Menu

Pestújhelyen volt a kerületi tanévnyitó értekezlet
(képes beszámoló a cikk végén)

2006.08.30.

A Pestújhelyi Nevelési-Oktatási Központ volt a házigazdája a kerületi tanévnyitó igazgatói értekezletnek hétfőn.
Mint házigazda, Frák Erika elnök-igazgató köszöntötte a megjelenteket, majd Lindner Gusztáv, az OMIS osztályvezetője hangsúlyozta ki köszöntő szavaiban, hogy nem véletlenül a Pestújhelyi NOK-ban nyitják meg a tanévet, hiszen a pestújhelyi oktatás száz esztendős.

Az osztályvezető külön köszöntötte az intézmények elnök-igazgatóit, s elmondta, hogy idén nyolc oktatási intézmény elnök-igazgatói helyére írták ki pályázatot, melyek közül hat helyen a régi vezető irányíthatja az elkövetkező években is a munkát, nyugdíjazás miatt a László Gyula Gimnázium vezetője Beckné K. Andrea lett, míg a Kossuth NOK megbízott igazgatójaként Szalayné Kirádi Éva tevékenykedik.
Hajdu László polgármester ezután történelmi visszatekintéssel kezdte üdvözlői szavait, melyben beszélt arról, hogy az első parcellázások Pestújhelyen 1897-ben voltak, s 1924 óta van iskolaépület ezen a helyen. Beszélt arról is, hogy a település nemcsak iskolát, hanem ezzel párhuzamosan egyházat is teremtett: a hit és az oktatás egymással összefügg. Nem véletlen a megnyitó mottója sem, mely szerint „Akár a gazdaság, akár a politika elsőbbségét vallja valaki, az oktatás fejlesztése mindkét út alapja” (Eötvös József).
A tanévkezdéssel kapcsolatban elmondta, hogy még nagyobb türelemre lesz szükség az elkövetkező tanév során.
-Meg kell jegyezni ugyanis azt a nagyon fontos igazságot, mely szerint nincs jó iskola, nincs jó önkormányzat, csak jó pedagógusok vannak, akik megtöltik az intézményeket- mondta.
Dr. Pálinszki Antal alpolgármester, a fővárosi Közgyűlés Oktatási Bizottságának elnöke először a kerületi oktatásügy helyzetéről számolt be a jelenlévőknek. Eszerint a kerület költségvetése 15,741 milliárd Forint, 89 millió forint az általános tartalék, 754 millió forint a céltartalék. A költségvetésből 8,74 milliárd forint jut az oktatásra, s ennek 71%-a bérköltség. A szociális támogatás 700 millió forintot tesz ki évente.
Számos tanévkezdést könnyítő intézkedés van a kerületben évek óta: ingyenes tankönyv 1-9. osztályosok számára, az első osztályba lépőknek ingyen füzetcsomag (ez 1,2 millió Ft), az ECDL vizsga letételének finanszírozása (2 millió Ft), a sikeres nyelvvizsgadíj visszafizetése (1,7 millió Ft), a sikeres gépjármű vezetői vizsga támogatása (16 millió Ft), a tejakció (8 millió Ft), tanulmányi ösztöndíj (2 millió Ft), Palota Pótlék (16 millió Ft). Az erdei iskolába, táborokba utazó gyerekeknek csak az étkezést kell fizetniük, a pedagógusok napidíjat kapnak ( a táborozás támogatásának összege 12 millió Ft).
Az alpolgármester azonban arról is szólt, hogy az iskolák a tényleges létszám alapján kapnak támogatást, ám a számított létszám ennél jóval magasabb. Egy-egy gyerek ugyanis akár 2-3 főt is jelenthet. Elhangzott, hogy például a Czabán iskolában a tényleges 24 fő 36-nak számít, a Hartyánban 66 fő 72-nek, míg a Kontyfában 48 fő 56 főnek számít.
-A törvényi változás mindezt nem érintette, pedig fontos lett volna. Főként, hogy a hátrányos és veszélyeztetett tanulók száma nagyon maga, a tanulói létszám körülbelül egynegyede- mondta az alpolgármester.
Az állami támogatásról szólva elhangzott, hogyha a költségvetés 100%, akkor milyen mértékű támogatásban részesülnek az egyes intézmények.
Például: Dózsa Gimnázium 66%, Csokonai MK 62%, Károly Róbert iskola 53%, Száraznád NOK 52%, László Gyula Gimnázium 49%, Szent Korona iskola 48%. Ha az önkormányzati támogatás mértékét nézzük, akkor az Ifjúsági és Sport Kp 100%, Hubay 70%, Czabán 65%, Pestújhelyi NOK 61%, Hartyán 59%, Kolozsvár 57%. S mindez a még jobb gazdálkodásra int.
-Az óvodai gyermeklétszám nem csökkent, ám az általános iskolákban tanulók száma csökkent. A középiskolások száma nőtt, ám mindez nem a demográfiának köszönhető.
Szó esett arról is, hogy számos érdekes és fontos dolgot, munkát végeznek az oktatási intézményekben a pedagógusok. Mindehhez azonban a pedagógiai programot és az SZMSZ-t is át kellett dolgozni.
-Hamarosan befejeződik az óvodai tornaszobák megépítése, elkészül a Bocskai utcában a Zeneiskola és a Pedagógiai Szolgáltató.
Az alpolgármester szavait követően előadások hangzottak el. Elsőként Nagy László az NSZI főigazgatója a szakképzés változásairól beszélt, majd egy rövid szünetet követően Pölöskei Gáborné, az OKÉV igazgatója a közoktatási törvény változásairól és a 2006-2007. tanév aktuális feladatairól beszélt.
Elmondta, hogy az elmúlt tanévben negyven új intézmény jött létre, közülük csak egy óvoda. Az új oktatási intézmények többsége alapítványi vagy egyházi fenntartású. Felhívta a szakember a figyelmet arra, hogy a jövőben jobban meg kell gondolni, hogy a működési engedélyhez ki juthat hozzá.
A 2006/2007-es tanévvel kapcsolatosan elmondta, hogy 180/181 nap folyik majd a munka, s ebből 5/6 nap lehet úgynevezett tanítás nélküli munkanap. Ebből egy nap programját a diákönkormányzat szervezésére kell bízni. A szorgalmi időszak szeptember 1 – június 15. között van, s ez az időpont minden intézmény számára kötelező. Az őszi szünet október 30 – november 3., a téli: december 27 – január 2. , a tavaszi: április 5 – 10. között lesz, ám mindez fakultatív módon kiegészíthető, meghosszabbítható. Azt azonban minden intézménynek tudnia kell, hogy a szünetekben is gondoskodniuk kell a gyerekek felügyeletéről, mert egyéb esetben, ha az OKÉV-hez panasz érkezik, szabálysértési eljárást von maga után az érintett intézménnyel szemben.
A középiskolába jelentkezés határideje 2007. 02. 16.. A közös írásbeli felvételi időpontja: idén december 8., a szóbeli felvételi 2007. 02. 19 – 03. 09 közé esik, míg az eredményekről 2007. 04. 25-ig kell értesítést kapniuk a diákoknak. A régióban 126 bázisiskolában lehet a központi írásbeli felvételinek eleget tenni mind a négy-, mind a hat-, mind a nyolcosztályos gimnáziumba. Nyelvi előkészítő osztály 168 lesz a régióban, ám az Oktatási Törvény értelmében a 2010/2011-es tanévtől minden középiskolában kötelező (a törvény szerint nemcsak „0.” évfolyamon, hanem az azt követő négy esztendőben is biztosítani kell a diákoknak a magasabb óraszámot.) Országosan 1189, a közép-magyarországi régióban 358 a felvételt hirdető középiskolák száma.
Pölöskei Gáborné elmondta, hogy az OKÉV október végéig tájékoztató jellegű felkészítést szervez a jelenlegi nyolcadikos osztályfőnököknek. Erre október 1-ig várják a jelentkezéseket.
Az igazgatónő beszélt az OKÉV által biztosított független vizsgabizottságokról is, melynek segítségét mind az iskola, mind a vizsgázó diák indokolt helyzetekben igénybe veheti. Az elmúlt évben 36 tanuló 41 alkalommal vette igénybe ezt a lehetőséget, s közülük csak hét volt sikertelen. Az OKÉV igazgatónője kérte az oktatási intézmények vezetőit, hogy bátran ajánlják ezt a lehetőséget azoknak a diákoknak, akik magukban hordozzák a konfliktus lehetőségét. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a tanmenetek készítése ismét kötelező legyen a tanárokra nézve. Így egyrészt ellenőrizhetővé válik a tanári munka, másrészt a független vizsgabizottság is tájékozódhat, hogy mit kérdezhet a diáktól.
Az OKÉV által végzett tantárgyi mérések közül az idei tanévben a 4.-6.-8.-10. évfolyamon matematika és magyar tantárgyból várhatóak a mérések, illetve az első évfolyamon diagnosztikus mérést kell végezniük az intézményeknek (október 15-ig kell felmérniük, hány gyereket érint, október 30-ig le kell jelenteniük az OKÉV-nek, és december 15-ig a mérést is le kell bonyolítani). Az országos teljes körű mérés időpontja pedig május 30. Amennyiben a fenntartó hatáskörébe tartozó iskolában a mérés eredménye alacsonyabb az országos átlagnál, akkor ún. intézkedési tervet kell foganatosítania. A méréseket, valamint azt, hogy a fenntartók végrehajtják-e az intézkedési tervüket az OKÉV munkatársai ellenőrzik.
Az érettségivel kapcsolatosan Pölöskei Gáborné elmondta, hogy az emelt szintű vizsgaközpontokhoz helyszínt és tanárokat kell biztosítaniuk a fenntartóknak. A XV. kerületben a Károly Róbert Kereskedelmi Szakközépiskola az egyetlen ilyen vizsgaközpont, ám a cél az, hogy minden kerületben legyen ilyen hely. Nehézség azonban ennek a kivitelezése, ugyanis a vizsgáztató tanárokat a szorgalmi időszakban kell elvonni a tanítástól, s mindez főként a történelem, a magyar, a matematika, az angol, a biológia tanárokat érinti. Felhívta a figyelmet arra az igazgatónő, hogy érdemes lenne az intézményvezetőknek azon elgondolkoznia, hogy az eddigi háromnapos érettségi szünetet – magyar, matematika, nyelv -, a történelem tantárgy írásbeli vizsgájának bevezetésével négynaposra növeljék. Jövőre egyébként az írásbeli érettségi május 4-25. között lesz, az emelt szintű szóbeli érettségire június 7-13. között, míg a középszintűre június 18-29 között kerül sor. A szakmai írásbeli érettségi május 21-30, a szóbeli pedig június 13. után lesz.
A pályázatokról szólva az OKÉV vezetője elmondta, hogy a 2005/2006-os tanévben a hozzájuk beérkezett 183 pályázat közül csak 82-t támogattak, míg 87-et formai hiba miatt kénytelen voltak visszautasítani, ami nagyon nagy arány.
Elhangzott az is, hogy az idei tanévben a fenntartó saját hatáskörében 20%-kal módosíthatja az osztálylétszámokat, de minden esetben be kell tartania az egyenlő bánásmódra vonatkozó rendelkezéseket. A most előttünk álló tanévben a tanárok kötelező heti óraszáma (22) még fakultatív lehet (eddig 20 óra volt a kötelező.), ám 2007. szeptember 1-től mindez már kötelező. Az intézményvezetők az idei tanévben + 2 órával szabadon rendelkezhetnek. Pölöskei Gáborné szerint azonban ezt a két túlórát már ebben a tanévben érdemes bevezetni.
Az igazgatónő előadását követően dr. Nagy Antal jegyző szavaiban kiemelte, hogy egyre inkább az a véleménye, hogy minden intézményben szükséges lenne a jelenlegi szakmai vezető mellé egy olyan személyre, aki a menedzselésből és irányításból is ki tudná venni a részét, s ugyan a feladatok egyre nőnek, a fenntartónak a jövőben sem lesz több pénze az oktatás finanszírozására. Ezért már a gazdasági év végén a következő évi költségvetési koncepció megvitatása során érdemes lenne azon gondolkodni, hogy milyen racionális változtatások szükségesek a kerületi oktatás területén.
Dr. Nagy Antal jegyző azt is elmondta, hogy az intézményvezetők közül többen nem úgy védik a rájuk bízott vagyontömeget, mint ahogy kellene. A szúrópróbaszerű ellenőrzések során kiderült, hogy volt olyan iskola, ahol sem riasztóberendezés, sem biztonsági szolgálat nem őrizte vagyont.
A jegyző mindehhez hozzátette, hogy a jövőben az oktatási intézmények egyre több feladatot vállaljanak át a fenntartótól úgy, hogy mindez ne menjen a tanítás rovására, illetve, hogy a különböző bevételnövelő programok és rendezvények szervezésekor a lakókörnyezet szempontjait is tartsák szem előtt az intézményvezetők.
Kora délután ezek után rövid megbeszéléseket folytattak egymással az intézményvezetők és a munkatársak.

Közöségi Televízió műsorán:

Kapcsolódó anyagok:

Kapcsolódó cikkek:

Kapcsolódó oldalak:

Képes beszámoló