Menu

Mese, varázslat

2010.04.17.

Boldizsár Ildikó mesekutató, író, szerkesztő, esszéista volt a FSZEK Zsókavár utcai könyvtárának vendége szombaton délelőtt. A programra sok-sok gyerek szüleivel, nagyszüleivel látogatott el.
Többen talán egy kis író-olvasó találkozót vártak, ám ennél sokkal, de sokkal többet kaptak.

Ildikó csak úgy, mint sok-sok gyerek mesék között nőtt fel, aztán ő maga is a mesék kutatásával, sőt írásával is elkezdett foglalkozni. Most pedig egy igazi varázslatban érezhette mindenki magát.
Barátnőm, Bobikné Sándor Erzsébet, a bökönyi Barota Mihály ÁMK kulturális igazgató-helyettese miután éppen nálam töltött néhány órát, így elvittem magammal a programra. Ő így vélekedett erről a délelőttről.
-A hétköznapok sűrű életéből belecsöppentem egy meseszerű világba,. Ahol jó volt újra hallani a királylányról, királyfiról, a sárkányról. Jól esett visszamenni az időben és gyereknek érezni magam,ahol a mesét én magam is szőhettem és részese lehettem azoknak az élményeknek, melyet elnyom a mindennapi hajtás, a rohanó élet. Nagyszerű volt látni, hogy a gyerekek együtt a felnőttekkel, korosztályi problémák nélkül részesei voltak az együtt kitalált mesének, az ő szintjükön gyermeki érzéseket felelevenítve egy óra időtartamra kikapcsolódhattam a világból. Szükség van rá, erre döbbentem rá akkor, amikor véget a varázslat és vissza kellett térni a hétköznapi valóságba. Néha szükségünk van a rohanó életünkből elmenekülni egy helyre, ahol kicsit önmagunk lehetünk és a szerep, amit mindennap játszunk, nem kíván követelményeket, nem kell megfelelni senkinek csak önmagunknak. Ezt a délelőttöt nem csak gyerekeknek, hanem nekünk felnőtteknek is tanítani kéne, mert enélkül üres az életünk, és a hétköznapok kudarcait, terhelését le tudnánk rakni, könnyebb lenne feldolgozni és feltöltene bennünket olyan új energiával, amit már elfelejtettünk, hogy bennünk van. Nagyon jól éreztem magam és örülök, hogy lehetőségem volt ott lenni a könyvtárban-mondta.
Azt hiszem mindannyian így vélekedtünk, akik ott lehettünk, hiszen hol élheti meg máshol az ember, hogy egy függönyből némi „varázslat” során hercegnő ruha legyen, vagy a kendőből pillangó szárnya, egy botból a királyfi jogara, vagy hol hallhat az ember olyat egy piciny gyermek szájából a meseszövésen keresztül, hogy „aztán a hercegnő hirtelen terhes lett”? Ez már a modern mese, amiben a gyerek még gyerek marad, ám már XXI. századi módra gondolkodik.
Köszönjük Ildikó a szép perceket!

Boldizsár Ildikó életrajza, díjai:
Boldizsár Ildikó
Az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett esztétika-magyar-népművelés szakon. Diplomamunkáját Balassa Péterhez írta a nép-és műmesék összehasonlító elemzéséről. Az egyetem után az Országos Széchényi Könyvtárban, majd a Pesti Szalon Kiadóban dolgozott szerkesztőként, 2000-ben a Nemzeti Tankönyvkiadó Társadalomtudományi Szerkesztőségének főszerkesztője lett, majd 2004-től a Magvető Kiadóban tölti be ezt a pozíciót. 1998-ban nyerte el a néprajztudomány kandidátusa fokozatot.
Az értekezés könyv formájában két kiadásban is megjelent: Varázslás és fogyókúra – Mesék, mesemondók, motívumok (1997, 2003). Másik elméleti munkája a Mesepoétika című kötet, amely az Akadémiai Kiadónál jelent meg 2004-ben. Az e kötetben található összegyűjtött tanulmányok, cikkek, kritikák nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarországon is megteremtődjön és gyakorlattá váljon a gyermekkönyvkritika műfaja.
Meseterapeutaként 1996-ban kezdett dolgozni, gyerekkórházakba járt mesét mondani a betegeknek, és eközben tett szert azokra a tapasztalatokra, amelyek gyógyító munkájában segítették.1991-ben jelent meg első mesekönyve Amália álmai – Mesék a világ legszomorúbb boszorkányáról címmel, amely a megjelenés évében Az Év Könyve Artisjus-díjat kapott. 1991-ben Móricz Zsigmond Ösztöndíjban részesült. 1997-ben látott napvilágot a Fekete Világkerülő Ember című kötete is, amely szintén IBBY-díjat kapott.
Két saját mesekönyvén kívül 14 mesekönyvet állított össze és rendezett sajtó alá, valamint olvasókönyveket írt az általános iskola 2., 3., és 4. osztálya számára. 2002-ben Fitz József-díjat, 2003-ban Aranyalma-díjat kapott az olvasáskultúra területén végzett munkájáért. 1993 óta óraadóként több főiskolán és egyetemen tanított gyermekirodalmat és meseesztétikát. Az elmúlt 10 évben előadásokat tartott az ország legnagyobb könyvtáraiban, oktatási intézményeiben, valamint Helsinkiben és Tallinnban.
Díjai
Móricz Zsigmond-ösztöndíj, 1991
Az Év Könyve-díj, 1992
Az Év Gyerekkönyve IBBY-díj, 1998
A néprajztudomány kandidátusa, 1998
Hundidac ezüstdíj a 2. osztályos olvasókönyvért, aranydíj a 3. osztályos olvasókönyvért
Fitz József- díj, 2002
Aranyalma-díj, 2003
Év Könyve IBBY-díja (Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának Magyarországi Egyesülete díja), 2005
József Attila-díj, 2006