Menu

Mindent meg kell tenni helyben a lakáshelyzet javításáért

2020.02.07.

Félmilliárd forintot fordít 2020-ban a lakáshelyzet javítására az önkormányzat. A tervekről és a jövőbeli intézkedésekről Cserdiné Németh Angéla az Életképek legújabb számában beszélt.

Milyen lényeges elemeket tartalmaz az új kerületi önkormányzati bérlakás­építési- és felújítási projekt?

A programunk központjában az a felismerés áll, hogy Magyarországon ma több százezer olyan család van, amely nem tud lakáshoz jutni. Sok ilyen XV. kerületi családot is ismerünk. Az ingatlanárak és a bérleti díjak napról napra nőnek. A kormány valódi segítség nélkül hagyta a számára érdektelen társadalmi csoportokat, szorongatja az önkormányzatokat is; a helyi Fidesz pedig a kerületben élő 80 ezer embert hagyta magára azzal, hogy 2019-ben blokkolta a kerület költségvetését. A választási eredmény jó alapot ad arra, hogy helyben mindent megtegyünk a helyzet javításáért egy új és átlátható lakásgazdálkodási program megalkotásával. Ennek fő iránya lesz a lakásfelújítások folytatása, a szükséglakások és komfort nélküli lakások bontása, új lakások építése. Támogatni fogjuk az itt élő fiatal családok lakhatáshoz jutását, ösztönözzük a fiatal beköltözőket, és az önkormányzati állásainkat vonzóvá tesszük a fiatal szakemberek számára azzal, hogy a kerületben lakást biztosítunk nekik. Ezenfelül pedig úgy vélem, hogy bővíteni szükséges azokat a támogatásokat, amelyekkel az itt élő rászorulók növekvő lakhatási költségeihez járulunk hozzá.

Félmilliárd forintos bérlakásépítési – és felújítási céltartalékot hoznak létre. Hogyan tudja kigazdálkodni ezt a városrész?

Önkormányzatunk kifejezetten jó anyagi helyzetben van, hiszen nálunk nemcsak matematikai trükköknek köszönhetően, hanem a valóságban is több mint hatmilliárdos tartalék áll a rendelkezésünkre. Az éves szinten 25 milliárd forintos büdzsében elköltött összegek is jó helyre kerülnek, így a félmilliárd forintos tartalék képzéséhez át kellett gondolnunk eltervezett fejlesztéseket is. Kínálta magát, hogy vizsgáljuk felül, hol tart, mi a realitása a 2016-ban indult VEKOP-projektnek.

Miért tartják szükségszerűnek a VEKOP-program Támogatási Szerződését felbontani?

Nem mi tartjuk szükségszerűnek, hanem az élet kényszerítette ki – és a helyi Fidesz önző politikai húzásai. Amikor tavaly sorra blokkolták a fideszesek a költségvetés elfogadását, szóltunk: nemcsak az óvónőkkel, az ápolónőkkel, az önkormányzati dolgozókkal és a járda felújítására, parkolók építésére várókkal tolnak ki, hanem a VEKOP-pályázatot is veszélybe sodorják. Jeleztük, de nem értették meg, hogy azzal, hogy saját politikai érdekeik miatt megakadályozták 10 hónapon keresztül a költségvetés elfogadását, nem tudjuk tartani a projekt kitűzött határidőit. A ­VEKOP-ról mostanra az is kiderült, hogy bár aranytojást tojó tyúknak tűnt, valójában – egy másik fordulattal élve – a húsnál is többe kerülő leves esetével van dolgunk. Sajnos itt is felsejlenek a fideszes érdekek: a pályázat előkészítését az a RÚP-15 Kft. végezte el, amelyre illett a fideszes kifizetőhely jelző, és amelyet azóta meg is szüntetett a képviselő-testület. A pályázat beadása óta eltelt időben jelentősen emelkedtek az építőipari árak, és jelenleg minden egyes VEKOP-forinthoz még egyet hozzá kellene tennie az önkormányzatnak a vállalt célok megvalósításához. Ráadásul a tervezéskor nem vették figyelembe, hogy a műszaki tartalom nem megfelelő ahhoz, hogy fenntartható, az energetikai követelményeknek megfelelő lakásfelújítások történjenek.

Mi a sorsuk a VEKOP városrehabilitációs projekt folyamán már megterveztetett közterület-fejlesztéseknek?

Ezeket a tervezett fejlesztéseket, ütemezetten, saját forrásból megvalósítjuk. Így megújul a Karácsony Benő park, megépül az Istvántelek P+R parkoló, bővülni fog a térfigyelő kamerák rendszere, és megújítjuk a Bethlen Gábor utcában a járdát és a zöldsávot, valamint a Bocskai utcát (a Szerencs és a Rädda Barnen utca között) teljes szélességében.

Lesz-e változás a bérlakáspályázatok kiírásában?

Azonnali változásra nem kell számítani, azonban mindenképpen tervezzük a pályázati rendszer átalakítását. Ez kötődik az új lakásgazdálkodási koncepció kidolgozásához: az érintettekkel, valamint szakmai és civil szervezetekkel együttműködve a pályázati rendszer olyan átalakítása a cél, amelynek eredményeként erősödnek a szociális rászorultsági szempontok, illetve a fiatalok, családok életkezdő támogatása is hangsúlyos lesz.

Folytatják a hátrányos helyzetű emberek egyéni fejlesztését. Mit jelent ez a bérlakáspályázatok tükrében?

Itt a VEKOP-pályázat olyan, úgynevezett szoft elemeiről van szó, amelyek többek között képzések, tanfolyamok formájában például a munkaerőpiacra való visszajutást, beilleszkedést, iskolai felzárkóztatást, integrációt segítenék a krízistömbökben élők esetében. Ezeket a programokat újragondoljuk, és a VEKOP-tól függetlenül is megvalósítjuk.

Hány lakással gyarapodhat az önkormányzat és hány család sorsán tudnak javítani a program által?

Konkrét számokat a lakásgazdálkodási koncepció kidolgozása után fogunk látni, azonban példák lebegnek a szemünk előtt. Szeged városa három év alatt 2 milliárd forintból 600 önkormányzati bérlakást újított meg. A fővárosi XIII. kerület 2020-ban 50 új lakást épít, és 200 bérlőnek biztosítja a korszerűbb lakásba költözést. Azt hiszem, ezek imponáló számok.

Mikor fognak ebből az itt élők profitálni?

A felújítások egy részének már idén kézzelfogható eredményei lesznek a programnak köszönhetően, 2021 közepétől pedig látványosabb szakaszba lép a bérlakásépítési- és felújítási program.

Az interjú eredetileg az Életképek 2020. február 6-i számában jelent meg, szerző: Ék, fotó: Vargosz/XV. Média