Madárparadicsom Rákospalotán

A rákospalotai Somlói György ez utóbbi kategóriába tartozik. Mint mondta, kifejezetten kerüli a versenyeket, mindössze a Kozák téri díszmadár kiállításon szokott a madaraival megjelenni. Az októberi Rajos
István Emlékversenyen jákó papagájával egy különdíjat érdemelt ki.
– Tősgyökeres rákospalotai család vagyunk, még a nagyszüleim is itt éltek – mesélte Somlói György. – A papagájok gyerekkorom óta érdekelnek. Akkoriban a Csokonaiban rendezett galamb-és díszbaromfi –kiállításon mindig felbukkant néhány papagáj is, én meg rajongtam értük. Az első madaram egy nimfa papagáj volt, majd, amikor a jelenlegi rákospalotai otthonunkba költöztünk egy másik papagájt is sikerült befognunk. A papagáj ugyanis hangra jön, így ha valahonnan megszökik, akkor nem megy vissza a gazdájához, hanem olyan helyre száll, ahonnan papagájhangot hall.
Somlói Györgynek jelenleg egy venezuelai amazon, egy jákó, egy király, egy pennant és két barraband papagáj párja van. Rajtuk kívül külön kalitkában tölti nyugdíjas éveit az első nimfa papagájának az unokája.
– A madarak eleinte velünk éltek a lakásban, de ott sokat koszoltak, ezért a kerti kisházba „száműztük” őket. Persze, előbb ideális körülményeket, tágas röpdéket, fűthető helyiséget alakítottunk ki a számukra. Az új otthonukban nagyon jól érzik magukat, de továbbra is igénylik az ember társaságát.
Somlói György naponta több órát tölt a madárházban. Sokszor csak ücsörög, és olvasgat mellettük. Túlságosan nem akarja őket magához szoktatni, nehogy emiatt ne fogadják el a párjaikat. A nagy papagájok ugyanis rendkívül érzékeny madarak, nagyon tudnak szeretni, és nagyon tudnak haragudni is.
– Néhány éve találkoztam Tóth Istvánnal, akivel aztán megalapítottuk a H01 díszmadár egyesületet, és immár 12. alkalommal rendeztük meg a Rajos István Emlékversenyt. Ez egy rendkívül jó hangulatú rendezvény, idén is sokan eljöttek a tenyésztők közül, és nagyon szép madarakat láthatott a közönség.