Ökumenikus szertartás és fáklyás felvonulás

Az Emlékoszlopnál a Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakközépiskola diákja, Kiss János szavalt, majd ökumenikus szertartásra került sor, melynek részeként Fábián Sándor, baptista lelkész, Kiss Domokos református lelkész, Bátovszky Gábor, evangélikus lelkész, Simonfy Sándor református esperes-lelkész emlékezett a hősökre. Ezt követően koszorúzásra, mécsesek meggyújtására került sor, majd fáklyákkal a kézben elindult a menet a Karácsony Benő parkba a felvezetők segítségével, akik kezükben vitték a nemzeti-, a forradalmi- és a kerületi zászlót.
A parkban lévő kopjafánál a Károly Róbert Kereskedelmi Szakközépiskola, Általános Iskola és Óvoda pedagógusának és diákjainak műsorát láthatták a résztvevők, melyben Szép Ernő sorai, Cseh Tamás, a Karthago együttes dallamai hangzottak el, majd Bácskai Endre, Gyurcsánszky János és dr. Ódor József koszorúzott az ’56-os Emlékbizottság és a XV. kerületi Önkormányzat nevében.
A program zárásaként minden résztvevő egy-egy szál szegfűt helyezett el a kopjafánál. Ezzel az eseménnyel ért véget az ’56-os Emlékhét, melynek végén útravalóként Dr. Pomogáts Béla irodalomtörténész, a kerület szülöttének szavai hangzottak el:
„1956 tanításai mai is érvényesek. Nem elegendő, ha csupán emlékeinket elevenítjük fel, és az egykori harcok színhelyét megkoszorúzzuk ezen az ötvenedik évfordulón. A magyar forradalom tanításait kell birtokunkba vennünk és megvalósítanunk…1956. október 23-a ugyanis nem egyszerűen egy piros betűs ünnep a naptárba, hanem ösztönző példa, tájékozódási pont: vezérlő csillag a magyar történelem fölött.”