Néhány gondolat a Toronyhír december 14-i civil fórumról közzétett tudósításához
2005. december 29-én e-mailben kértem a Toronyhír szerkesztőségét, hogy jelentessék meg az alábbi írást, mely reagálás a december 20-án megjelent „A civilek véleménye szépségflastrom a képviselőtestületi döntéseken?” című cikkükre. Sajnos ez a mai napig nem történt meg, ezért kénytelen vagyok reagálásomat az önkormányzati honlapon megjelentetni.
1., Elgondolkodtatott, hogy mi értelme van vajon olyan tervrajzon vitatkozni, amelyet a Kasib kft. önszorgalomból készített, és nem azon amelyet a főépítész vitára, véleményezésre bemutatott. Lehetséges, hogy a tervezés során elkészített variációk, műhely vitaanyag illegális úton kijutott a nyilvánossághoz?
Ez hasonlóságot mutat azzal, amikor abból a „megállapodás”-ból idézgetnek egyesek, amelyet sem a Főváros Közgyűlése sem a kerület Képviselő-testülete nem tárgyalt. Bárki nehézség nélkül levonhatja a következtetést. Ez az anyag is előzetes szakértői gondolkodás volt, de elvetettük.
2., Kedvenc vitatémául választották néhányan, hogy ki a „civil”, ki a „politikus”, és kinek van joga civilként nyilatkozni. Szerintem mindkettő képviselhet (miért ne?) valódi lakossági véleményeket és érdekeket, de annak az ellenkezőjét is. Az önkormányzati képviselő választások ezt kézzelfoghatóan tanúsítják is. Van induló akiből képviselő lett (lesz), van akiből nem. Ellenőrizni lehet, hiszen a választók döntöttek. Itt az én példám: hét civil szervezetnek vagyok a tagja, ebből háromnak alapító tagja is, akkor én az önkormányzati demokrácia tizenötödik évében mit képviselhetek?
Egyébként például hiába szimpatikus vélemény, hogy legyen kórház Pestújhelyen, ha egyéb körülmények (pl.: a kórházi ágyak bővítésére nincs szükség, erre költségvetési forrást egyetlen kormány sem biztosított, ha magánbefektető több milliárd forintjával kórházat hozna létre, nem lenne szervezet a működés finanszírozására, ma a szakrendelők és a meglévő kórházak fejlesztése került előtérbe, stb.) és tényezők miatt lehetetlen megvalósítani.
Vallom, hogy az a járható út, ha az önkormányzat és a civil szerveződések partnerként munkálkodnak együtt. Tanácskozzanak, vitatkozzanak, kezdeményezzenek, a megválasztott képviselők pedig tegyék a dolgukat. Nem szerencsés, ha a civil szervezetek stílusa „pártosodik”, de sajnos ilyen jelenségek tapasztalhatók.
3., Azt mondják, írják, hogy pártelkötelezett nem lehet civilként gondolkodó ( én ezt így nem vallom), de akkor miért csak az egyik oldalon lévőkre akarják ezt érvényesnek kikiáltani? Az egyik párt kerületi elnöke aki egy civil szervezet vezetője is „civil parlamentet” akar megalakítani. Ő lehet „civil”, aki másik párt önkormányzati képviselője, csak „politikus” lehet, „civil” nem! Hogy is van ez?
4., A kerületi önkormányzat őszinte törekvése a civil szervezetekkel a partnerség gyakorlattá tétele, működésük feltételeinek javítása. Ez is motiválta a kerületi civil stratégia és a civil szervezetek önkormányzati támogatásáról szóló rendelet megalkotását.
Hiszem, hogy a partnerség az kölcsönös együttműködést, tárgyalási készséget, tájékozódás és tájékoztatás lehetőségét és egyeztetést is jelent.
Több hónapon át arról irogattak hogy az Őrjárat utcai nyolc épület védetté nyilvánítása lakossági kezdeményezésre indult. Később derült ki, hogy ki volt az a négy személy (kerületi lakos), aki ezt írásban kezdeményezte. Csak megjegyzem: elhatározásunk volt, hogy ezeket az épületeket eredeti állapotuknak megfelelően kell helyreállítani. Az aláírók között volt kerületi pártelnök is, ő ezúttal civil?!
A partnerség fogalmába nem fért volna bele erről egy megbeszélés? Hiszen akár közösen is kezdeményezhettük volna az eljárást! Miért nem így történt?! Nem rajtunk múlott. De nem léptünk ellene, nem volt hiúsági kérdés, nem fellebbeztünk, tudomásul vettük, bár e határozattal lényeges értékcsökkenés érte az ingatlan jó hasznosíthatóságát.
Vagy a népszavazás kérdéseiben nem tudtunk volna konzultálni? Miért a civilek „államosítása” az ilyen igény felvetése? Ahogy azt a Toronyhír állítja!
Egyébként nem a jog elvitatásáról van szó, hanem a partneri együttmunkálkodásról. Miért tételezzük fel egymásról, hogy nem a kerület és lakossága érdekeit akarjuk képviselni? Az önkormányzat és a civil szervezetek nem pártpolitikai ellenfelei egymásnak, de azzá lehet tenni őket. Ebben nem lehetünk partnerek. Tehát szó sincs a kezdeményezési jog elvitatásáról! Csupán arról , hogy valamely kérdés, vagy vélemény tartalmilag megállja-e a helyét vagy nem. Erről miért nem lehetnek a vélemények eltérőek? Mi az oka, hogy a regisztrált 99 civil szervezet közül csak néhány kiválasztott vehetett részt?
5., Konkrét megjegyzések:
Rezács Istvánné az Idősek és Nyugdíjasok Egyesületének megválasztott elnöke. Podmaniczky Elek egy szociális célú alapítvány (Lehetőség a Rászorulóknak) kuratóriumának elnöke. Dr. Ódor József pedig a „maga nevében” szólalt meg azon a bizonyos tanácskozáson. Megjegyzem több civil szervezet tagja (például az UBK-nak is), de nem volt felhatalmazása azok nevében szólni. Vajon a tagság adott-e felhatalmazást a többieknek? Csak megismétlem: attól, hogy valaki megválasztott képviselő, vagy a polgármester politikai tanácsadója, lehet, hogy a valóságot mondja. Sőt a lakosság egy jelentős rétegének véleményét képviseli. Miért kell ezt egyeseknek elvitatni?!
A civil szervezetek döntő többségével megvan az együttműködés partneri alapon. Mi arra törekszünk, hogy ne legyen kivétel. Különösen ne pártpolitikai alapon.
Írásaik stílusa, egyoldalú mondandója, sugallt hangulatkeltő tartalma a politizálás, a helyi hatalomból való részesedés utáni vágy egyértelmű megnyilvánulása. Ez láthatóan a 2006 évi kampányba való benevezés nyílt névjegye. A kesztyű el lett dobva, arra vagyok én is kényszerítve, hogy felvegyem és legalább a tények, a tárgyszerűség, illetve a hitelességét mutassam be a sok-sok meggondolatlan (vagy tudatos) vádaskodással szemben.
Hajdu László
polgármester