Rendőrök kitüntetése

Budapest Rendőrfőkapitánya példamutató szolgálatellátásért és az „Év Budapesti Rendőre” cím harmadik helyezéséért elismerésben részesítette Urbán Györgyné r.törzszászlóst (igazgatásrendészeti kategóriában), valamint Belányiné Pigler Ágnes r.zászlóst (közrendvédelmi kategóriában). A magasrangú kitüntetések mellett dr. Kökényesi Antal főkapitány dicséretben és jutalomban részesítette Reichenbach Csaba r.törzszászlóst, Fekete Sándor r.zászlóst, Hornyák Erika r.őrmestert és Jasztrabszki Lajos közalkalmazottat.
A BRFK Közbiztonsági Igazgatója kiemelkedő munkavégzéséért hasonló elismerésben részesítette Csóka János r.századost.
A XV. kerületi Rendőrkapitányság vezetője példamutató szolgálatellátásáért 2002. május 1-jei hatállyal soron kívül Ihász István r.zászlóst r.törzszászlóssá, Bányácski Lóránt r.törzsőrmestert r.főtörzsőrmesterré léptette elő, míg Gáti Imre r.alezredest és Janics László r.fötőrzszászlóst kiemelkedő munkavégzésükért jutalomban részesítette.
A Rendőrség Napja alkalmából Hajdu László polgármester is elismeréseket nyújtott át a kerület öt hivatásos rendőrének: Lászlóczky József Attila r.századosnak, Hanzel Istvánné r.őrnagynak, Zakor Gabriella r.törzszászlósnak, Lovas Norbert, Szabó Rita r.törzsőrmestereknek, valamint Ozimák Erika közalkalmazottnak.

„Egyre több nő választja ezt a hivatást…”

– 1974. szeptember 1-jén kerületem a rendőrség kötelékébe – kezdte a beszélgetést Borbély Erzsébet r.alezredes, az év kitüntetettje -, bár akkor még csak gépíró voltam a XV. kerületi kapitányságon. Azóta közel 28 év telt el már, s mégis elmondhatom, hogy másfél esztendő kivételével – 1997-98-ban a BRFK Körözési Alosztályán dolgoztam, mint kiemelt főnyomozó – végig ugyanaz maradt a munkahelyem.
– Az természetes, hogy valaki nem lesz azonnal rendőr, ám az mégiscsak meglepő, hogy gépírással kezdte, most meg r.alezredesként egy egész alosztályt vezet?!
– 1980-ban lett belőlem hivatásos rendőr: bűnügyi vizsgálóként dolgoztam a kerületben. Maga a rendőri munka már gépíró koromban is tetszett, ám a 70-es, 80-as években még nem volt jellemző a nők szerepvállalása a rendőrség berkein belül. Nekem szerencsém volt, mert az akkori főnököm felvállalta, hogy egy nőt alkalmaz, így részben neki, az ő „bátorságának” is köszönhető ez a szép kitüntetés.
– Ha már a női rendőrökről beszéltünk, akkor megjegyezném, hogy az „Év Rendőre” mellett, az „Év Budapesti Rendőre” elismerést is két kerületi hölgy kapta meg. Ennyire nőiesedik már ez a pálya is?
– Valóban a kapitányság több hölgytagja is elismerésben részesült az idei Rendőrség Napján, és magam is úgy gondolom, hogy az utóbbi időben egyre több nő választja ezt a hivatást. A jelentkezők ráadásul egyre felkészültebbek, és éppen ezért tudnak így megfelelni a magas szakmai kihívásoknak is. Egyébként csak az elismerés hangján tudok szólni róluk, hisz sokszor a teljes embert kívánó család mellett végzik férfiakat megszégyenítő precizitással ezt a sok lemondással járó munkát. Ám, mégis az a véleményem, hogy a rendőrség bizonyos területein nem szabad, hogy megszűnjön a férfihegemónia, gondolok itt például a nem kis veszéllyel járó bűnüldözésre. Az a jó, amikor a két nem a rendőri munkában is ki tudja egészíteni egymást.
– 1998. szeptember 1-je óta a kerületi kapitányság Vizsgálati Alosztályát vezeti, így rendszeresen szembesülnie kell a bűncselekményekkel, és magukkal az elkövetőkkel. Van-e olyan eset az elmúlt évek vizsgált ügyei között, amelyre büszkén emlékszik vissza?
– Számtalan üggyel találkozom a munkám során, így nehéz lenne közülük bármelyiket is kiemelni. A kollégáim kiváló munkájának köszönhetően sikerült a rákospalotai lakásrablókat – akik nem egyszer védtelen időseket is bántalmaztak – lefülelnünk, és az eredményes vizsgálatnak köszönhetően sok bűncselekményt elszámoltattunk velük. Hasonlóan eredményes munkát végeztek a vizsgálók a Peugeot Gablininél történt tavalyi autólopások ügyében, hiszen nem csak a kerületi bűncselekményt sikerült rábizonyítaniuk a tettesekre, hanem még egy zuglói fegyveres rablást is. S ha már a sikeres esetekről beszélünk, fontosnak tartanám kihangsúlyozni, hogy az eredmények, köztük a nekem adományozott kitüntetés is, elsősorban a kollektíva munkáját dicséri. A kollégáim segítsége nélkül sosem értem volna mindezt el, ezért mindenképpen köszönettel tartozom nekik.