Polgármesteri évértékelő

A képviselő-testület ez évi utolsó ülésén Cserdiné Németh Angéla polgármester napirend előtti felszólalásában összegezte az elmúlt év történéseit.

Beszédét írásban is, és felszólalását az Önkormányzat TV felvételén vágatlanul közöljük:

„

Tisztelt Képviselő-testület! Tisztelt Kerületi Lakosok!

Majd két éve immár a pandémia súlyos és mindannyiunkat megterhelő időszakában élünk. Köszönettel tartozunk a kerületünk működtetésében, intézményeink üzemeltetésében és szolgáltatásaink biztosításában emberfeletti munkával helyt álló kollégáinknak. Az egészségügyi és szociális ellátásunk, kerületi bölcsődéink és óvodáink, gazdasági társaságaink, kulturális intézményeink és a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek, közalkalmazottainak és munkavállalóinak köszönhetően erőnkhöz mérten mindent megtettünk annak érdekében, hogy senki ne maradjon segítség, támogatás vagy ellátás nélkül – a legnehezebb hetekben, hónapokban sem.

Az akadálypályákat idéző nehéz körülmények miatt egyrészt azt is mondhatnám, mi itt Rákospalotán, Pestújhelyen és Újpalotán már „edzésben vagyunk”. Az aknákkal nehezített pályát már a járvány előtt „megszokhattuk” itt, a 15. kerületben. A harmadik évet zárjuk meglehetősen mozgalmas történésekkel a hátunk mögött. 2019-ben a helyi Fidesz-frakció az előző ciklus utolsó évében közel 10 hónapig blokkolta a kerület költségvetését: számos fejlesztéstől, beruházástól, felújítástól megfosztva a kerületben élőket.

Akkor is, azóta is többször elmondtam, és ezt ma is így gondolom: a bosszúpolitika által vezérelt forráselvonások nem a polgármestert büntetik, hanem az itt élő lakosokat, az itt működő cégeket és vállalkozásokat. Már 2019-ben és azóta is dörzsölt és zseniális politikai kampányfogásnak gondolja a kormánypárt, ha megpróbálja ellehetetleníteni a neki nem tetsző összetételű vagy vezetésű  önkormányzatok munkáját.

Pontosan láttuk és átéltük ezt itt a kerületben: Hajdu László képviselő urat, a kerületünkben máig méltán nagy tiszteletben álló, többszörösen újraválasztott polgármestert is megpróbálták megpuccsolni, méltatlansági eljárással elmozdítani a helyéről. Az én szerény személyem is sorozatos kézlegyintéssel, folyamatosan alkalmatlanná lett nyilvánítva a kormánypártiak részéről, megszámolni se érdemes, hányszor. Az persze már más kérdés, hogy a 2019-es önkormányzati választásokon aztán világosan kiderült: mit is gondol minderről a kerületben élők többsége. Sok köszönet nem volt benne a helyi kormánypárti frakció számára. De ez az ő gondjuk volt, legyen az ezután is.

Egyfelől az adventre és a közelgő ünnepekre tekintettel, másrészt azért sem szeretnék túlzottan sok szót vesztegetni az eddig történtekre, mert felesleges és méltatlan lenne ezzel sok időt tölteni. Másrészt a kerület vezetőjeként és kerületi lakosként is igyekszem tartani magam ahhoz, hogy minden észrevételt, kritikát nem csak meghallgatni fontos, de azokat egyúttal érdemes a helyi értékükön is kezelni. Szíves figyelmébe ajánlanám valamennyi politikustársamnak, hogy a választók mindannyiunk munkájáról, szavairól, teljesítményéről, stílusáról, hangvételéről mondanak ítéletet. Legközelebb alig félév múlva, szerte az országban.

Az idén a kerületünket sújtó 3,5 milliárdos kormányzati elvonások az ellenzéki önkormányzatok megbüntetését célozzák, de valójában az itt élők és dolgozók megsarcolását jelentik. Hogy ez okos és bölcs politika-e a kormány részéről, az egyszer már kiderült 2019 októberében és minden bizonnyal kiderül majd bő négy hónap múlva, a 2022-es országgyűlési választásokon is. Beszédes fejlemény, hogy a 23 tagú, kormánypárti többségű településvezetőkből álló Megyei Jogú Városok Szövetsége egyhangú állásfoglalásban fordult a kormányhoz, hogy jövőre ne vegye el a településektől az iparűzésiadó-bevételeiket.

A testület kormánypárti képviselőinek részéről a korábbi VEKOP-pályázaton elnyert támogatásnak az önkormányzati vezetés vétségéül felrótt visszamondásának kritikája, valamint a meghiúsult Lelki Egészségközpont, és az örök slágertémaként felemlegetett közterületi szemetelés és az illegális hulladéklerakás problémája kapcsán csak röviden szeretnék néhány fontos tényre emlékeztetni.

Van azért annak némi bája, hogy arcátlanságnak ne nevezzem, amikor a VEKOP-pályázatról való kényszerű lemondást vagy a tervezett Lelki Egészségközpont (LEK) meghiúsulását az önkormányzat vezetésének számlájára próbálja írni a helyi Fidesz-frakció. Csak emlékeztetőül: 2019-ben közel 10 hónapig feláldozta a kerület biztonságos működését és az itt élők jólétét, gyarapodását a helyi kormánypárti frakció. Mivel 2019-ben végül csak októberben sikerült elfogadnunk az éves költségvetést, annak hiányában a Hivatal nem tudott közbeszerzést kiírni, így kifutottunk a hivatalos pályázati határidőkből.

Nem is beszélve arról, hogy a bérlakás-felújításokat célzó VEKOP-pályázatról időközben kiderült, az alultervezett költségekkel benyújtott pályázatból nem lehet fenntartható, az energetikai követelményeknek megfelelő lakásfelújításokat elvégezni. A másfél milliárdos VEKOP-keret minden forintjához még egyet hozzá kellett volna tennie az önkormányzatnak, hogy a célok megvalósulhassanak.

Tehát egy felemás, előnytelen pályázatot írhattunk volna alá – már ha lett volna érvényes költségvetésünk. A pályázathoz 75%-os műszaki tartalom esetén 600 millió forint, míg 100%-os műszaki tartalomnál 1 milliárd forint önerőre lett volna szükség. A VEKOP tervezése még 2016-ban indult el, azóta a legóvatosabb becslés szerint is évente legalább 20 százalékkal nőttek az építőipari árak – és nincs olyan mértékadó szakember, aki ma már látná ennek a drágulási folyamatnak a végét.

Azt is mintha elfelejtette volna a tisztelt fideszes frakció, hogy két képviselőjük részvételével 2020 februárjában Önök is megszavazták a VEKOP-pályázat sikertelen kimenetét feltérképezni kívánó vizsgálóbizottság felállítását. Kíváncsian várjuk a bizottság munkájának eredményét és a levont következtetéseket, bizonyára sokat okulunk majd a történtekből. Nem mellesleg az átláthatósági biztos jelentését mai ülésünkön tárgyaljuk, amiben a VEKOP-pályázat előkészítésében – ha udvariasan akarok fogalmazni – nem túl hatékony és eredményes munkát végző egykori RUP-15 Kft-vel kapcsolatban is olvashatunk elgondolkodtató részleteket.

Még a pandémia kitörése és egyáltalán nem mellesleg a kormányzati forráselvonások előtt döntött a testület egy új lakáskoncepció kialakításáról, és arról, hogy a 2020-as önkormányzati költségvetésbe minimum 500.000.000 Ft kerül betervezése a bérlakások építésére és felújításra. 2021 tavaszán a korábbi testületi döntés értelmében elkészült az új Lakásgazdálkodási Koncepció elsődleges tervezete, melyet idén április-májusban lakossági véleményezésre is bocsátottunk.

Arra ismét csak emlékeztetnék, hogy azóta ugyebár sikerült az ellenzéki önkormányzatokat a kormánynak „büntetőpadra” ültetnie. Ezért aztán csak bízom abban, hogy a jövő évben mihamarabb véget vethetünk ennek a méltatlan és káros kormányzati bosszúpolitikának – az itt élő állampolgárok érdekében, pártszimpátiától függetlenül. Őszintén remélem, hogy jövőre nem csak az önkormányzati szándék, hanem a forrás is meglesz ahhoz, hogy nekikezdjünk ennek a szakértők szerint és az önkormányzat vezetése által is fontos, országos problémát helyben is enyhíteni kívánó projektnek.

A Deák utcai orvosi rendelő épületének zátonyra futott építkezésével kapcsolatban – amint azt a képviselők pontosan tudják – peres eljárás van folyamatban, ugyanis az egykor kormánypárti favoritként szárnyaló beruházó cég menetközben felszámolás alá került. A Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter támogatását élvező korábbi beruházó cég zsíros megbízásokat kapott a 2017-es budapesti vizes vébé munkáiból, rájuk bízták a kisvárdai stadion megépítését, de építhettek korábban sportszállót, sportcsarnokokat is.

Az azóta elhíresült konzorciummal 2016 novemberében aláírtuk a szerződést, 2017 februárjában Pintér Gábor, akkori alpolgármester elhelyezte az alapkövet. A további folytatás és a dicstelen peres végkifejlet sajnos ismert. A cég ellen több tucat felszámolási eljárást kezdeményeztek, mindenféle tartozások miatt, a felszámolás 2019. november elején indult el. A bíróság jogerős döntése után tudunk és akarunk is lépni az ügyben.

Tavaly, 2020. szilveszterének napján egy kormányhatározatból tudtuk meg azt is, hogy éppen a 15. kerületben létesítendő Lelki Egészségközpontra korábban megítélt összeget, azt a bizonyos 430 millió forintot vonta vissza egy tollvonással a kormány a miniszterelnök aláírásával, így aztán ettől a beruházástól is egyelőre elköszönhettünk.

Ahogyan idén attól a 3,5 milliárd forinttól, amennyivel kevesebből gazdálkodhatott a kerület költségvetése – merthogy a járványkezelés költségeire hivatkozva ennyi pénzt vont el a kormányzat tőlünk. Minden korábbi ígéret ellenére – hogy, hogy nem -, sem a Főváros, sem egyetlen ellenzéki vagy nem kormánypárti vezetésű kerület sem kapott azóta sem egy forint kompenzációt sem. Szemben számos, a kormánynak kedves, baráti, fideszes vezetésű önkormányzattal, amelyeket tavaly karácsonykor vagy épp idén azért csak sikerült több száz milliós, akár milliárdos összeggel megsegíteni.

Ma már azt is tudjuk, hogy ez a kormányzati bosszúpolitika jövőre is folytatódik, mert az iparűzésiadó-elvonást is fenn kívánja tartani a kormány. Nincs kétségem, a kormánypárti települések és kerületek esetében bizonyára ezután is megtalálják a módját, hogy 2022-ben is visszapótolják a kieső forrásaikat, a hónuk alá nyúljanak, barátilag kisegítve – de csak őket.

Olvasom, illetve úgy hallom, bizonyos kormánypárti képviselőknek és szavazóiknak még ma is szúrja a szemét, hogy külsős bizottsági tagként a fiam mennyi rengeteg – havi nettó 133 ezer forintról beszélünk – tiszteletdíjat tett zsebre. Tisztelettel és halkan szeretném emlékeztetni azokat, akiket ez ennyire élénken foglalkoztat: minden hónapban a tiszteletdíját azóta is felajánlja valamelyik XV. kerületi szociális szervezetnek vagy intézménynek.

Ellentétben mondjuk Völner Pál lebukott államtitkárral, akinek ez az összeg még az ingerküszöbét se érte volna el. Hiszen – ezt nem én mondom, hanem a Legfőbb Ügyészség – az alkalmanként 3-5 milliós kenőpénzt zsebre vágó kormánypárti képviselő még aznap is „hazavitt” 5 milliót, amikor épp a Parlament épületében felesküdött az Igazságügyi Minisztérium államtitkáraként a haza szolgálatára.

Tele van a közélet kormányzati botrányokkal, Kövér László házelnök pedig az ellenzéket tartja nemzetbiztonsági kockázatnak. Mindeközben sikkasztás miatt nyomoz a rendőrség a Kövér László kabinetfőnökét érintő ügyben. A lehallgatások után pedig hallgatásba burkolózik és terelő hadművelettel kísérletezik a kormány a napvilágra került Pegasus-szoftverrel kapcsolatos megfigyelési és lehallgatási botrányban.

Borkai Zsolt, Boldog István, Mengyi Roland, Szájer József botrányai után úgy látszik, nincs megállás: ócska hazugságokkal az egész kormánypárti lakájmédiát felhasználva akartak gyanús ügyet kreálni a Fővárosban, a Városháza-eladás fantomtörténete kapcsán. Olyan személyekre hivatkozva, akik ráadásul finoman szólva NER-kompatibilisek, arról nem beszélve, hogy ma is bárki a Belvárosban jár, láthatja, a Városháza áll, és érdekes módon nem kaszinó és nem butikhotel működik benne.

Egészen példátlan módon hétfőn a Nemzeti Nyomozó Iroda két ötfős különítménye érkezett a Városháza épületébe, ahol házkutatást tartottak – egy nyilvánvalóan céltudatosan felépített és ellenőrizetlen, politikai célzatú lejáratókampányba bevonódva. Egyetértek Karácsony Gergely főpolgármester úrral: felháborító és gyalázatos módon a nyomozóhatóságot immár politikai célokra próbálja felhasználni a hatalom. Bármi áron, csak ne az ő, ne az Önök sötét ügyeiről beszéljen a közvélemény. Nagyon súlyos határátlépés történt, nyilvánvalóan kamuvádak és kreált bizonyítékok alapján indítottak nyomozást.

Ehhez képest a Budai Vár átépítése több tízmilliárdból azóta is zajlik, a Pénzügyminisztériumot és más állami hivatalokat továbbra is oda akar költöztetni a kormány. A belvárosi hatalmas ingatlanok kapcsán meg határ a csillagos ég, az elmúlt évek tapasztalata alapján csak sejthetjük, hogy biztosan van kellő akarat és ambíció a kormánypárthoz közeli rokonok és üzleti befektetők körében az így kiürült értékes épületekkel kapcsolatos jól profitáló bizniszek megvalósítására.

Miközben a kormány a magyar gazdaság csodájáról beszél, 14 éves csúcson van az infláció, a nagy hangon bejelentett nyugdíjemelés mellett így is mínuszban lesznek a nyugdíjasok jövőre. Az Orbán-kormány eddig arra volt büszke, hogy míg a baloldal szerintük megszorításokra alapozott a 2008-as válság idején, addig most semmiféle megszorításra nincs szükség. Aztán jött a 350 milliárd forintos csomag: a kormány úgy döntött, hogy egyes beruházásokat később valósít meg. Magyarán: 350 milliárd forintos megszorító csomagot fogadtak el, mert ezek szerint túlságosan kiköltekeztek és nincs pénz a kasszában.

És mindezt azután, hogy idén már súlyos tízmilliárdokat elvontak az önkormányzatok költségvetéséből és szeptemberben rekordösszegű, több milliárd eurós, illetve dolláros hitelt vett fel az állam a korrupció megnyugtató rendezéséig visszatartott európai uniós helyreállítási alap forrásainak áthidalására, egyes idei kormányzati kiadásokra, valamint a 2022-es költségvetési hiány részbeni előfinanszírozására.

De még itt sincs vége a hajmeresztő intézkedéseknek: a kormánypárti többség az Országgyűlésben kedden a nagy nemzetközi élelmiszerláncokra vonatkozó „beszolgáltatási törvényt” fogadott el. Eszerint februártól fel kell ajánlaniuk a lejárathoz közeledő élelmiszereket az államnak. Mindezt 48 órával a minőségmegőrzési határidő lejárta előtt kell megtenniük, emellett a nagy láncok kiskereskedelmi adójának legfelső sávjában is változik a kulcs, eddig 2,5 százalék volt az adó, ez a jövőben 2,7 százalék lesz.

A magyar tulajdonú láncok, vagyis a CBA, a Reál vagy a Coop, mivel ők régóta franchise-rendszerben, több önálló társaságként dolgoznak, így elkerülhetik az új szabályozásokat. Biztosak lehetünk abban, ennek a „kiváló” törvénynek a hétköznapokban a vásárlók pénztárcáját is komolyan érintő következményeit hálás szívvel megköszönik majd az állampolgárok, amikor erre legközelebb módjuk lesz jövő áprilisban.

Mint ahogyan a fantáziájáról jó ideje elhíresült MNB-elnök, Matolcsy György legújabb elképzelését is bizonyára sok budapesti polgár díjazni fogja. Ezen ötlet szerint fel kéne darabolni a Fővárost, megszüntetve a Matolcsy által emlegetett „Budapest-dilemmá”-t. Bölcs és égetően időszerű, jövőbelátóan profétikus vízió, bár azt hiszem, nem túlzás, ha azt mondom, a budapestiek esetleg valaki vagy valami másban látnának inkább megoldandó vagy áthidalandó problémát, mint a magas szférákban álmodó jegybankelnök. Egyébiránt a budapestiekkel és a kerületben élőkkel együtt én is nagyon kíváncsian várom a kerületi kormánypárti politikusok ezen újabb kormányzati ötlettel kapcsolatos álláspontját.

Három ciklus alatt épp csak azokban az alapvető morális és emberi kérdésekben bukott el és meg a kormánypárt számos országos és helyi politikusa, amelyekről fennhangon prédikálnak. Másról se hallunk, mint a család szentségéről, az óvodásaink állítólagos átoperálásának egetverően ostoba és eszement kitalációjáról, az LMBTQ-közösség tagjai, azaz honfitársaink jelentette állítólagos veszélyről, Brüsszel zsarnokságáról, meg az ördögi Soros György pénzelte ellenzéki és civil szereplők jelentette rémségekről. Miközben ha valakik, hát épp Önök azok, akik biztosan nem lehetnek büszkék a hazugságaik, képmutatásuk, korrupcióban való részvételük vagy épp álszentségük miatt kínosan lebukott politikustársaikra.

A korrupció nem válik áldásos emberbaráti cselekedetté attól, hogy Önök követik el. Bárhogyan is igyekeznek átfesteni és átkeretezni a kínos esetek sorát. A lopás, a korrupció és a becstelenség nem pártpolitikai kategória. De nem is kötelező norma – egyetlen tisztességes demokráciában sem. Az viszont megbocsáthatatlan bűn, és nem szerencsétlen politikai baklövés, ha az emberek szolgálatában álló politikusként valaki becsapja, lenézi és semmibe veszi a magyar állampolgárokat, a választókat, mindannyiunkat.

Mert Önöknél úgy tűnik, nem a lopás, nem a korrupció, nem a hazugság, nem a kettős és álszent életvitel a bűn, hanem csakis az, ha valaki a soraikban bosszantóan ügyetlen ezek leplezésében, vagy épp belegabalyodik a saját élethazugságaiba, ha lelepleződik a kapzsisága. Nem a tettével hoz szégyent magára és a pártjára, hanem a figyelmetlenségével, óvatlanságával, azzal, hogy kiderül róla: pontosan az, ami.

A kormányzati elvonások és az ellenzéki vezetésű és többségű önkormányzatokat sújtó intézkedések ellenére, ha nem is könnyen, de itt, a 15. kerületben is sikerült biztosítani az intézményeink, gazdasági társaságaink, bölcsődéink és óvodáink biztonságos működését. Nem kellett lefaragnunk a szociális ellátásaink színvonalából, sőt, a járvány idején több plusz támogatással is igyekeztünk segíteni a leginkább rászorulókat.

Csak halkan jegyzem meg, hogy több esetben az olyan, az önkormányzat és a hivatal működését minden módon és alkalommal támadó és kritizáló helyi lakosokat is rendre sikerült kisegítenünk, akik bár messzemenően elégedetlenek a vezetéssel, de minden segély és támogatás igénylésénél találkozunk a nevükkel.

Több kerületi útszakaszt felújítottunk, befejeztük az Észak-Pesti Szennyvíz Főgyűjtő Csatorna beruházást, parkolókat építettünk, gondoztuk és megújítottuk a zöldfelületeinket és parkjainkat. Rendre visszatérő kritika, hogy a kerületi köztereink és parkjaink szemetesek, és sok az illegális hulladék. Rengeteget dolgoznak ebben az ügyben is a kollégáink, nem mellesleg sok pénzt is kell költenünk az illegális szemét elszállítására a költségvetésünkből. Folyamatosan küzdenek az illegális szemétlerakók okozta áldatlan állapotok felszámolásáért rendész és közterület-felügyelő kollégáink.

Egyrészt persze szerencsésebb lenne, ha felelősségteljesebb hozzáállást tanúsítanának mindazok, akik szemrebbenés nélkül pakolják le a kerületben a szemetüket. Másrészt mi is több kollégát tudnánk foglalkoztatni, további térfigyelő kamerákat tudnánk telepíteni – már persze akkor, ha nem markolna ki a kormányzat az elvonásokkal újabb milliárdokat a kerületi költségvetésből.

Ehhez kapcsolódva megemlíteném, bár ez a mai ülésünk előtt a képviselőkhöz is eljuttatott tájékoztatóink egyikében olvasható is: az illegális hulladéklerakás terén nagy változás következett be ez év márciusában azzal, hogy megszűnt a jegyző hulladékgazdálkodási hatósági jogköre, és az átkerült a Pest Megyei Kormányhivatalhoz. A jegyző, a közterület-felügyelő és a mezőőr is kiszabhatna helyszíni bírságot a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt, de a végrehajtáshoz még hiányzik a részletszabályokat tartalmazó kormányrendelet.

A tettenérés továbbra is nehéz az ilyen típusú jogsértésnél, mivel egy pillanat alatt le- vagy kirakható a szemét a közterületre, ezért hasznosak a térfigyelő kamerák, amennyiben a hulladéklerakáshoz gépjárművet használnak, és azon van rendszám. A tettenérés másik eszköze az lehetne, ha a problémával visszatérően érintett helyszínek közelében úgymond lesben állnának a felügyelők, ez viszont a jelenleginél nagyobb létszám mellett lenne rendszeresen megvalósítható vagy túlórákkal, amelyeknek viszont korlátja az erre a célra rendelkezésre álló egyre szűkösebb költségvetési forrás.

A jelenleg hatályos jogszabályi háttérrel a közterület-felügyelő és a mezőőr annyit tehet, hogy ha illegális hulladékot lerakó elkövetőt ér tetten, akkor az elkövető adataival az észlelt szabálysértést jegyzőkönyvben rögzíti, amely továbbításra kerül a jelenleg hatáskörrel rendelkező Pest Megyei Kormányhivatalhoz. Sajnos így ennek az eljárásmenetnek nagyon alacsony fokú a hatékonysága, ráadásul semmilyen visszacsatolást nem kapunk a kormányhivataltól, így az eljárásuk eredményességéről sincs információnk.

Amint a mondandóm elején jeleztem, egy örömhírről is szeretném tájékoztatni a kerület lakóit. A héten a Polgármesteri Hivatalban járt Karácsony Gergely főpolgármester, aki sorra egyeztet a jövő évi tervekről a budapesti kerületek vezetőivel. Hajdu László képviselő úrral egy 18 pontos fejlesztési „kívánságlistát” adtunk át Karácsony Gergelynek, aki megerősítette, nagyon fontos számára, hogy mivel a korábbi fideszes városvezetés idejében, Tarlós István főpolgármestersége alatt a kerület nem kapott kellő támogatást, ezért ezt a felhalmozódott adósságot próbáljuk közösen ledolgozni.

Ebben a 18 pontos „kívánságlistában” sok kisebb felújítási terv szerepel, de a legfontosabb az Erdőkerülő-Zsókavár utca felújítása. Ígéretet kaptunk arra, hogy december közepéig kiírják a közbeszerzést, majd várhatóan a márciusi szerződéskötés után, tavasszal megkezdődhetnek a munkálatok. Mindemellett az Egészséges Budapest program keretében a Főváros támogatására számítunk a Kossuth utcai orvosi rendelő építése kapcsán is. Több más ügyben is kértük a Főváros közreműködését, többek között a Rákos út teljes keresztszelvény átalakítással történő felújításában. Az elmúlt években kialakult jó viszonynak köszönhetően bízhatunk abban, hogy néhány tervünk valóra is válik ezekből már a jövő évben.

Büszkék vagyunk arra, hogy a Fővárossal együttműködve sikerült befejeznünk idén a Drégelyvár utcai felüljáró felújítását, valamint sikeresen elkészült az M3-as autópálya kivezető szakaszán a régóta ígért zajvédő fal is. A Főváros a lehetőségekhez képest mindenben próbál a kerület fejlődéséhez hozzájárulni, és a tegnap elfogadott jövő évi fővárosi költségvetésben a nehéz körülmények ellenére is igyekeznek biztosítani a szükséges forrásokat. Amennyiben jövőre véget ér a forráselvonások kormányzati büntetőpolitikája, az Újpalotai Vásárcsarnok építése is elindulhat, amit szintén sokan várunk a kerületben.

Bízom benne, egy olyan kormányt is hoz a jövő évi választás, amely újra egyenrangú partnerként tekint az önkormányzatokra. Ugyan még sajnos nincs vége a járványnak, de szívből kívánom valamennyiünknek, hogy a 2022-es esztendő végre – nagyobb részt – már sokkal inkább ismét egy „békeév” legyen az eddigiekhez képest – mindnyájunk érdekében.

A testületi-ülésről későbbi cikkünkben számolunk be.