Ragaszkodás a tájélményekhez

-Sokféle festőcsoportosítást tudunk manapság végezni – vágott a közepébe a művészeti író. Vannak festők, akik rendkívül jól tudják magukat menedzselni- rengeteg katalógussal, portfólióval rendelkeznek. De van egy másik típusú festőszemélyiség, aki ennek éppen ennek az ellentéte: zárkózott, nem erőszakos, halk szavú, akire inkább rá kell kopogni és nem ő keres meg másokat a képeivel. Mihályfi Mária az én ismereteim és tapasztalatom szerint az utóbbi kategóriába tartozik, aki azonban nagyon szívósan és eredeti tehetséggel vesz részt a magyar képzőművészeti közéletben. Külön öröm számomra, hogy a Magyar Festők Társasága együttműködik a Zsókavár Galériával és ennek az együttműködésnek a keretében van itt ez a kiállítás.
-Tulajdonképpen ez a kiállítás Mihályfi Mária visszatérése Újpalotára, hiszen 1981-ben az első önálló kiállítása Újpalotán volt, a Lila Galériában. Tudjuk, hogy Mária nagyon megküzdött ezért a pályáért- főiskola előtt is. Talán említsük meg a mestereket is: Fenyő Andrét, Tamás Ervint, aki a Dési Huberben legendás nevelője volt generációknak. Mihályfi Mária számára fontos volt Tokaj, mert a természeti élmények természetesen fontosak más vonatkozásban is, illetve fontos az a 6 év, amit 1974-80 között eltöltött a Magyar Képzőművészeti Főiskolán.
-25 éve van a pályán és ha látjuk az ő pályafutását, minden évben egy-egy önálló kiállítást rendezett. Én úgy látom, hogy van ez a Dunántúlisága, ez a ragaszkodás az eredeti tájélményekhez, valamint ragaszkodás a Duna bal partjához, hiszen Vácott, Zebegényben, Szobon rendezett kiállítást. Ezekben a képekben is átszűrődve ezek a tájélmények vannak.
-Ami a kiállítás igazi hangulata, hogy kibontakozott egy egészen különös festői világ: például, hogy különböző méretekben, különböző dimenziókban dolgozik. Ez nem jellemző mindenkire, sőt…Érdekes, hogy minden itt látható képen tájban gondolkozik, illetve, hogy minden képen szerepel figurális ábrázolás. Tehát táj és ember valamilyen értelemben nála egy, ilyen értelemben a létezés kérdései. De miért is ilyenek ezek a figurák? Sosem aktívak, sosem cselekvőek. A teret is érdekesen ragadja meg: alacsony és magas horizonttal való játék. Tudjuk, hogy nemcsak a térhez, hanem a plasztikához is vonzódik Mihályfi Mária, szeret mintázni is. Olyan véna van benne, ami a három dimenzióhoz mindenképpen továbbviszi. A felületmintázásáról: nemcsak ecsettel, festőkéssel dolgozik. A színekről: valamilyen monochronitás iránti hajlam figyelhető meg a művésznőnél – hangzott el többek között megnyitóban.
A művészeti író szavait követően ismét Bach muzsikát hallhatott a közönség Megyesi Krisztina előadásában, majd ki-ki megtekinthette közelről is Mihályfi Mária egy-egy alkotását. A kiállítás november 22-ig látogatható a ház nyitva tartási idejének megfelelően.