Menu

Szakmai fórum

2008.11.19.

Az elmúlt héten az októberi lakossági fórumot követően szakmai fórumra került sor a Károlyi S. u. -Anyácska u. -Pisztráng u. -Énekes u. -Csobogós u. -Közvágóhíd u. által határolt terület (volt Növényolajgyár és környéke) tervezett keretövezet módosításáról.

Király Csaba alpolgármester köszöntő gondolataiban elmondta, hogy a tulajdonosoknak feltett szándéka, hogy környezetbarát, a lakosság érdekeit szolgáló lakóparkot építsenek, minden velejáró szolgáltatással, szép környezettel, és ebben együtt kívánnak működni a lakossággal, számítanak a támogatásukra. Az Ecorys Kft. részéről Szokolay Örs szólt arról,hogy a tervezési folyamat nem könnyű, ugyanis módosítani kell a keretövezetet, ami a főváros kompetenciája. Épp ezért a fórumon az övezetmódosítási tervről esett szó.
Pintér Ferenc, a Budapest Főváros Városépítő Kft irányító tervezője elmondta, hogy a FSZKT szerint ez a terület a korábbi terület használatnak megfelelően ún. munkahelyi terület kategóriába tartozik, így itt új lakást építeni nem lehet. A tervezés során azonban a Településszerkezeti Tervhez kell alkalmazkodni. Vagyis, ha jelenlegi terület használatánál kedvezőbb, kisebb környezeti terhelésű, környezetvédelmi vagy beilleszkedési szempontból jóval elfogadhatóbb terület felhasználási célról van szó, akkor ez a terület intézményi területbe átsorolható. Ám a tervlapon a külső kerületi körút nyomvonala érinti ezt a területet, így ezt a nyomvonalat a FSZKT módosításnak, illetve a készülő szabályozási tervnek kell pontosítania.
-Jelenleg kb. 20 hektár, a volt Növényolajgyár területéről van szó, melynek környezete a nagyvárosias-, kertvárosias jellegű területekig terjed. A munkahelyi terület két építési övezetre van osztva, a Növényolajgyár üzemi-, technológiai területrészre, melyen meglehetősen magas szabályozási paraméterek mellett lehetne ezt a tevékenységet bővíteni vagy folytatni. Itt 50 %-os beépítési mértéket enged meg a jelenlegi szabályozás, II-es szintterületi mutatóval, 25 %-os zöldfelületi aránynál. Tulajdonképpen egy lakókörnyezetbe beágyazódott üzemi területről van szó, mely jelentősen megváltozott helyzetbe került. A terület fontos része a Szilas patak, melynek egy része zártszelvényben halad át, a későbbiekben ennek jelentősége lesz. A terület határain a jelenlegi szabályozás szerint kertövezetbe sorolt területek vannak. A legnagyobb probléma a környezetidegen funkció és a zárvány jelleg feloldása. Ezen a területen kb. 10 hektárnyi részen nemcsak beépítésre szánt területeket, hanem zöldövezeti területeket is kívánnak kialakítani, illetve az épületek között olyan szolgáltató és kereskedelmi funkciókat kielégítő területeteket, melyek a lakótelepi mértéknek megfelelnek. A terület zárvány jellegét úgy kívánják feloldani, hogy kelet-nyugati irányba biztosítják a külső kerületi körút nyomvonalának helyigényét. Ez a javaslat teljes egészében az ipari terület rovására valósul meg. A Károlyi Sándor és Csobogós utcánál keletkezhet közúti kapcsolat, és a Közvágóhíd tér magasságában is. Ez még nem biztosítja a terület átjárhatóságát, de nem is akarjuk, hogy jelentős gépjármű forgalom legyen itt. A Horváth Mihály utca felől és a Közvágóhíd tér felől tervezzük a terület gyalogos kapcsolatának a biztosítását, a patak menti sétány és vízfelülettel gazdagított közkerten keresztül. Fontos elem a sétány, melynek a kiépítését a patak és a zártszelvény mentén is folytatják. Az Anyácska utca folytatásában is értelmezik a terület strukturálását a közpark szélén gyalogos kapcsolatot biztosítanánk a Horváth Mihály utca irányába. Fontos, hogy a közparki részen kialakuljon egy központi helyet sugalló beépítési struktúra, mely a terület városias központját hozza létre. Az erdőövezet területét is megpróbáltuk átgondolni, ha további erdősítésre kerül sor, az olyan helyen valósuljon meg, ahol összefüggő zöldfelületet eredményez. A Csobogós utca-Mogyoród út találkozásánál, ahol önkormányzati tulajdonú inatlanok is vannak, ott kiegészítő funkcióként még sport létesítmény elhelyezésére is van lehetőség. Látható, hogy a terület a Közvágóhíd utca felől és a tehermentesítő külső kerületi körút felől tárható fel, mely lehetővé teszi a belső gyalogos rendszerek gépkocsi forgalomtól, kereszteződésmentesen tudnak bonyolódni. Jelenleg ez csak egy szabályozási koncepciónak tekinthető, ám tudni kell, hogy a patak menti sávokon más jellegű beépítés és más paraméterű övezetek szükségesek, mint a Fő út és a központi területek mellett. Vagyis, mindkét övezetben 35 %-os beépítettséget terveznénk, de a patak mentiben 45 %-os zöldfelületi arány mellett. A Csobogós utca felőli részen és a patakhoz közel 3-5 emeletes beépítés a maximum, itt egy városiasabb térfal létrehozását is lehetővé tevő 1+6-7 szintes beépítés lehetőségét is el tudunk képzelni. A kb. 20 hektáros munkaterületből kialakul több mint 1 hektáros zöldterület alakul ki, mely a ZFK, ZKK övezetekből adódik. Ez fontos eleme a zöldterület fejlesztésnek. Az erdőterületek mértéke nem változik, csak átrendeződik a környezetvédelmi szempontból szükséges területsávok irányába.
Szeles Béla, az Indotek Zrt. képviseletében elmondta, hogy a terület felhasználása szempontjából kétféle úton lehet elindulni: az egyik az ipari hasznosítás, a másik, hogy szakítanak a jellemzően lakókörnyezetbe ágyazott ipari környezettel és a kereskedelmi, lakófunkciójú területfejlesztés irányába.
-Mindkét alkalommal, amikor a kerületben jártunk, határozott kérés volt, hogy el kellene szakadni a jelenlegi hasznosítási funkciótól. El kell jutni arra a szintre, hogy fővárosi szinten is megjelenjen a terv vizsgálati folyamata, majd ezután kerületi szinten egy KSZT módosítás következik. A kerületnek, első körben a szociális infrastruktúra fejlesztésben jeleztük részvételi szándékunkat, ezzel párhuzamosan pedig vállaltuk a kulturális fejlesztés lehetőségeképpen a korábbi kulturális ház jelképes összegért, vagyis 1 forintért való bérbeadását. Erre vonatkozóan még nincs aláírt szerződés az önkormányzattal, de mindent megteszünk azért, hogy még ebben az évben ez a folyamat megvalósulhasson.

Turányi Gábor, a DLA T2a Tervező Iroda képviselője arról beszélt, hogy megbízásuk arról szól, hogy a városrendezési tervet megvizsgálják és megnézzék azt a környezetet, mely ezt a szabálykeretet betöltheti. Az elképzelésük egy változata a lehetséges több közül. A koncepciójukat az a szándék vezérelte, hogy úgy vezessék át a múltból a jövőbe ezt a területet, hogy a városias jellegbe beépüljön, ugyanakkor az ott lévő iparterület átépítését amennyire lehet, szerves módon folytassa. Ez abban nyilvánul meg, hogy ahol jelenleg magasabb épületek vannak, oda magasabb épületek fognak épülnek, és a meglévő kertvárosias jellegű épületek mellé ugyancsak kertvárosias jellegűek épülnek. Ennek a résznek mindenképp szerettek volna egy központ jellegű, kisvárosias területet, amely találkozási hely, és amelyet Fő térnek neveztek el. A Fő teret olyan épületek ölelnék körül, melyek földszintjén, esetleg az első emeletén üzletek és közösségi funkciókat ellátó helyiségek helyezkednének el. Szervesen kapcsolódna egy érdekes természeti jelenséghez, melyet a patak felduzzasztásával mesterséges tóvá lehetne alakítani. Ez a természeti környezet folytatódik a jelenlegi, elhanyagolt patak part mentén. A maradék terület is lazán, növényekkel és fákkal dúsan ellátott környezetbe húzódna, mely nagyon hasonlítana a környező kertvárosias területre.
A tájékoztatásokat követően hangoztak el a kérdések. Így a közlekedéssel kapcsolatos felvetésekre Román Péter, a Budapest Főváros Városépítő Kft. munkatársa válaszolt.
-Kétszer egysávos lesz a külső, kerületi körút. Keresztmetszetében úgy fog kinézni, mint a mai Közvágóhíd utca. A probléma, hogy a burkolat széle közel van az épületekhez, egy járda és egy fasor választja el. Ez egy új nyomvonalon, tőle egy kicsit messzebb fog elhelyezkedni, melyek mellé átlátszó, zajvédő falakat lehet építeni.
A településrendezési szerződésről szólva Szokolya Örs elmondta, hogy ez egy új kezdeményezés Magyarországon, angolszász példákból adaptálódott rendszer, melybe olyan dolgokat lehet belevenni, amely közvetlen a fejlesztési célok megvalósítását eredményezi.
Szeles Béla a beruházás költéseiről szólva annyit mondott, hogy mai árszinten kb. 30 milliárd forint a projekt költség, melyhez hitelt kell felvenniük, amit vissza kell fizetni.
-Olyan tervet vállaltunk, mely szerint 27 ezer m2 nagyságú területet kell térítésmentesen átadnunk fővárosi, kerületi szolgálatba, amire egy forintot nem kapunk. A hatályos törvények szerint a patak part melletti kb. 10 méteres zöld sétány, illetve a tóparti kb. 10 000 m2 nagyságú zöldfelület kialakításáért szintén nem kapunk egy forintot sem, de ezt vállaltuk.
Az építendő lakások számáról szólva elhangzott, hogy kb. 1 200-1 500 db lakás épülne a piac igényeknek megfelelőn.
Szóba került az örökségvédelem kérdése is, erre a BFÉT-nek kell válaszolnia Megvizsgálják, hogy lehet-e természetes kútból táplálni a patak duzzasztást, vagy mesterséges, zárt medencével oldják meg. Számtalan vizsgálat folyamatban van, aktív lakossági közreműködésre számítanak. Lesz egy honlap, amelyen lehetőség lesz véleményt mondani, válaszokat kérni és kapni. A jelenlegi kultúrház épületében is fel lehet tenni majd kérdéseket feléjük.
-Azon vagyunk, hogy együttműködő, jó kapcsolatot alakítsunk ki a kerületi lakosokkal- mondta.
Turányi Gábor arról beszélt, hogy több munkája során találkozott régi épületek átalakításával átépítésével, és különösen fontos számára a hagyomány tisztelete. A területet bejárva megállapította, hogy meglévő épített környezet átépítéséről lesz szó. Építészet történetileg értékes épületet nem nagyon talált, de öröm volt rátalálni a gyártechnológiából adódott technológiai épületre, mely építészeti felfogásához nagyon közel áll puritanizmusával, arányosságával. Ezt az építményt tartotta építészetileg értékelhetőnek. Az örökségvédelem korszerű felfogásában nagyon érdekes dolog, hogy minden régi épület akkor tud értelmesen tovább élni, ha megtalálják a mai funkciót számára. Ez olyan szempontból is nagyon megnyerő volt, hogy az új lakó és intézményi területen, mely alapvetően zöldbe ágyazott ligetes területet, úgy beilleszthető, hogy látványában egy nagyon arányos és kellemes építészeti elem. Funkciójában nagyon változatosan beilleszthető rengeteg közösségi játszótéri és egyéb funkcióra. Ez egy olyan alkalmazható és tovább sokszorozható elem, melyet a megbízó is nyitottan és támogatóan fogadott.
Szokolay Örs zárásként elmondta, hogy az egész területnek nevet próbálnak adni egy pályázati felhívás útján, mellyel a lakosság ötleteit várják. Olyan névre várnak javaslatokat, mellyel azonosulni tud a lakosság, melyre a szomszédok büszkék lesznek, melyre azt tudják mondani, hogy a ??? mellett lakik, és a telkét felértékeli. Zárásképp pedig kihangsúlyozta, hogy szeretnék, ha a munka folyamán folyamatosan tartanának ilyen tájékoztató fórumot, megbeszélést.

Kapcsolódó cikkek

Letölthető anyagok: