Síppal, dobbal, habverővel
(képes beszámoló a cikk végén)

A, a, a, a farsangi napokban, leszünk mi is vígabban, a farsangi napokban- énekelte a jókedvű sereglet, miközben a kezekben számos nagy hangot keltő eszközökkel ébresztették fel a szombat délutáni csendes utcát.
A farsangi felvonulók az Evangélikus templomtól indultak el és útközben megállva a Sztárai Mihály téren, majd a Pestújhelyi téren egészen a Pestújhelyi Közösségi Ház udvaráig kísérték el a kiszebábot, miközben a dobok peregtek, a farsangi maskarákba bújt felnőttek és gyerekek daloltak. Ám a közösségi ház udvarára érve nem ért véget a program: a tél elűzéséhez a kiszebábot el kellett égetni. Így egy-egy cédulára felírva azokat a dolgokat, amelyektől szeretnének a télűzők megszabadulni vagy a kiszebábra tűzték fel, vagy a tűzbe dobták be egyenesen. Percek teltek el, majd dobpergésre, énekszóra a kiszebáb a tűzbe került. Fellobbant a bábu és a tűz martalékává vált. Talán, az időjárás is jobbra fordult ezután, vagy csak a farsangi fánk és a bólé tette? Ami biztos, a jókedv megmaradt és mindenki jóízűen fogyasztotta el a farsanghoz illő étkeket.
Közben a „jósnő” is megérkezett, és a sátra előtt sorok vártak arra, hogy kinek-kinek a jövőjét, vagy az általa megfogalmazott kérdésre a választ megkaphassa a jósdában.
A farsang a tél végére utal, így bár a téli ünnepkör része, de már a tavaszra utaló mozzanatok is megjelennek benne. Kialakulása egy ősi hiedelmen alapszik: régen az emberek azt hitték, hogy a tél utolsó napjaiban a Nap legyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek, akiket vigalommal, alakoskodással, boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni.
A farsangvasárnap a farsangi időszak végén levő farsang farkának első napja. Számos helyen ezen a napon tűzték a legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját. A farsanghétfő a farsang farkának középső napja. Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot. Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak. Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigadalom. A húshagyókedd, a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. Ezen a napon általában szalmabábut vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.
A húshagyókeddet követi a hamvazószerda, ami a 40 napos nagyböjt kezdete. Az ezt követő nap a torkos csütörtök.
Ha már a torkosságnál tartunk: Pestújhelyen a korábbi évek hagyományainak megfelelően disznótor is volt. A Pestújhelyi Pátria Egyesület még január végén rendezte meg a kétnapos programot: szombaton az előkészületi munkákban vehettek részt a hurka- és kolbásztöltők, míg másnap a Pestújhelyi Közösségi Házban emellett orjaleves is került az asztalra. Miközben az étkek fogytak, a jó hangulathoz a nótát Lendvai Ferenc, a Száztagú Cigányzenekar egyik prímásának zenekara húzta.

Kapcsolódó cikkek:

Kapcsolódó linkek:
Pestújhely100 honlapja

Kapcsolódó anyagok:

Képes beszámoló

(A képekre kattintva letöltheti a fotót:-)