„Nálunk a tizedik Múzsa”

De mit is kell e múzsáról tudni?
-Tekintettel arra, hogy Kvynea, a festészet Múzsájának megalkotása Magyarországon, Budapesten, pontosabban a XV. kerületben történt, ami egy elismerten komoly művészettörténeti esemény, ezért erről tájékoztattam a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumot- mondta Csók Rémó. Mindennek az az előzménye, hogy az európai kultúra táptalaján az ógörögök kilenc elfogadott Múzsát jegyeztek fel, nevezetesen: Eratót (a szerelmi költészet Múzsája), Euterpét (a zene Múzsája), Kalliopét (az ékesszólás pártfogója, az elbeszélő költészet Múzsája), Kliot (a történetírás Múzsája), Melpomenét (a tragédia pártfogója és Múzsája), Polühümniát (az elmélkedő költészet és a zene Múzsája, Terpszikhorét (a tánc Múzsája), Thaliat (a színészet Múzsája), Uraniát (a csillagászat Múzsája).
-Láthatjuk, hogy a festészetnek akkor még nem volt Múzsája, vagyis nem volt ezek szerint tizedik Múzsa. Miért nem volt? Azért, mert akkor nem volt festészet a mai értelemben véve. Az ógörögök vázákra festettek, freskókat alkottak, mozaikokat készítettek. Nem ismerték a vászonra való festést. A tizedik Múzsa Magyarországon, Budapesten, a XV. kerületben 2005-ben „kelt életre”, neve Kvynea, akinek az alkotója és névadója én vagyok, s ezt a Múzsát a „Nálunk a tizedik Múzsa” című olajfestményemen örökítettem meg, egy 100×65 cm méretű vásznon, ami a nagyközönség számára először a tavaly ősszel a Kozák téri Közösségi Házban nyílt kiállításomon volt látható – mondta a művész.
-Meg kell jegyeznem, hogy Kvynea a festményeimen nem mind egyforma ábrázolású. Az arca egyiknek ilyen, a másiknak olyan. Egy közös vonásuk azért van, hogy ecsetet, helyenként palettát tartanak a kezükben. S hogy miért nem egyformák? Erre egy példával tudok válaszolni: ahány festményen látható egy-egy Krisztus, az mind más és más. Az egyik soványabb, a másik nem annyira, az arcuk pedig egytől egyig különböző. Mindez azért, mert mindég más modellje van, volt a festőnek, és Krisztus arcát sem ismerjük pontosan. Kvynea is így van valahogy.
-S ha már a képekről beszélünk, mellékelten látható a „Festő a Múzsák tavánál” c. festményem fotója. Hol van hát a Múzsák tava? Természetesen itt a XV. kerületben. A bányatavat kereszteltem át Múzsák tavára, aminek eddig nem volt neve. Ez a tó annyira megragadta a fantáziámat, hogy ide képzeltem el mind a tíz Múzsát: a bal sarokban ezekből öt pajkoskodik, játszanak; egy másik a vízbe megy, de nem tovább, mert ő is tudja, hogy a tóban fürdeni tilos! A festőt két másik nézi munka közben, míg a harmadik modellt áll. A tizedik a jobb sarokban napozik, ő Kvynea. Pihenhet is, mert átadta az ihletet a festőnek, így most nincs más dolga. Aztán egy horgász is ott van, mert ugyebár, az oda kell. Éppen csalit fog cserélni, ezért megy vissza a holmijához. A tó túlsó partján a káposztásmegyeri új házak látszanak. Ez azonosítja be a tavat a XV. kerületbe.
A „Nálunk a tizedik Múzsa” című festmény most a XV. kerületi polgármesteri hivatalba került, mivel Csók Rémó felajánlotta. A festményt február 20-án Hajdu László polgármester, Király Csaba alpolgármester és Szánti Pintér Ottóné, a Polgármesteri Titkárság vezetője vette át.
-A képet be fogják kereteztetni és elhelyezik valamelyik teremben. Nagyon örültem mindennek- tette hozzá Csók Rémó.
Akik pedig a jövőben szeretnének Csók Rémóval és alkotásaival találkozni, megtehetik a Kossuth hét keretében: március 20-24 között a Kossuth Nevelési-Oktatási Központban (Kossuth utca 53.) Csók Rémó és Takár Emőke festőművészek művei is megtekinthetőek, miközben a népművészeti kiállításra érkezett anyagokat is megszemlélhetik a látogatók.