Molnár Farkas-díj átadása

A díj a magyarországi építészet területén végzett kimagasló tevékenységért adható, ám a kiírás szerint a díjazott nem csak építész lehet, hanem bárki aki a feltételnek megfelel, vagyis író, szerkesztő, kiadó, teoretikus, oktató, fejlesztő, kutató, művészettörténész, kivitelező, befektető, illetve mindenki, aki valami jelentőset hozzátett a magyar építészet fejlődéséhez. A díjat Megyik János készítette el, amely Molnár Farkas Vörös Kocka háza emeleti alaprajzának feldolgozása. 2004-ben megosztott díjban részesült Tomay Tamás építész és U. Nagy Gábor építész, míg idén tavasszal Dévényi Tamás vehette át a 2005. évi díjat. Most június 21-én pedig Bán Ferenc DLA Ybl- és Kossuth-díjas építész, valamint Gábor Eszter művészettörténész, a Bauhaus és a CIAM-csoport kutatója kapta meg.
Az idei díjat a minden évben más-más összetételű zsűri ítélte oda, melynek tagja volt Apáti Nagy Marianna újságíró, Dévényi Tamás építész /elnök/, Herczeg Tamás építész, Karácsony Tamás építész, Sasvári Edit művészettörténész.

Az 1895-ben született Molnár Farkas munkásságát az átadás alkalmából Janáky István méltatta:
-1945. áprilisának végén, egy borús háborúvégi napon, Molnár Farkas kilépett Lotz Károly utcai házának kerti kapuján és elindult, hogy találkozzon megmaradt barátaival. Munkára jelentkezett, és mint annyi más építésztársa, a következő egy-két évet bombakárok felmérésével, romos házak megerősítési terveinek készítésével töltötte. Gyermekei szépen cseperedtek és a ’34-ben elkészült otthon, ahol akkoriban Gropiust is fogadta, kikapcsolódást nyújtott neki a napközben látott rémségek után.
Az újjáépítés évei lázas munkával teltek. Molnárt is lelkesítette a feladatok sokasága és az, hogy a bauhausi építészet katonássága után szabadon lehetett formálni, tanulságul használva a modern építészet összes eddigi invencióját. Molnár folytatni tudta az alakításnak azt a felszabadult módját, aminek nyomában 1937-ben a Pasaréti úti ház tervezésénél elindult, amikor szakított addigi dogmáival. Az a néhány gyönyörű ház, amiket ez időben tervezett, teljessé tette a magyar építészetnek a háború és a szocreál között keletkezett pazar oeuvrejét.
Amikor aztán a párt összevonta szemöldökét, felemelte véres mutatóujját és Révai József ráripakodott az építészekre, akkor néhány napig Molnár is kétségbeesetten tanakodott, hogy mit tegyen. 52 éves volt ekkor, nevét ismerte a kényes nyugati világ, kint élő Bauhausos barátai nagy irodák felvirágoztatásán dolgoztak, Gropius levélben is invitálta őt, legyen a társa, építsen a nagyvilágnak, gyermekeit neveltesse híres iskolákban, éljen boldogul. Ő azonban úgy döntött, hogy itthon marad és hasonlóan bátor építész társaihoz, megmutatja, hogy – ahogy évezredeken át a jó építészek megmutatták -, az igazi magas építészeti minőség létrehozható a politikai, uralkodói, despotikus parancsok közepette, kegyetlenségük és laikusságuk ellenére is.
1957-ben ünnepelte 60 éves születésnapját. Rimanóczy Gyula, idősebb Janáky István és Szendrői Jenő köszöntötték. Néhány kedves harcostársa, Nyíri István, Lauber László már nem élt.
1960-ban nagy szerencse érte, megbízást kapott a félbe maradt Szentföld templom befejezésére. A művészetpolitika sunyisága ellenére, érdekes módon mégis kisebb volt a megbízói szorongattatás most, mint annakidején az egyházi, amikor Mór atya terrorizálta építészünket. A munka befejezésekor, az átadásnál szájtátva nézelődő építészek ekkor látták meg, hogy milyen remekművű volt a templom 40-es évekbeli alapvetése, mert a 20 évvel későbbi molnári kiegészítés építészete megragadóan simult a maradványokhoz.
Molnár Farkas 1969-ben, 72 éves korában, Ivánka András győri korházi étterem-könyvtár épületének átadásán halt meg. Utolsó pillantása, megnyugodva, e szép épület téglafalára esett.
Ám mindez csupán vágy. Molnár Farkas 1945. január 12-én vesztette életét, alaktalan repeszek sokaságával testében, a Széher úti kórházban.

S hogy mindennek milyen köze van a XV. kerülethez?
Ezen a napon a Molnár Farkas-díjat építész, Dévényi Tamás Háztűznéző kirándulásra hívta építészkollegáit Pestújhelyre, ugyanis az Őrjárat utcai ingatlan együttesen található az 1936-ban Molnár Farkas- Fischer József építészpáros által tervezett korszerű szolgálati lakófunkciókat tartalmazó épület, melyet a közel ötven építész közösen tekintett meg.
– A megbízást azért is kapták az építészek, mert szakmailag nagy sikert értek el a kislakás és kollektív-lakóépületek tervezésével. A kerületünkben található épületnek európai visszhangja is volt, és az építészek elgondolásait magas szakmai színvonalon valósították meg. Mára sajnos eltűntek a Halaman-féle tolóablakok, beépítették a tágas földszinti teraszt, és már az épület közbenső födémszerkezetei is károsodtak a lapos tető elhanyagolása miatt- számolt be Novák Ágnes építész az épület körülményeivel kapcsolatban. Az épület előtt rögtönzött építészet-történeti megemlékezést tartottunk, méltattuk az épület jelentőségét, majd megtekintettük az épület belső tereit is- mondta.

Kapcsolódó linkek:
Tomay Tamás és U. Nagy Gábor nyerte el a MOLNÁR FARKAS díjat (2004)
Kiosztották az idei Molnár Farkas díjakat (2005)
Bán Ferenc és Gábor Eszter az idei Molnár Farkas-díjasok
Átadják a Molnár Farkas díjat
Megemlékezés Molnár Farkasról