Nyárig eldőlhet a főváros „jövője”

A koncepción négy éve dolgozik a kizárólag szakemberekből álló Stratégiai Csoport. A többször átdolgozott anyagnak 2001. decemberében készült el a jelenlegi negyedik változata, amely a készítők szerint már hasznosítja az előző három tervezetre beérkezett összes észrevételt, az eddig lefolytatott széleskörű viták és az előzetes kerületi egyeztetések eredményeit is. Az anyag jelenlegi változatát a szakértők szétküldték a kerületeknek, főhatóságoknak, gazdasági, társadalmi és civil szervezeteknek, és az április 15-i határidővel beérkező észrevételek alapján módosítandó koncepció előreláthatólag 2002. nyár elején kerülhet a Fővárosi Közgyűlés elé jóváhagyásra.
– Hogy miért van szüksége Budapestnek erre az alaposan előkészített Stratégiai Tervre? – tette fel a kérdést Tosics Iván, a tervet készítő Városkutatás Kft. szakértője – Magyarország néhány éven belül az Európai Unió tagja lesz, és a bővülő Unión belül az országhatárok elvesztik a jelentőségüket, a kapcsolatok rendszere pedig nyitottabbá válik. Az összeurópai színtéren pedig már nem az országok, hanem az európai városi térségek, régiók állnak versenyben egymással, helyszínt kínálva az emberek, vállalkozások, intézmények letelepedése számára.
Az említett versenyben alapvetően két tényezőnek lesz majd szerepe: eleinte az ún. kemény faktorok, a témakörbe tartozó infrastruktúrális és közlekedési adottságokkal együtt lesznek a legmeghatározóbbak, ám ahogyan az EU-n belüli elmaradottabb térségek felzárkóznak, a legfejlettebbekhez, úgy kapnak egyre nagyobb szerepet az ún. lágyabb faktorok: a természeti környezet minősége, kulturális és szabadidő-szolgáltatások, a szociális helyzet, az oktatási és továbbképzési lehetőségek vagy akár a lakáshelyzet is.
Stratégiai Terv készítése szintén bevett szokás a fejlettebb régiókban. Ezekbe a hosszabb-rövidebb távú fejlesztésekbe nem csak az infrastruktúra-orientált fizikai tervek, hanem a bővebb tartalmú gazdaságfejlesztési, környezetpolitikai, szociális és lakáspolitikai elképzelések is bekerülnek. Budapest csak akkor lesz képes versenyben maradni a fejlettebb európai városokkal, ha a jelenleg készülő fejlesztési stratégiája nem csak a kemény infrastruktúrális lemaradások pótlását tartalmazza majd, hanem előrelátóan a lágy faktorok terén eddig elért eredmények továbbfejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet.
– Nem csak a végső dokumentumon kell, hogy hangsúly legyen – mondta Tosics Iván -, hanem a tervezés folyamatán, az érintettek bevonásán és részvételén is. A Stratégiai Koncepció készítése egyszerre szakmai és politikai folyamat, amelyben a résztvevők együttműködése és bevonása is fontos. Annak érdekében, hogy a Koncepció végleges változata minél szélesebb szakmai és társadalmi körök egyetértését tükrözze, a hivatalos véleményezési folyamattal párhuzamosan február – március folyamán négy szakmai vitafórumra is sor kerül, melyre a kormány jelenlegi tagjai mellett a szakembereket, a kerületek képviselőit is meghívjuk. Reményeink szerint a főváros jövője is eldőlhet ezeken a beszélgetéseken.