Menu

Nyugdíjas orvosok a jelent „gyógyították”

2003.03.09.

„A kerületben az egészségügy területén dolgozók nagyon sokat tesznek a lakosság egészségének megőrzése és a betegek gyógyítása érdekében – szólította meg levelében Hajdu László polgármester a kerületben lakó nyugdíjas orvosokat. – Ez annak ellenére igaz, hogy az egészségügy finanszírozása (bérezés, műszerek pótlása, működési költségek, stb.) mélyponton van, veszélyezteti az egészségügy hatékony működését”. A polgármester mindezek ismeretében találkozót szervezett a kerületben lakó nyugdíjas orvosok számára, hogy kikérje a véleményüket, javaslataikat az egészségügy fejlesztése érdekében megtehető lépésekről.

A kötetlen formában történő beszélgetésen először dr. Neszt Kálmán, a XV. kerületi Önkormányzat Egészségügyi Intézményének igazgatója ismertette a mai „látleletet”. Beszámolójában kitért a privatizációs folyamatokra, az ehhez kapcsolódó struktúraváltásra, a kerületi egészségügyi intézmények felszereltségére és természetesen az elmaradásokra. Kovácsné Márkus Éva osztályvezető is a privatizáció szerepét hangsúlyozta ki: szerinte a legfontosabb feladat, hogy a háziorvosok a gazdasági átalakulást követően se kerüljenek ki az önkormányzat látóköréből. A jelenlévő orvosok – volt közöttük, aki kerületi tisztiorvosi szolgálatot látott el, más körzetiként vagy gyerekgyógyászként volt ismert a lakók előtt, és volt olyan is, aki már 51 éve dolgozik a palotaiak egészségéért – több alkalommal is múltbeli emlékeiket elevenítették fel. 1954-ben például kb. 70 ezer lakosa volt a kerületnek, és erre a számra akkor 2200 újszülött jutott. Jelenleg 89 ezer ember lakik a városrészben – ez az adat nem növekedést, hanem csökkenést takar, hisz 1985-ben még 105 ezer lakosról szólt a nyilvántartás -, és erre a számra mindössze csak 720 újszülött jut. „Fogy a kerület lakossága”- hangzott el a jelenlevő orvosoktól.
– A technikai eszközök és a bér jelenti az egészségügy legnagyobb problémáját – tért át a polgármester a konkrét egészségügyi helyzetre – Az orvosok átlagos fizetése bruttó 100 ezer forint, de az egészségügyben dolgozók átlagos fizetése is alig éri el a bruttó 65 ezer forintot. Ráadásul a minimálbér növekedéséből keletkező többletet is az önkormányzatoknak kell előteremteniük. Ez pedig 2700 dolgozó (pedagógusok, hivatal alkalmazottai, szociális és egészségügyi dolgozók) esetében nem kevés összeget tesz ki. A képviselő-testület a költségvetésből 100 millió forintot különített el az egészségügy támogatására, és bár ez az összeg még mindig kevés, így is jóval meghaladja az eddigi ráfordításokat.
A beszélgetés során „orvosi” téma volt az Észak-Pesti Kórház jelenlegi helyzete is. A vendégek közül néhányan még emlékeztek 1990-re, mikor a hazánkban állomásozó orosz csapatok az afganisztáni sebesültek ápolására használták a kórház épületét. Abban az időben még egy jól működő intézmény állt az Őrjárat utcában. Ha akkor nagyobb figyelmet kapott volna az épület, akkor ma Budapest legmodernebb kórháza vigyázná a kerület egészségügyi helyzetét.
– Mivel még mindig tisztázatlan a kórház tulajdonjoga, a kerületi önkormányzat egyelőre tehetetlen az ügyben – fűzte hozzá a diagnózishoz Hajdú László – Hiába adtunk be törvénymódosítási kérelmet, az állam megmagyarázhatatlan módon elutasította a javaslatunkat. Pedig az önkormányzat mindenképpen szeretné megszerezni az épület tulajdonjogát, hogy aztán lehetősége legyen azt fejleszteni. Jelenleg azonban a kincstári vagyonkezelő másképpen gondolkodik erről.