Magyar Kultúra Napja a Csokonaiban és az USZIK-ban

A kisszámú közönség épp azt a meghitt hangulatot adta, amely a témához és a beszélgetéshez szükséges volt. Először Tóth Lajos, a ház vezetője mondott egy rövid bevezetőt, melyben elhangzott, hogy sajnos ma sem tudják sokan, hogy kik is a magyar Nobel-díjasok.

Ezek után vette át a szót Dr. Gács János, aki rövid, ám annál érdekesebb előadásához felhasználta Marx György: Marslakók érkezése című könyvében olvasottakat. Előadásának címét úgy próbálta meg meghatározni, hogy összehasonlította a XIX.-XX. század fordulójának technikai és tudományos vívmányait a XX.-XXI. század fordulójának adottságaival.
-Egy szemlélő 1906-ban mondjuk már ismerhette például a mozit, az automobilt, a telefont, az elektromos áramot, a repülőt, míg most ilyen a mindennapos életben pl. az internet, a mobiltelefon, a géntechnológia. Ezek mind-mind benne vannak a napi életünkben, beilleszkednek a viselkedésformáinkba. Ma már mi magyarok is felvettük ismét a világ ritmusát, az információkért az internethez nyúlunk, együttmozgunk a világgal.

Az előadó ezután megpróbált részletesebben beszélni azokról a Nobel-díjasokról, akik ha nem is magyarok, de közük van a magyarsághoz valamilyen módon pl.: Bárány Róbert, Zsigmondy Richárd, Lénárd Fülöp, Elie Wiesel, Milton Friedman. Ha magyar Nobel-díjast említünk, akkor magyar érintettségről beszélünk.
Szó volt arról is az előadásban többek között, hogy
– nagyon sok Nobel-díjas zsidó származású, de ők is asszimilálódtak a magyarságba
– többen érdemeltek volna a magyarok közül Nobel-díjat, de nem kaptak. Pl. Eötvös Lóránd, Neumann János, Teller Ede
– a születési hely meghatározó a későbbi életre, hiszen az a fontos, hogy milyen inger éri az embert
– ha a Nobel-díjasok életpályáját nézzük, többen alapvégzettségként vegyészmérnökök voltak és utána tanulták a matematikát, fizikát

Az előadást követően a jelenlévők szóltak hozzá az elhangzottakhoz illetve egy kedves beszélgetéssé alakult át az együttlét, amely közel két órán át tartott.

Másnap délelőtt az Újpalotai Közösségi Házban a Kalamajka Bábszínház művészei adták elő a Hetet egy csapásra című zenés mesejátékot nagy sikerrel. A darab főhőse Ferkó, akit mestere a szabó világgá kerget. Ferkó útja során eljut Bíbor király udvarába, ahol több próbát is ki kell állnia. Így megküzd a Gonosz Boszorkánnyal, a Rémes Óriással és a Félelmetes Sárkánnyal. A kedves mesét a gyerekek nagy tapssal jutalmazták.

Letölthető anyagok:

• A Nobel-díj és a magyar Nobel-díjasok
• Magyar és magyar származású Nobel-díjasok
• Miért nincs matematikai Nobel-díj?

Képes beszámoló
(A képekre kattintva letöltheti a fotót:-)