Performance festészettel és muzsikával
(képes beszámoló a cikk végén)
Nem tudom, tudja-e bárki is, mit jelent az a szó, hogy performance? S mióta használjuk ezt a kifejezést és mire? Ha eddig nem tudtuk volna, Nagy Árpád Pika kiállításának megnyitóján biztos, „megvilágosodunk”.
A performance kifejezés a hetvenes években jelent meg egyes művészeti megnyilvánulások elnevezéseként. No, egy ilyen megnyilvánulással- közel 3-4 percbe sűrítve -nyitotta meg saját kiállítását Nagy Árpád (Pika) nemrégiben a Csokonai Művelődési Házban.
A kicsiny előadást megelőzően azért szólt néhány mondatban is a megnyitóra érkezőkhöz. Beszélt arról, hogy amikor a fotográfiát kitalálták, akkor a festészet halálát jósolták, majd a amikor a filmezés megkezdődött, a színház halálát vetítették előre. Míg amikor a performance megjelent, akkor a művészet végét emlegették, ám egyik jóslat sem igazolódott be. Minden új beépült a művészetbe.
Rövid gondolatait követően pedig egy hosszú szalaggal körbekerített a földön egy téglalap alakú részt a művész, melyen ennyi állt: Egy nemzeti művész vagyok én? Am I a national artist? Egy nemzetközi művész vagyok én? Am I an international artist? Aztán előkerült egy hegedű, egy zenélő doboz, egy kalap és egy nagyon hosszú szigszalag. Ezzel pedig a hegedülő művészt kötözte össze hangszerével egy másik művész egészen addig, amíg meg sem tudott szólaltatni egy hangot sem az előadó a hegedűn. Majd a zenélő dobozból előjöttek a hangot, és a kalap várt arra, hogy… Miközben az EU zászló lengedezni kezdett. E rövid se nem színház, se nem tánc, se nem mozgásművészet elnevezésű előadás itt ért véget, de a közönség gondolatai még továbbszőtték a látottakat.
A kiállított alkotások pedig ugyanezeket az érzéseket hozzák elő a látogatóból. A terem pedig kiváló arra, hogyha középen megállunk és szemlélődni kezdünk, akkor az alkotásokat igazi pompájukban tekinthetjük meg.
Nagy Árpád Pika alkotásai február 29-ig tekinthetőek meg.
Kapcsolódó linkek
Pika Nagy Árpád életrajza a szentendrei tárlat honlapján
Képes beszámoló