Műveltségi vetélkedő és fotókiállítás szobrokról

A délelőtti József Attila műveltségi vetélkedőt Tóth Lajos, a Csokonai Művelődési Központ igazgatója nyitotta meg, s köszöntötte a tizenegy iskola ötfős csapatait, majd bemutatta a zsűri tagjait: Mészáros Boglárkát, a GYIÖK leköszönő alpolgármesterét, Csaniga Andreát, a XIV. kerület ifjúsági referensét és a zsűri elnökét, Schlanger András színművészt. A megnyitó köszöntőben Tóth Lajos elmondta, hogy előzetesen kellett készülnie a csapatoknak azzal, hogy minden résztvevőnek egy-egy József Attila verset meg kellett tanulnia. Majd némi technikai döccenőkkel megkezdődött a verseny, mely egy rövid szünettel majd öt órán keresztül tartott.
A csapattagoknak felkészültségüket be kell mutatniuk e maratoni küzdelem során: mennyire ismerik József Attila életét, verseit, a költőhöz kötődő nevezetességeket, s még gitár kíséret mellett a költő egyik megzenésített versét is elő kellett adni ? volt szerencsekerék, activity, szó anagramma, kép- és vers-összerakó, jelenet előadása és karaoke. S bár mindenki ügyesen ?dolgozott? a nap folyamán, a végső sorrend mégis szorosan, de kialakult.

Eredmény:
1. helyezett Pestújhelyi Általános Iskola
2. helyezett Szent Korona Általános Iskola
3.- 4. helyezett megosztva Czabán Általános Iskola, Károly Róbert Szakközépiskola, Általános Iskola

A nyeremény pedig könyvutalvány volt az első négy helyezett csapatok tagjai számára 5 ezer, 4 ezer, 3 ezer forint értékben, az V. helyezett csapattagoknak a HOBO előadásra jegy, míg a további csapatok tagjainak oklevél járt.
Kora este a Pestújhelyi Közösségi Házban rendhagyó kiállítás megnyitóra került sor, hiszen fotók díszítik a Külvárosi Szalon falát, melyeken József Attila szobrok láthatók. Parti Nagy Lajos költő arról beszélt, hogy ez a nagy József Attila emlékezés, ez a mostani felhajtás nem igazán jó.
-Nagyon jó, hogy az UNESCO a 2005-ös évet József Attila évnek minősítette. Az, hogy megjelentek németül a versei szintén jó illetve a Bartók adón minden nap 14-15 óra között hallhatóak a költő versei, s leadják az összes verseit.
– József Attiláról sokkal kevesebb fénykép készült, mint ahány szobor található róla országszerte. Nagyon sok fénykép sem eredeti, s épp ezért a szobrok sem az eredeti József Attilát ábrázolják. Mert ki látott például kalapos József Attilát? A szobrok inkább az utókor lenyomatai, korlenyomatok, melyek se József Attilára, se az alkotóra, szobrászra sem hasonlít. Ezeket a szobrokat jobb sorsra érdemes szobrászok készítették …Az az érzésem, hogy a következő korokban kimegy a divatból, hogy nagy költőkről szobor készüljön. Szerencsére nem tudjuk, hogy milyen az az érzés, hogy szoborrá váljunk. Az ugyanis nem jó, akkor valami bibi van a dologban!…Kevés olyan figurája volt a XX.századnak, akinek nem ártott meg az a kultusz, amely körülötte volt: a konszenzus egyetemleges. S az itt is megjelenő képeken ezek csak szobrok: nem érdemes számon kérni ezeken József Attilát.
Szabó Gábor szobrászművész ezek után azzal kezdte megnyitóját, hogy jobb, ha egy költőről állítanak szobrot, mintha egy politikusról. A köztéri szobrászatot a zsűri illetve a közízlés diktálja.
-Amikor felmerül az igény, hogy egy szobor álljon valahol, akkor kiválasztanak egy helyszínt. A követelmény a szoborral szemben, hogy profi módon legyen az arcél létrehozva, az anyag kiválasztva. Ugyanis a szobrásznak ez az arcképe valahol!
-Az elmúlt időszakban nagyon sok szobrot beolvasztottak, amelyekből aztán új szobrok lettek illetve sok szobor eltűnt pl. 1945 után, majd a rendszerváltozást követően. Hiszen ki ne emlékezne az Osztapenko szoborra, a parlamenterre. Nagyon sok szobor került el a helyéről 1989-90 táján. Így nem is tudni, hogy bizonyos szobrok hol vannak. Ez a kiállítás jó ötlet!- mondta Szabó Gábor.
A megnyitót követően pedig akinek ideje engedte, megtekinthette Mérei Anna Hetedik szoba című ismeretterjesztő filmjét, amely József Attila édesapjáról szól.