Május 9.
Az Európa Nap kerületi rendezvényei a korábbi évek hagyományainak megfelelően idén is három helyszínen voltak: a Karácsony Benő parkban a kopjafánál és az EU fánál, a Rákospalotai temetőben, a szovjet és az ismeretlen katona sírjánál, valamint Újpalotán a Fő téri Európa fánál.
-A II. világháború 1939-45 között az agresszív hatalmak tömbjének háborúja volt a világ országainak többsége ellen. 1939. szeptember 1-jén Németország megtámadta Lengyelországot. Nagy Britannia és Franciaország két nap múlva hadat üzent Németországnak. A világháború második szakasza 1941. június 22-én kezdődött a Szovjetunió megtámadásával. Decemberben Japán hadiüzenet nélkül megtámadta az Egyesült Államok, Nagy Britannia és Hollandia Csendes-óceáni birtokait. A szörnyű háború végének kezdetét Európában 1945. május 2-án Berlin eleste jelentette. Németország képviselői május 7-én Reimsben, 8-án pedig Berlinben kénytelenek voltak aláírni a föltétel nélküli fegyverletételről szóló okmányt. Másnap, 9-én Prága is fölszabadult, ezért ezen a napon emlékeznek meg világszerte a fasizmus felett aratott győzelemről.
Öt év, nyolc hónap és nyolc nap után 1945. május 9-e egy korszakot zárt le az európai történelemben. A szörnyű mérleg 60 millió halott, az áldozatok fele civil. Közülük 6 milliót a származása, vallása miatt gyilkoltak meg.
Fejet kell hajtanunk mindazon hősök előtt, akik a népirtás ellen harcoltak, akik életüket áldozták a barbárság elleni küzdelemben.
Emlékeznünk kell a háború ártatlan, polgári áldozatainak millióira, az elhurcoltakra, és a munkaszolgálatban és a koncentrációs táborokban megöltekre.
Gondoljunk azonban a világháborút követő békevágyra is, és arra, hogy az immár 64 éves béke megőrzése minden ember kötelessége!- hangzott el a k
Karácsony Benő parkban a kopjafánál, ahol ezt követően a XV. kerületi Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal koszorúját Hajdu László polgármester és dr. Herczegh Julianna aljegyző-, a XV. kerületi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat koszorúját Rácz Adrienn és Simon Bence-, a Magyar Szocialista Párt XV. kerületi Szervezetének koszorúját Tóth Imre elnök, Bringye Viktória alelnök-, a Magyar Szocialista Munkáspárt XV. kerületi Szervezetének koszorúját Csaba Elemér és Mayer Györgyné helyezte el, majd az ünnepség az EU fánál folytatódott.
-Az Európai Unió egyedülálló gazdasági és politikai társulás 27 demokratikus európai ország között.
Célja: békét, jólétet és szabadságot biztosítani az Unió 498 millió polgára számára -egy igazságosabb és biztonságosabb világban.
Az Európai Unió keretein belül sok más mellett megvalósult a határok nélküli utazás és kereskedelem, az egységes európai valuta, az euro, együttes fellépés a bűnözés és a terrorizmus ellen, biztonságosabbak az élelmiszerek és tisztább környezet.
Azóta, hogy hat alapító tagja 50 évvel ezelőtt létrehozta, az Európai Unió egymás után fogadta be a csatlakozni kívánókat. Ez a folyamat 2007-ben érte el történelmi csúcspontját, amikor 15-ről 27-re bővült a tagállamok száma, és egyesült a hidegháború által 45 évre kettészakított földrész.
Bármely európai ország csatlakozhat az Unióhoz, amennyiben stabil demokráciával rendelkezik, tiszteletben tartja a jogállamiságot, az emberi jogokat és a kisebbségek védelmét. A csatlakozásnak ezenkívül a működő piacgazdaság és a közösségi jogszabályok gyakorlati bevezetésére alkalmas közigazgatás is feltétele.
Öt évvel ezelőtt 2004. május 1-én Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. A tagság keltének tiszteletére Hajdu László polgármester és a kerületi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat képviselői Európa-fát ültettünk a Karácsony Benő parkban és Újpalota Főterén. Az Európa-napi megemlékezések során a kerület vezetése és az oktatási intézményekben tanuló fiatalok szalagokkal díszítik fel az EU fát- hangzott el az ünnepségen, majd a Czabán Általános Iskola és Óvoda Klapka óvodásai az Európa vonat című előadásukat mutatták be. A gyerekeket Bokáné Balogh Zsuzsanna tagóvoda-vezető és Végváriné Kékhegyi Erika intézményegység-vezető készítette fel.
A műsort követően először Hajdu László polgármester a XV. kerületi Önkormányzat nevében kötötte fel a nemzeti színű szalagot az EU- fára, a GYIÖK nevében Rácz Adrienn és Simon Bence helyete el a kerület szalagját a facsemetén, majd a rákospalotai iskolák diákönkormányzatainak képviselői is szalagot kötöttek az emlékfára.
A program folytatásaként megemlékezők ezt követően a Rákospalotai temetőbe mentek át, ahol a II. világháborúban elhunyt áldozatok emlékére rendezett koszorúzási ünnepség volt.
-Évről évre megemlékezünk itt a Rákospalotai temetőben azokról a szovjet katonákról és ismeretlen hősökről, kik az életüket áldozták a fasizmus elleni harcban.
Május 8-a, a győzelem ünnepe. Nélkülük nem jöhetett volna létre. A szövetséges hatalmak, közöttük a Vörös Hadsereg nagy áldozatok, hosszú fegyveres harcok árán tudott csak győzelmet aratni. Sokakat hiába vártak vissza a frontokról, a háború nagy fenevadjának áldozatai lettek. Nevük felkerült a temetőben felállított hősi emlékművekre örök mementóul az utókornak-hangzott el, majd az Oroszországi Föderáció Magyarországi Nagykövetsége nevében Sesztiporov Alexander és Natalia Szaviszkó, az Ukrajna Nagykövetsége nevében Andrij Druzd Ukrajna magyarországi nagykövetének első titkára koszorúzott. A XV. kerületi Polgármesteri Hivatal koszorúját Hajdu László polgármester és Németh Angéla bizottsági elnök-, a XV. kerületi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat koszorúját Tövisháti Tibor-, a Magyar Szocialista Párt XV. kerületi szervezetének koszorúját Bringye Viktória alelnök és Sztojanovics Zoltán alelnök helyezte el, illetve a megemlékezés virágai kerültek az ismeretlen katona sírjára is.
A programsorozat utolsó helyszíne az újpalotai Fő terén, az Európa-fánál volt.
-1950. május 9-én Robert Schuman francia külügyminiszter párizsi sajtótájékoztatóján nyilvánosságra hozta az azóta Schuman-deklarációként híressé vált tervét, s ezzel tulajdonképpen megalapozta azt az integrációs folyamatot, amely napjainkra az Európai Unió létrejöttéhez vezetett. Az elképzelés lényege a német szén és a francia acél közös kitermelésén alapuló együttműködés volt, egy újonnan létrehozott úgynevezett Európai Intézet irányítása alatt, amelynek révén ellenőrizhetővé válik a nehézipar, s így a háborúhoz nélkülözhetetlen fegyvergyártás is. Ebben látta Schuman a garanciát arra nézve, hogy többé nem fenyegeti -és nem taszítja harmadik világháborúba -egy agresszor állam újra egész Európát és a világot. Schuman terve alapján 1951-ben létrehozta az Európai Szén- és Acélközösséget az „alapító hatok”-nak is nevezett Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország.
Az EK állam- és kormányfői 1985-ben a milánói EU-csúcson határozták el, hogy az európai jelképek sorába emelik a Schuman-deklaráció nyilvánosságra hozatalának -mint az integráció kezdetének -napját, s minden évben május 9-én ünneplik az Európa-napot, az Európai Unió politikai egységét szimbolizáló jelképet.
A Magyar Országgyűlés 2005-ben törvényt hozott május 9-e Európa Napjává nyilvánításáról. A törvény indoklásában olvasható:
„Az Európai Unió létrejöttének célja, hogy az európai értékekre alapozva, a béke, a demokrácia, a szabadság és a szolidaritás szellemében egységbe tömörítse a kontinens országait. …Magyarország 2004. május elsején abban a reményben csatlakozott az Európai Unióhoz, hogy kiszélesedjen és magasabb szintre jusson ez az együttműködés a közös európai értékeket valló népek között. Hisszük, hogy az Európai Unióhoz csatlakozott országok szabadságát, nemzeti függetlenségét, gazdasági fejlődését és szociális haladását csakis egy öntudatos, tenni kész és tenni képes közösség tudja biztosítani.”- hangzott el, majd a Száraznád Nevelési-Oktatási Központ diákjai (Murczin Melinda, Kovács Bernadett, Mészáros Hajnalka, Varga Barnabás) adtak elő egy rövid műsort. Felkészítő tanáruk Hangay Adrienn volt.
Az ünnepség a hagyománnyá vált szalagkötéssel folytatódott. A nemzeti színű szalagot az önkormányzat nevében Hajdu László polgármester-, a GYIÖK nevében Sági Rebeka és Varga Barnabás kötötte fel az Európa fára, illetve az újpalotai iskolák diákönkormányzatainak képviselői is szalagot kötöttek.
Az ünnepség az Európai Unió himnuszának elhangzásával ért véget.