskolaigazgatót neveztek ki.
Miután eleink az iskolákat, óvodákat a helyben élő adófizetők pénzére alapozva hozták létre, az intézmények nyitottsága, átláthatósága, a partnerekkel való együttműködés magától értetődő követelmény volt, és gyakorlat maradt máig.
Mára intézményünk jelenti a folytonosságot. Pestújhelyiek sokadik generációja jár iskolánkba, hajdani diákjaink gyermekei az óvodákba. Intézményünk működésének minősége ma is közügy. Mindez egyrészt segíti munkánkat, másrészt növeli felelősségünket.
Elődeink megteremtették számunkra a jövőt, reméljük, hogy a mi jelenünk a jövő nemzedéke számára a követendő múltat fogja jelenteni.
Amikor egy település -Pestújhely – iskolai oktatásának dicső múltja van, kell hogy legyen, alkotó, munkás jelene, és érezzen felelősséget a jövőjéért.
Pestújhelyen csak ez az egy alapfokú nevelési-oktatási intézmény működik- óvodáink és az iskola egységes nevelési elveket képvisel -ezért különös figyelmet és támogatást kell, hogy élvezzen. Létjogosultsága, működése a jelen lévők közös felelőssége- mondta az elnök-igazgató, majd részletet olvasott fel a pestújhelyi iskola kassai testvériskolájának a 100. évfordulóra írt köszöntő gondolataiból, majd átadta a szót Hajdu László polgármesternek. A polgármester köszöntő szavait követően a 100 éves évfordulóval kapcsolatos munkája alapján polgármesteri elismerő oklevelet, virágcsokrot és ajándékkosarat adott át Frák Erika elnök- igazgatónak, Kovácsné Antall Julianna intézményegység-vezetőnek, Szunyogh László intézményegység-vezető -helyettesnek és Hős Gézáné könyvtárosnak. Szintén itt vehette át az iskola az oktatási és kulturális miniszter miniszteri dicséretét, melyet a Pestújhelyi Nevelési-Oktatási Központ a 100. évforduló alkalmából kapott.
A köszöntő szavakat követően a gálaműsor vette kezdetét, melynek műsorvezetője Hős Gézáné Judit, az iskola könyvtáros tanára volt.
A műsor két részben került a közönség elé: rögtön az elején Malek Miklós szerzeménye: A Palántadal, melyet a szerző sok-sok évvel ezelőtt írt az iskola számára, s amelyet azóta is időről időre minden jelentősebb évfordulón, ünnepen, versenyen elénekel az iskola énekkara (karvezető: Kovácsné Csatlós Ágnes énektanár).
A színes műsorban felcsendült Haydn D-dúr vonósnégyes Smidelik Zsuzsanna – cselló, Uzdi Egon – I. hegedű, Veres Mária – II. hegedű, Mátyás Olga – brácsa előadásában, J.S. Bach: H-moll szvitjének 2. tétel Bálint Ildikó – zongora és Illyés Zsuzsanna – fuvola tolmácsolásában. Mozart: C-dúr zongoraszonátájának I. tételét Balassa Ibolya és Bálint Ildikó – zongora szólaltatta meg. Iván György 6. osztályos tanuló és Mészáros Claudia 7. b osztályos tanuló mondott verset Pestújhelyről és az iskoláról. A 8Chor énekegyüttes műsorában elhangzott többek között a Jingle Bells és részlet a Hair című musicalből. Az első rész zárásaként az iskola énekkara A muzsika hangja című musicalből énekelt egy részletet.
A szünetet követően Chopin: 24 prelüd Op. 28. – Az utolsó 5 prelüdjét zongorán szólaltatta meg Alexa Júlia, Johann Pachelbel: Chaconját és Antonio Vivaldi: Jöjj, ó jöjj hát ! című darabját pedig Susánszky Beatrix. Együd Zsolt 8. osztályos tanuló egy Ady verset, míg Gáspár Gabriella egy Keszthelyi Zoltán verset tolmácsolt, míg a gálaest zárásaként a hajdani pestújhelyis diáklány, ma népszerű színművésznő, musical énekesnő, Malek Andrea lépett a színpadra. Az ő tolmácsolásában szólaltak meg az évfordulóhoz, az ünnepléshez kapcsolódó dallamok: Presser Gábor: Nagy utazása illetve Máté Péter: Azért vannak a jó barátok című dala.
A gálaműsort követően pedig kötetlen beszélgetés formájában folytatódott az este, ahol számos régi élmény, gyerekcsíny, történet időződett fel. Volt mit megidézni, hiszen száz év nagy idő.