Menu

Lesz-e hangulatos a Fő tér?

2005.10.28.

Az elmúlt héten az Újpalotai Közösségi Házban tartotta kerek-asztal beszélgetését szakemberekkel (Balázs Zoltán, kerületi főépítész, Novák Ágnes, építész, főiskolai tanár, Nemes Attila művészettörténész) és a lakossággal az újpalotai Fő térről a Nyírpalota Társaság.

A moderátor szerepét Péterfi Ferenc vállalta fel, aki néhány percben felelevenítette az elmúlt időszakban a Fő térrel kapcsolatos történéseket.
I. építészek bevonásával februárban volt egy beszélgetés ugyanezen a helyszínen arról, hogy vajon milyen funkciója van egy Fő térnek
II. bécsi építészek mutatták be, hogy náluk hogyan lehetett felrázni „Csipkerózsika álmából” a közösséget
III. gyerekek készíthettek pályaműveket, hogy ők hogyan képzelik el a jövőben ezt a területet. Az alkotásokból az Újpalotai Napok keretében kiállítás volt.
IV. az Újpalotai Napok keretében több alkalommal séta keretében ismerkedhettek meg az érdeklődők a Fő térrel és környékével, az elképzelésekkel illetve a felállított sátorban is elmondhatták véleményüket a lakók, a környéken élők
V. „Milyen Fő teret szeretnénk?” címmel kérdőívek kitöltetése, a válaszok beérkezése után annak kiértékelése
A bevezető gondolat elhangzását követően a három előadó beszélt néhány mondatban arról, hogy a beérkezett kérdőívek alapján mi a véleményük a megfogalmazott javaslatokról
Novák Ágnes arról az érzéséről számolt be, hogy véleménye szerint az itt élők szeretnének is valamit, meg nem is.
-Nehéz jól kiegyensúlyozni, hogy történjen valami, hogy kicsit otthonos hely legyen, ami illeszkedik a nagyvárosi miliőbe. Az emberek olyat szeretnének megvalósítani, amelynek már meglévő nyomai vannak.
Nemes Attila szerint óriási kihívás, hogy hogyan lehet a modern nagyvárosi miliőt és a zöld város tapasztalatait összeegyeztetni.
-Jó látni, hogy mindenki megtalálja a saját szintjét, hogy hol csatlakozhat az elképzeléshez. A játékosság olyan lehetőségre ad alkalmat, ahol újabb kapcsolatok születhetnek. Utcaszinten kevés a kapcsolat: kávéházak, találkozóhelyek nincsenek. Túl soknak tartottam a passzív ötleteket, tehát a megfogalmazás szerint „mit szeretnék látni”, nem arról szólt, hogy miben leszek aktív.
Balázs Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon sok dolog változása várható a térségben: a templom építése a Pattogós utcában, a könyvtár megvalósulása előkészítés alatt van, a Fő tér rendezése kapcsán helyhez kötötten ötletadó pályázatot írnak ki a Műegyetemisták építészhallgatói számára.
-Szeretnénk, ha a digitális térkép elkészülne a kerületről, ami könnyebbé tenné a helyzetünket. A pályázat kiírásához nemcsak a koncepciót, hanem a lakossági igényeket is meg kell fogalmazni, mint például a szökőkút, a padok, a világítás megvalósítása. Tehát mindennel komplexen kell foglalkozni.
Péterfi Ferenc a gondolatokat azzal folytatta, hogyha az emberek sajátjuknak érzik az ügyet, akkor formálhatják, alakíthatják a környezetüket, ám ebben segíthetnek a szakemberek.
-Kinek mi jut eszébe a tér egészével kapcsolatosan?- tette fel a következő körben megválaszolandó kérdést az est moderátora.
Nemes Attila arra hívta fel a figyelmet, hogy figyelni kell arra, hogy egy városi tér szerkezetében a közösség milyen szerepet játszik. Példának említette a Keleti pályaudvarnál a nagy kör létét, ahol izgalmas megoldás látható.
-Újpalota egy modern városi kísérlet. A jövőben jön ki a városiasodás és nem a nyugodt, békés világ irányába. A Fő térre szükség lesz, ám az este lekorlátozza a világítást, s átközlekedésre használják csak a lakók. Tehát sok zöld felület megvalósításával, süllyesztett térrel- ahol kávézó, üzlet, könyvtár stb. lehetne-, vagy pl. a Szolgáltatóháznál a csigalépcsőnél a spirálos átvezetés is elképzelhető.
Novák Ágnes- miközben érdekesebbnél érdekesebb fotókat vetített- hozzátette, hogy a térnek több szintje van, így bizonyos helyeket lehet felülről is nézni.
-A fény és szín játékosságot és közben biztonságot ad. Fontos víz, szobrok, apró jelek, elemek, a zöld növény. A teret meg kell mozgatni valamilyen módon: süllyesztve, kiemelve.
Balázs Zoltán azzal vitte a gondolatmenetet tovább, hogy a képek inspirálják az embereket a továbbgondolkodásra.
-A térnek sokkal nagyobb dimenziója van: vannak szituációk, vannak vágyálmok és ezt egybe kell gyúrni. Például a világítótesteket napelemmel lehetne működtetni, a víz az esővíz összegyűjtéséből lehetne megoldható. Fontos, hogy a különböző korosztályok megtalálják a helyüket a téren, a hely találkozási helyszín legyen.

Ekkor került szóba Novák Ágnes felvetésére, hogy milyen jó lenne egy jelkép, Újpalota jelképének elkészítése is illetve Nemes Attila javasolta, hogy milyen jó lenne egy hétvégi délelőttön a Nyírpalota úton egy szakaszt lezárni a forgalom elől a Szentmihályi út előtti részen, ahol a Fő térrel kapcsolatos elképzelések rajz formájában megelevenedhetnének a betonon., A fórumon ezt követően az érdeklődő megjelentek szóltak hozzá az elhangzottakhoz, s így szóba jött a pénz szerepe, amely határt szabhat az álmodozásnak.
Néhány idézet az elhangzottak közül:
-Mennyi pénz van minderre? (Tóth József)
– Szakembereknek kellene összefoglalni a beérkezett válaszokat és a tanulmánytervről lehetne vitát nyitni (Czibik Tamás)
-Először ábrándozzunk, utána lehet majd a realitással foglalkozni!(Tóth Lajos)
– Három év alatt 100 millió forint költhető el a célra. Számomra a víz, a föld, a leülési lehetőség fontos (Vízér Klára)
-Akkor lehetne a tervekből valami, ha 30 ezer embert lehetne mozgósítani. A gondolatot ki kell vinni, azt hogy hogyan, nem tudom (Jákváry László)
-Máshol a Fő tér köré szerveződik a lakótelep. Itt ez hiány, ma a Fő tér hiány. Ezt veszi körül a város. Például tablókat lehetne kitenni, hogy lássák a lakók. A másik nagy kérdés: hol vannak a Fő tér határai? Első kiindulási pont: a közösségi ház. Az önkormányzatnak kellene egy nagyon pontos helyi elemzést végeznie, a jelenlegi helyzetet meg kellene nézni: az értékeket, értéktelenségeket, hiányokat, ellentmondásokat, a kötött és szabad helyeket. A terület többet érdemel, mint egy EU-zászló meg egy szökőkút. (László Tamás)
– Jó a kezdeményezés, a beszlgetés. Sok ötlet, sok gondolat adhat megoldást. Játékosabban, könnyedebben kellene gondolkodni, de ne felejtkezzünk el arról, hogy kijön majd a metró! (Hazai Béla)
-Ennyi idő alatt már „kacsalábon” forgó tér valósulhatott volna meg itt (Kőrösi Lajos)
-Semmi nem változik, változott az elmúlt évtizedekben, az elmúlt hónapok során sem. Ne apelláljunk a metróra! (Várhegyi Gábor)
– Az emberek közé ki kell vinni a tervezgetést, s be kell kapcsolni minél több lakost a helyiek közül ebbe a munkába! (Kelemen Árpád)
A fórum végén Péterfi Ferenc foglalta össze az elhangzottakat azzal, hogy folytatni kell a közös gondolkodást!

Kapcsolódó cikkek: