Sebkezelési ABC

Lássuk csak, mely sérülések a leggyakoribbak?

A seb, amelyet tudományosan a bőrfelszín folytonosság megszakadásának nevezünk általában véletlen baleset következménye. A bőrnél keményebb tárgyak, vagy nagy energiájú ütközések áthatolnak bőrünk rétegein. A sérülések fajtáit is e szerint csoportosítjuk:

1. Éles szélű metszett, vágott sebek.
Ezek a legkevésbé fájdalmasak, és a legkönnyebben gyógyulnak, ugyanis a szövetek nem roncsolódnak, a szervezet öngyógyító mechanizmusainak nem kell olyan felesleges erőfeszítésekkel bajlódni, mint például a szennyezések, fertőzés, stb. Az ilyen sebek ellátásakor a következőkre kell ügyelni: először is tisztítás, fertőtlenítés, majd lehetőség szerint sebszél-egyesítés, zárás. A sebszél-egyesítés jelentőségét a kozmetikai végeredmény fontossága határozza meg, ha el akarjuk kerülni a durva, vastag hegeket, akkor érdemes sebzáró csíkot (angolul steri strip) alkalmazni. Ezzel egyrészt hamarabbi gyógyulást, kellemesebb kozmetikai eredményeket lehet elérni, valamint a sebgyógyulás folyamatát is meg lehet gyorsítani vagy 2-3 nappal. Nem beszélve arról, hogy az esetek mintegy negyedében elkerülhetjük a vizitdíjjal tetézett sorban állást az SZTK-ban, a varrásra várva. Otthoni sebegyesítés csak a maximum 1-2 mm mély, 4-5 cm hosszú sebzések esetén jöhet szóba, olyan területen, amely kozmetikailag másodrendű, és nem olyan területen fekszik, amely folyamatos hajlítgatásnak van kitéve. A sebzáró csíkok nem alkalmazhatóak olyan területen, amely folyamatosan nedves környezetben van.

2. Horzsolások
A bőrfelszín szélesebb területein a felhám és a bőr mélyebb rétegei között a kapcsolat megszakad, esetenként a bőrt teljes vastagságában áthatoló sérülés éri. Leggyakrabban elesések, valamint nagy energiájú lapos tárgyak (pl. biciklis szempontjából az aszfalt) okoznak ilyen sérülést, ha a sérülést okozó tárgy iránya a bőrfelszínnel lapos szöget zár be. A horzsolások kezelése során legfontosabb az alapos tisztítás, hiszen a szennyeződések megtapadhatnak a bőr rétegei között. A fertőtlenítést követően érdemes a horzsolt sebeket fedni, egyrészt a további szennyeződések megakadályozása érdekében, másrészt pedig a sebváladék, valamint a sejtek közötti folyadék csorgás megállítása érdekében. Korábban a horzsolt sebeket igyekeztek minél hamarabb beszárítani, azonban a kedvezőtlen kozmetikai eredmény miatt napjainkban inkább az ún. nedves sebkezelés elveinek megfelelően igyekeznek olyan környezetet kialakítani, ahol a nedvdús környezetben a sebgyógyulás gyorsabban és kedvezőbb kozmetikai eredménnyel zárul. Érdemes tehát az ilyen sebeket filmkötszerrel zárni.

3. Harapott, roncsolt sebek
Az alapos tisztítást követően az olyan sebekkel érdemes mindenképpen szakemberhez fordulni a fertőzésveszély miatt.

4. Égett, fagyott, felmart (savak, lúgok) sebek.
A kiterjedésüktől függően kell őket kezelni. Leginkább a horzsolt sebek kezelésére hasonlítanak, azonban bizonyos mérték felett mindenképpen orvoshoz kell fordulni a durva hegesedés elkerülése érdekében.

Ne feledkezzünk meg a tetanusz oltás szükségességéről sem. A gyermeke alapimmunizálásának része a tetanusz, a felnőttek esetében azonban csak akkor tekinthetjük magunkat védettnek, ha a sebesüléstől számított 6 hónapon belül kaptunk védőoltást. Idős, 1940 előtt született sérültek, valamint földdel szennyezett sérülések esetén nem csak aktív, de passzív immunizálást is kell végezni a vérmérgezés elkerülésére.

Forrás: Daylightmedia