Menu

Május szobor új köntösben

2005.08.02.

Kocsis András szobrászművész július 31-én ünnepelte volna 100. születésnapját. Ebből az alkalomból a korábbiakban a pestújhelyi Törökszegfű téren álló Május szobrát felújította és avatta fel a XV. kerületi Önkormányzat nevében Gyurcsánszky János alpolgármester az eredeti helyszínen.

Az ünnepségen először Vitai Ildikó előadóművész gitárkísérettel adta elő Keresztúry Dezső: Énekeljünk, József Attila: Kertész leszek és Nagy László: Adjon az Isten szerencsét című megzenésített versét, majd Dr Kántásné Szabó Ivett, az OMIS osztály csoportvezetője ismertette az önkormányzat testületének határozatát.

-Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete 103/2005. (III. 30.) számú határozatával úgy döntött, hogy Kocsis András kerületi kötődésű szobrászművész Május című szobrát restauráltatja, és a Tátika utca és a Törökszegfű tér által határolt helyre, a szobor eredeti posztamensére helyezi vissza.

Gyurcsánszky János alpolgármester avató beszédében szólt az alkotóművészről néhány szóban. Aki Balló-, Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész, érdemes művész volt és Kolozsváron született, ám mind élete, mind művészeti és társadalmi tevékenysége is Rákospalotához kötötte. Műterme és egyben lakása Rákospalotán, a Batthyány utca 47. szám alatt volt, ahol a rövid kitérőtől eltekintve egészen haláláig, 1976. október 23-áig alkotott.

Az alpolgármester beszélt arról, hogy egy igazi rákospalotai lokálpatriótát ünnepel ezen a napon az egybegyűlt közönség, egy olyan embert, aki tudott magyar lenni, aki alkotásaival a környezetét, s a haladást szolgálta, s ünnepli a közönség a művész lányát, Kocsis Máriát, aki az ünnepség fő szervezője.

-Szerencsés vagyok, mert én még együttdolgozhattam Kocsis Andrással, közéleti emberként szervezte a társakat- mondta Gyurcsánszky János. Külön köszönet neki, hogy a Rákospalotai Múzeum sorsát szintén szívén viselte. Emlékszem, elmaradhatatlan pipájával, mosolyával átgondoltan beszélt mindig, s ilyenkor mindenki csendben figyelte minden szavát.

-Köszönet neki, hogy köztéri szobraival számtalan helyen találkozhatunk, s számtalan egyéb munkáival (akvarell, kisplasztika stb.) nemcsak a kerületben, hanem egyéb helyeken is találkozhatunk, s munkáival utat mutat a jövőbe s őrzi a múltat. Ünneplejünk együtt születésének századik évfordulóján! A képviselő-testület nevében átadom a restaurált Május című szobrot a kerület lakóinak, s a kerületen kívül lakóknak, akik erre járnak, erre sétálnak

Az ünnepi program ezt követően Kocsis András egykori műteremlakásánál folytatódott, ahol Kocsis Mária, a művész lánya mondott köszönetet a szobor felújításáért, s az emléktábla elhelyezéséért, majd ő és Gyurcsánszky János közösen leplezték le Kocsis András emléktábláját a ház falán.

Ezen a helyszínen olvasott fel néhány mondatot Dr. Kántásné Szabó Ivett a szobrászművész életútjáról.

-Szoros barátság fűzte korabeli palotai művészekhez. Helyi alkotóközösséget és műhelyt hoztak létre segítve fiatalabb pályatársaik kezdő lépéseit. A kezdetektől fogva segítette a Rákospalotai Múzeum létrejöttét. Tevékenyen részt vett a gyűjtemény kialakításában, saját munkái ajándékozásával is hozzájárult a gyűjtemény gyarapításához.

A ’60-as években a kerületi Hazafias Népfront elnökeként szervezte a helyi közművelődés: múzeumi kiállításokat, irodalmi és zenei előadóesteket, ismeretterjesztő előadásokat rendezett.

Haláláig életének szerves része volt a társadalmi szerepvállalás mind az országos művészeti életben, mind a helyi, rákospalotai kulturális életben.

Köztéri szobrai közül jelenleg 13 található a fővárosban, 8 pedig vidéki városokban. Több alkotása van közgyűjtemények tulajdonában és magángyűjteményekben. A mai ünnepségekkel tisztelgünk Kocsis András művészi és a helyi kultúráért végzett áldozatos közéleti tevékenysége előtt- hangzott el.

A XV. kerületi Önkormányzat nevében Gyurcsánszky János alpolgármester helyezett el koszorút.

Az ünnepség befejezéseként Kocsis Mária jóvoltából műterem-látogatásra nyílt lehetőség lehetőség, ahol közelebbről is bepillantást nyerhettek a megemlékezők az alkotóművész munkáiba, illetve a művész lánya beavatta a részt vevőket az alkotás folyamatának részleteibe is.

-Először mindig agyagból készült el a terv, majd a gipszbe öntést követően egy zsűri döntötte el, hogy szobor lesz-e a műből. S csak ezt követően készíthette el édesapám az eredeti méretében a szobrot.

A műteremlakásban a gipszminták mellett akvarellek, plasztikák, monotípiák stb. is megtalálhatóak.

Kapcsolódó linkek: