Országos kompetenciamérés a közoktatásban

A kompetenciamérés célja az iskolák önértékelésének és fejlesztési munkájának segítése. A 6., 8. és 10. évfolyamon megrendezett kompetenciamérés mellett idén a negyedik évfolyamos diákok alapkészség-mérésére is sor kerül, ennek szakmai kidolgozását a suliNova Kht. Képességfejlesztési Kutatóközpontja végezte.
A mérésben 3933 iskola 4751 telephelye vesz részt. Összesen 451 922 diák írja meg a felmérést, 109 624 negyedikes, 114 207 hatodikos, 119 405 nyolcadikos és 108 686 tizedikes diák. Központi feldolgozásra kerül az összes negyedikes és nyolcadikos diák füzete, 200 iskola 9622 hatodikos diákjának füzete és minden középiskolából képzési típusonként 30, összesen 43 594 tizedikes diák füzete.
A kompetenciamérések a PISA felméréshez hasonlóan a kompetencia alapú tudást, a matematikai és szövegértési képességek mindennapi életben való felhasználásának képességét mérik. A hazai közoktatásban az egyik központi problémát a suliNova szerint az jelenti, hogy a rendszer nem fejleszti azokat a kulcskompetenciákat, amelyek a későbbi évek munkaerejét jelentő gyerekek élethosszig tartó tanulására való felkészülését lehetővé teszik. A suliNova Kht. egyik fő célkitűzése, hogy az oktatás teljesítményértékelését gazdasági dimenzióba helyezze, ezért folyamatosan mérő, elemző és fejlesztő tevékenységet végez a hazai közoktatásban.

Az Országos kompetenciamérés során az összegyűjtött teljesítményadatok és háttéradatok alapján az iskolák 2007 februárjában részletes, objektív jelentést kapnak arról, hogyan teljesítettek a többi iskolához képest. Lehetőségük van eredményeik összevetésére az országos átlaggal, összehasonlíthatják eredményeiket a hozzájuk különböző szempontok alapján hasonló iskolák teljesítményével. Emellett a suliNova Kht. tervei között szerepel a jövő tanév során olyan konferenciák rendezése, amelyeken az iskolák képviselői a teszt fejlesztőivel találkozhatnak.

A korábbi, 2001-es, 2003-as és 2004-es mérések eredményei azt mutatják, hogy a diákok számára szokatlanok a tesztben található feladatformák és feladattípusok, iskolai munkájuk során nem találkoznak hasonlóakkal. A mérési eredmények elemzése során definiált teljesítményszintek alapján az mondható el, hogy mind a szövegértés, mind a matematika esetében sokan találhatóak az alsó teljesítményszinteken. Ez a mutató azt jelzi, hogy a diákok egy jelentős része nem képes matematikai és szövegértési képességeinek olyan szintű mozgósítására, amely a mindennapi életben való boldoguláshoz szükséges.

A kompetenciamérés eredményei is megerősítik azt, hogy iskolarendszerünk egyik legnagyobb problémája a szegregáció. Látszik az is, hogy az iskolák közötti különbségek a 6. és 8. évfolyamon, az általános iskolákban még elfogadható mértékűek, és elsősorban a középiskolák szintjén tapasztalhatóak olyan nagyságrendű eltérések, amelyek messze meghaladják a kívánt mértéket.

A mérési eredmények iskolai hasznosításában a ma kiaknázottnál sokkal több lehetőség rejlik. Az iskolák jelentős része az eredményeket a megfelelő felkészítés hiányában nem vagy csak részlegesen tudta értelmezni. Az idei iskolajelentésben ezért sok olyan új elem, segéddokumentum összeállítását tervezi az Értékelési Központ, amelyekkel az iskolák dolgát megkönnyíti e téren. Emellett a suliNova Kht. tervei között szerepel a jövő tanév során olyan konferenciák rendezése, amelyen az iskolák képviselői a teszt fejlesztőivel, az eredmények elemzőivel találkozhatnak.

A 4. osztályos diákok alapkészség-mérésén kívül újdonság idén a kísérleti jelleggel bevezetett teljes körű 8. évfolyamos adatfeldolgozás, amely lehetőséget nyújt az Iskolajelentésben akár osztályszintű visszajelzésre is. Az Iskolajelentés emellett sok olyan új dokumentummal, leírással bővül, amely segíti az iskolák értelmező, önértékelő munkáját.

A 8. évfolyamos diákok jövőre induló, ötéves életpálya-követő vizsgálata a kompetenciamérés eredményeit használja majd fel mintaválasztáshoz a diákok szüleinek önkéntes hozzájárulása alapján.

Idén harmadszor kerül sor az úgynevezett Core-teszt megíratására, ami lehetőséget biztosít az egyes évek eredményeinek összekapcsolására. Így az iskolák nem csak egyetlen időpontban kapnak képet aktuális teljesítményükről, hanem lehetőségük van arra is, hogy összehasonlítsák eredményüket az előző években elért eredményeikkel.