Leállt a hulladékhasznosító

A főpolgármester-helyettes szerint 1992-ben kezdődött meg az égetőmű „ügye” azzal, hogy nyilvánvalóvá vált: környezetbiztonsági szempontból egy füstgáztisztító beépítése szükséges. A szocialista városvezető ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy egy átmeneti időszakig tovább működhet a mű. A mai jogszabályok azt mondják, hogy 2007 májusáig haladékot kapnak az önkormányzatok a megfeleltetések elvégzésére. Vajda Pál szerint tehát ameddig „hatóság vagy más szerv” nem dönt úgy, hogy le kell állítani az égetőművet, addig az – a moratóriumot figyelembe véve – jogszerűen működik.
A főpolgármester-helyettes az égetőmű károsanyag-kibocsátása kapcsán arról beszélt: bár a kémény pereménél a mért koncentráció többszöröse a megengedettnek, az emberi élettérbe érve oly mértékben felhígul, hogy ott már „kiugró paraméterek egyszerűen nem mérhetők”. Véleménye szerint mindezek fényében az égetőmű körüli ügy olyan hisztériakeltés, ami egy normális demokráciához nem illik. Emlékeztetett arra, hogy a hulladékégető ügyében korábban Újpest polgármestere nyújtott be keresetet a IV.-XV. kerületi bírósághoz, melynek nyomán a testület első fokú, de végrehajtható határozatában úgy döntött: március 31-ével az égetőművet le kell állítani. Vajda Pál megítélése szerint a bírói döntés „nem szokásos”, hiszen – hívta fel a figyelmet – tudni kell, hogy ez az égetőmű ártalmatlanítja a budapesti kommunális hulladék mintegy 60 százalékát, tehát leállítása némi ökológiai kockázattal is jár. Kitért arra is: a hulladékok elszállításának anyagi kihatása is van, a változás mintegy 110 millió forinttal növeli meg havonta a költségeket, így 2004. áprilisáig, a felújított kazánokkal működő égetőmű elindításáig közel 1,5 milliárd forint pluszterhet jelent a főváros számára. Tájékoztatása szerint az égetőmű, melynek építését még decemberben megkezdték, Közép-Kelet Európa legnagyobb környezetvédelmi beruházásai közé tartozik. Vajda Pál az égetőmű rekonstrukciós munkálatainak több éves halasztásáért a korábbi kormányt tette felelőssé. Emlékeztetett arra, hogy hiába írták alá 1998-ban a környezetvédelmi minisztériummal a finanszírozási szerződést, mert az Európai Fejlesztési Bank hiteléhez szükséges állami garanciát az Orbán-kormány három évig „jegelte”, majd megtagadta. A szocialista politikus szerint „az a legarcpirítóbb”, hogy azok szervezik a tüntetéseket, akik egyébként „folyamatában végig gátolták a beruházás indításának kérdését”. Vajda Pál elmondta, birtokában van egy levél, melyben Illés Zoltán, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnöke a hitelező bankhoz fordult annak érdekében, hogy ne támogassa hitellel a beruházás elindítását. A főpolgármester-helyettes reményét fejezte ki, hogy a bíróság másodfokú ítéletében másképp dönt majd. Szavai szerint ki fog derülni, hogy Budapest legtisztább levegőjű területe a káposztásmegyeri lakótelep. Véleménye szerint, aki azt állítja – utalt az újpesti kerületvezetőre -, hogy tízezer-százezer ember korai halála származott az égetőmű működéséből, az „ne akarjon egy demokráciában polgármester lenni”. Egy kérdésre válaszolva elmondta: a kommunális hulladék magánlerakóba történő elhelyezése drágább lenne a pusztazámori telephelynél.
Vajda Pál tájékoztatója után kerületünk polgármestere, Hajdu László beszélt a hulladékégető mű, az önkormányzatot érintő kérdéséről. Beszámolt arról, hogy a kerületi képviselő-testület szerdai, éjszakába nyúló ülésén a képviselők 18 igen és 7 nem szavazattal határozatot fogadtak el az üggyel kapcsolatban. Eszerint:
1.) Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete megállapítja, hogy a Hulladékhasznosító mű körül kialakult jelenlegi helyzetért a FIDESZ-FKGP-MDF kormányt súlyos felelősség terheli az elmúlt négy évben hozott, a kerület és a környezet lakosságát súlyosan érintő halogató döntési, valamint a fővárost érintő megkülönböztető politikája miatt. Ennek következménye, hogy a beruházás négy évet késik.
2.) Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete megállapítja, hogy a Hulladékhasznosító mű rekonstrukciójával kapcsolatosan az eddigiekben, az illetékességi körébe tartozó döntéseket késedelem nélkül időben meghozta, mindent elkövetett és a jövőben is elkövet a beruházás minél előbbi befejezéséért. Ez felel meg a realitásoknak és ez szolgálja legjobban a lakosság érdekét.
Elmondta, felháborodtak, hogy a sajtóból megismert ítélet egy, 2001-ben megváltoztatott 1986-os kormányrendelet alapján született.

A hulladékhasznosító mű előtt tartott sajtótájékoztatót Illés Zoltán, az országgyűlés környezetvédelmi bizottságának fideszes alelnöke március 31-én, ott ahol a kerületi szervezők (FIDESZ, MDF, MKDSZ, MIÉP és MSZMP) március 22-én – a környezetszennyező szemétégetés megszüntetése érdekében – tiltakozó tüntetést hívtak össze. A politikus arról beszélt: véleménye szerint a fővárosban keletkező hulladékot a pusztazámori telep áraihoz képest olcsóbban helyezhetné el az önkormányzat Pest megyei települések magánlerakóiban. A képviselő szerint a hulladékégetőben – március végéig – keletkezett égéstermék a környék lakosságának egészségét komolyan veszélyeztette.
A Fővárosi Közterület-fenntartó Részvénytársaság kiadott tájékoztatója arra emlékeztetett: az ország egyetlen kommunális hulladékégető művében évente 350 ezer tonna hulladékot hasznosítottak, amely százezer lakás évi villamosáram-szükségletét és 25 ezer lakás fűtését, melegvíz-szolgáltatását biztosította. Közlésük szerint a lakossági kommunális hulladékot a legszigorúbb EU környezetvédelmi normáknak is megfelelő pusztazámori illetve dunakeszi regionális hulladékkezelő központokban helyezik el.

A témával kapcsolatos kerületi hírek közé tartozik még, hogy önkormányzatunk egy újabb szelektív hulladékgyűjtő udvar kialakítását tervezi. A „zöldudvarként” emlegetett 300-800 négyzetméteres telepeken külön konténerekbe válogatják a színes, a fehér és a visszaváltható üvegeket, a papírt, a fém italdobozokat, a tönkrement háztartási gépeket valamint a veszélyes hulladékokat.