Merre tovább Észak-Pesti Kórház? (2. rész)

-A történet másik része egy másik ápolási rendszer: a házi betegápolási rendszer bevezetése volt a kórházban, ami akkoriban még nem volt jelen Magyarországon. Ennek egyik ága lett volna egy krónikus ápolási osztály, ami az Észak-Pesti Kórházban valósulhatott volna meg. A tárgyalások azonban akkoriban elakadtak, a tulajdonosi viszonyok rendezetlensége miatt. Ehhez a beruházáshoz nagyon nagy anyagi háttér kellett volna, s kellene, s így a beruházás akkoriban nem jött létre.
Most azonban új helyzet van, s jó látni, hogy a kerületiek, a pestújhelyiek szeretnének valamit kezdeni a kórházukkal, s ezzel a területtel. Most beszélgetve a jelenlévőkkel talán egy kicsit lehetőséget adhat arra, hogy ezek a korábbi tárgyalások újraindulhassanak a református egyházzal vagy más egyházak és a kerület között. Hiszen rengeteg feladat van pl. a hozzánk bekerülő gyerekek, családok lelki egészségi állapota ellátatlan. Gyerekpszichiátriai ellátó egység nagyon kevés van, ám ezek a betegek léteznek. Ugyanakkor látható, hogy ez a szenvedélybetegséggel párosul sokszor. A mindennapi életben látjuk, hogy a krónikus beteg gyerekek ellátása mennyire rendezetlen. Mindezt egy aktív kórház nem tudja befogadni. A prevencióra is nagyon sok lehetőség van, de erre sincs kellő hely. Amikor én gondolkodom, akkor nemcsak magam, hanem a szakma nagy része is azt mondaná, hogy valami Egészségházra lenne szükség: ahol a lelki egészséggel, a mentálhigiéniával, a családok különböző problémáival tudnának foglalkozni. A Bethesdának van egy jelmondata, ami Pál apostol a rómaiakhoz írt levelében található: „Tartozunk pedig azzal, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk és ne a magunk javára éljünk!” – mondta többek között a főigazgató.

Dr. Thomka György, a Magyar Orvosi Kamara XV. kerületi elnöke arról gondolkodott hangosan, hogy vajon mire is lenne szüksége a kerületnek a terület hasznosításával kapcsolatban: egészség, oktatás-kultúra, egészséges élet.

-Volt egy felmérés idén januárban: százezer lakosra kivetítve cardiovasculáris, pszichés, érrendszeri megbetegedésekre vonatkozó szűrőprogrammal kapcsolatban. A munkacsoport tagjai a XIV., XV., IV. kerületről már részeredményeket leközölt: pl. a nők 75%-a, a férfiak 84%-a túlsúlyos. A betegek 78%-ánál észleltek magas vérnyomást. A nők 59%-a, a férfiak 61%-a dohányos. A koleszterinszint minden harmadik esetben magas volt. A lakosság nagy része egyáltalán nem sportol. A kerületben egyre több az idős és az érrendszeri betegséggel rendelkezők aránya- tájékoztatta a jelenlévőket Thomka doktor, majd elmondta, hogy a magyar egészségügynek az alap- és járóbeteg ellátás irányában kell haladnia, vagyis, hogy a betegek inkább otthonukban gyógyulhassanak.
Véleménye szerint a kerületben is ebben az irányban kell haladni, s kórházépítésen nem kell gondolkodni, viszont a sürgősségi centrumprogramot el kellene indítani. Külön kiemelte előadásában az elnök, hogy az orvosok elvándorlása külföldre nagymértékű, így fiatal doktorokat veszített el az egészségügy, akik képesek lettek volna az orvostudomány fellendítésére. Tehát, ha lesz új kórház valahol, akkor felmerül a kérdés, lesznek-e orvosok, egészségügyi dolgozók ott. Az oktatásról, kultúráról szólva Thomka doktor arról szólt, hogy véleménye szerint lehetne az Észak-Pesti Kórház területén pl. zeneiskola, továbbképző-központ, konferencia-központ illetve a külföldön több helyen megvalósított több funkciós épület. A házi ápolási rendszer kiépítése szintén fontos lehetne.

-Hosszútávra kell gondolkodni, ne az azonnali haszonra ügyeljünk!- mondta végezetül dr. Thomka Miklós.

A kerekasztal-beszélgetés utolsó előadásában László Tamás építész arról beszélt, hogy egy olyan szerződés-tervezet került a beszélgetést szervezők kezébe nemrégiben, ami a kórház eladásáról szól. Ebből idézett néhány mondatot illetve szembesítette a március 3-án elhangzott mondatokkal.

-Ebben a szerződésben, amit az év április 27-i testületi ülésen jóvá akarnak hagyatni a következő áll: „Szerződő felek nyilatkoznak, az osztatlan közös tulajdonukban álló ingatlan saját célú használatától tartózkodnak, arra nem tartanak igényt. Az ingatlant egyébként meghirdetik, megkötés nélkül nem szűkítve a potenciális hasznosítók, befektetők lehetséges körét.”
Ez a két mondat önmagáért beszél – mondta többek között. Segítségképpen kellene megfogalmaznunk egy saját közösségi programot, beleépítve azokat a gondolatokat, amit a két meghívott orvos mondott el annak érdekében, hogy a széleskörű álmokban, vízióban, közösségi szolgálat szándékával talán az önkormányzatot, s vezetését segítsük. Az intézmény együttes alapvető feladata a teljes életszolgálata kell, hogy legyen: testi, lelki, szellemi betegségmegelőzés, az egészség fenntartása, megőrzése, erősítése. Én Életházat mondanék, ami a születéstől a halálig átfogja a teljes életet. A családokkal is kellene foglalkozni, még a családok megszületése előtt, mielőtt két fiatal elhatározza, hogy összeházasodik. Tehát a közösségszervezéssel is, a védő, megelőző közösségi háló megalakításával is foglalkozni kell.

László Tamás beszélt arról, hogy egy a korábbiakban is említett nem teljes körű kórházat, de egy olyan helyet, ahol a sürgősségi betegellátást meg lehetne valósítani- szükséges lenne. Ez az intézmény az agglomerációt is kiszolgálhatná.

-Egy integrált, több egységből álló, egymással szorosan együttműködő intézménysorozatot kellene kialakítani és valóban önfenntartás, nonprofit jelleg kellene a fejlesztésben, működtetésben valamilyen közhasznú társaság formájában sok-sok együttműködő fél megszervezésével – mondta ezután többek között az építész, majd megemlítette, hogy EU-s pályázatot is be lehetne nyújtani, mint pl. az általa is megtalált ROK-II.2.-es pályázatra lehetne jelentkezni, ami a városi kerületek rehabilitációjáról, építéséről szól. Másfél milliárdos összegre lehet pályázni, amelynek a 90%-a vissza nem térítendő támogatás. Emellett szót ejtett arról is, hogy a kerület különböző helyszínein lévő egészségügyi intézményeket, mentőállomást, drogambulanciát, szűrőállomást, tanácsadó szolgálatokat stb. is be lehetne erre a területre hozni, meg lehetne valósítani.

Az előadásokat követően a lakosság szólhatott hozzá, akik a rövid beszélgetés folyamán arra a következtetésre jutottak, hogy a kerekasztal-beszélgetést szervező szervezetek fogalmazzanak meg egy szöveget a képviselő-testület számára, amely azt tartalmazza, hogy ne adják el a területet. Ezt a fogalmazványt pedig elviszik az április 27-i kerületi képviselő-testületi ülésre.