Megkezdődtek a Pedagógiai Szakmai Napok

Ehhez a szakmai műhelymunkához kívánt sok sikert az igazgatónő, majd átadta a szót Ambrus Jánosnak, a MOS Bizottság elnökének, aki a szakmai napokat megnyitó szavaiban elmondta, hogy a XV. kerületben több mint tíz éve hagyománya van a tavaszi és őszi pedagógiai napoknak. Kiemelte, hogy sokszor halljuk, hogy egy életen át kell tanulni, ami a pedagógusokra különösen érvényes. Mielőtt jó tanácskozást, tapasztalatszerzést kívánt volna Ambrus János a részt vevőknek elmondta, hogy az idei rendezvényen külön hangsúlyt kap József Attila születésének századik évfordulója.

A megnyitó szavakat követően Lindner Gusztáv, az OMIS osztály vezetője tartott előadást József Attila korai költészetéről, s ezen belül első verskötetéről a „Szépség koldusá”-ról. Lindner Gusztáv mint magyar szakos tanár elmondta, hogy Petőfi és Ady után József Attila a legnagyobb költő, s József Attila is tudta magáról, hogy nagy formátumú alkotó. Ám a különböző költők nem ismerték el. A kisebbségi komplexusa indokolatlan volt, bár tudvalevő, hogy nehéz gyermekkora volt. Ám nem volt rosszabb helyzetben, mint az akkori ferencvárosi gyermekek bármelyike.

-József Attila asszociációs készsége kimeríthetetlen s nekem maga a költő megmagyarázhatatlan- mondta az előadó. Hiszen 14 éves korában kapott egy pszichopata gyámot. Tizenhét évesen jelenik meg első verseskötete „Szépség koldusa” címmel, ami megmutatja, hogy egy 17 éves gyerek hogy próbál kitörni, hogyan kezdhette magát megvalósítani. Hiszen hat József-testvér volt, akik közül két fiú és egy lány meghalt, s Attila, a legkisebb, valamint a két nővér maradt meg. Ami történelmileg még bonyolítja ezt a helyzetet, az az elvesztett I. világháború és ennek következtében Trianon, amikor is mind a lakóterületet, mind a lakosság nagy részét elveszítette az ország. József Attila költészetében azonban nem jelenik meg annyira a haza gondolata, mint például Adynál. Valami egészre, tisztaságra vágyott, ezért volt mohó, telhetetlen. Az első kötete káprázatos teljesítmény.

Beszélt arról is Lindner Gusztáv, hogy azzal, hogy azért nincs az „a” a verseskötet címében, mert azzal az értelmét szűkítette volna a költő. S ami még érdekesebbe, hogy a több mint nyolcvan versének egynegyede szonettként íródott, ami a legnehezebb versforma.

A kötethez Juhász Gyula írta az előszót, melynek részleteit is felolvasta az előadó, ám előtte közösen meghallgathatta mindenki a Köntösök című verset, illetve ennek elemzését.