Mit rejtenek a kövek?

A sétákat Juhász Sándor, az Ipartestület alelnöke vezeti, aki mindent tud a kerületről, ő tervezi meg a séták programját, és szívvel-lélekkel mutatja be a közös múlt emlékeit az érdeklődő lakosoknak.
Rákospalota Öregfalu az Árpád-kor óta lakott terület, de találtak itt több Honfoglalás-kori sírt is. (Bezerédy Adorján telkén egy női sírt gazdag mellékletekkel és 1943-ban a Szerencs utcai ejtőernyős torony mellett kettőt, mind a 10. század első harmadából származik.)
Anonymus szerint Árpád vezér a Megyeri révnél kelt át, mikor a Dunántúl meghódítására indult, tehát a közeli Megyer település már akkor létezett.
Rákospalota legrégebbi részén, a pozsonyi úton, az ún. Püspök-villa környékén 120 sírt tárt fel Posta Béla 1892-ben, melyekben I.Lászó és II. Béla nevével jelzett pénzérméket is találtak.
Ezt a területet jártuk végig első sétánk alkalmával.
Palota eredetileg Nyír nevű falu volt egy 1281-es peres oklevél szerint. Győrffy György történész szerint akkor kapta a Palota nevet, amikor a 13-14 sz. fordulóján a tekintélyes Loránd ispán, a környék földbirtokosa ide építtette a palotáját. ( 1330-ban ő lett Buda első választott polgára!) Ő egyesítette a három közeli falut, melyek Rákospalota alapját képezik: Regteleket, Párdit és Sikátort.
A területet eredetileg az ősi magyar népcsoport tagjai, a palócok lakták. Bohus Sámuel birtokos telepített ide 1730-ban Nyitra, Zólyom vidékéről evangélikus tótokat.
A Kossuth utcai lakótelep rejti az Árpád-kori maradványokon nyugvó kis barokk, római katolikus templomot, melyet a jelenlegi plébános úr, Szabó Sándor mutatott be a csoportunknak.
A templom 1241-es Tatárjárás előtti állapotáról nem sokat tudni. A mostani állapot viszont őrzi a XIV. századi Anjou-kori gótikus átépítés nyomait.
A négyszögű hajóhoz keskeny sokszög-záródású (poligonális) szentély csatlakozik. A körülötte fekvő falu a török időkben elpusztult, de a XVII. századtól újra benépesült.
Az 1733-ban íródott Visitatio Canonica szerint Dunakeszire járó hívekben felmerült az igény, hogy újjáépítsék a romos templomot, mely 1735-ben meg is történt. Ekkor kapta meg a dongaboltozatot, az öt szegmensíves barokk ablakot és a sekrestyét, amely alatt kripta is található. A torony csak 1807-ben készült el. 1830-ban faragták a kő oltárt, melyet szokás szerint Krisztus koporsója mintájára alakítottak ki. Kétoldalt aranyozott, festett angyalok, kezükben bőségszaru. Elkészült a menza, és akkor festették az oltárképet is,mely a templom névadóját, a szentháromságot ábrázolja. A dogmatika szerint az örök születés lényege, hogy az Atya örökké szüli a fiút, a Szentlélek is örökké születik, magyarázta a plébános úr.
Az orgona 1830 körül készült, érdekes adalék, hogy Budapesten csak három van ebből a korból.
Két falkép-maradványt is találtak a műemlékesek a 2004-es felújításkor. A jobb oldali Szent Lászlót, a bal Szent Istvánt ábrázolja, de nagyon sok rajtuk a retus. 1956-ban belövést kapott a torony, és kilátszott a harang. Juhász Sándornak sikerült megmentenie a kidobott harangnyelvet.
Másik helyszínünk volt a Juhos utcai evangélikus templom. Csizmadia Pál presbiter úr elmondta a palotai evangélikusok és a templom építésének történetét, utána Ponicsán Erzsébet lelkésznő mutatta be a gyülekezetet, majd rövid áhítata következett.
A reformáció után evangélikus tótokat telepítettek ide, belőlük alakult az első gyülekezet.
Először Csömörhöz tartoztak, mintegy százan, később Fóthoz, majd Cinkotához tartoztak, mint leányegyház. A türelmi rendelet után építkezni kezdtek. Fekete gróf adta a telket, ahol iskolát építettek, ott tartották az istentiszteleteket magyar és tót nyelven. Első tanítójuk Simon Pál volt 1868-tól, aki temethetett, de a szentségeket nem szolgáltathatta ki. Ő kezdte építeni a templomot a Károlyi István gróftól kapott telken. 1871-től váltak önálló anyaegyházközséggé. A század végén Kossuth Ferenc, Kossuth Lajos fia volt az egyház felügyelője.
A templom egyhajós, középtornyos falusi templomtípus, a romantika jegyeit viseli magán, de a renoválások során valószínűleg átalakítások történtek a homlokzaton, mert ma csak az ívsoros párkány tűnik hiteles, eredeti díszítésnek. (Bibó István elemzése)
A templom mellett 2004-ben 14 szobás szeretetotthon épült, közadakozásból és állami, önkormányzati támogatásból. A meghitt udvar az idősek nyugalmát szolgálja. A kert végében hatalmas, sokalakos kő dombormű található, melyen a reformáció magyar hívei és a hazáért áldozatot hozó evangélikus közéleti személyiségek (pl. Dévai Bíró Mátyás, Kossuth, Petőfi, Sziklay Szeréna, a Magyar Hiszekegy írója, stb.) találhatók.

Kapcsolódó cikkek:
Kalendárium hatodszor, Civis Honoratus-díj negyedszer
Tovább sétáltak a civilek Rákospalotán

Kapcsolódó linkek:

Kapcsolódó anyagok: