Sportemlékek

– Mostanában valóban sokat jártam Pestújhelyen. Előbb a PöSöC (Pestújhelyi
Sport Club) centenáriumán vettem részt, majd néhány héttel később a helyi általános iskola Pestújhelyi ősz című rendezvényének voltam a vendége.
Anna néni, ha kérik, örömmel mesél pestújhelyi emlékeiről. Itt született 1914-ben, itt töltötte diákéveit, az elemit a Szűcs István utcai, a polgárit pedig az Ady Endre utcai iskolában végezte. Mozgékony gyerekként minden sportolási lehetőséget kihasznált, s amikor az iskolában egy napon megjelent egy szigorú katonatiszt, és felvetette, hogy röplabdázni tanítaná a lányokat, Anna néni az elsők között jelentkezett.
-Akkoriban komoly sportélet volt Pestújhelyen. A foci nagyon népszerű volt, de emellett még számos sportágban is kipróbálhatták magukat a gyerekek és felnőttek. Pénzben akkoriban sem dúskáltunk, de jól tükrözi a szemléletet, hogy közadakozásból, jótékonysági bálok, estek szervezéséből mindent meg lehetett oldani.
Ma már kevesen vannak, akik tudnának azokról az időkről mesélni. Nem csoda, hogy mindenki Anna nénit keresi, ha a klub múltjával kapcsolatban valamire kíváncsi. Dominek Anna pedig jóízűen meséli a nyolcvan esztendővel ezelőtti eseményeket. A hangja csak akkor csuklik el, amikor a háborús évekhez ér. A ’40-es évek első felének borzalmai az ő életét is teljesen megváltoztatták. Orosz száműzetésben levő férjét évekre elveszítette, a sportolásról és a gondtalan ifjú évekről le kellett mondania, s néhány évvel a háború után Pestújhelytől is el kellett köszönnie.
-Nekem mindig nagyon hiányzott Pestújhely. Szerencsére maradtak rokonaim ebben a városrészben, akiket időnként meglátogatok. Ilyenkor mindig eszembe jutnak a régi emlékek, és az utcákat járva a házak, a terek és a fák rengeteg régi történetet idéznek fel.
Anna nénit a már említett centenáriumi ünnepségen a Pestújhelyi Sport Club örökös tagjává választották, ő pedig annak ellenére, hogy immár 55 éve Zuglóban lakik, a lelke mélyén örökös pestújhelyi maradt.