Látogatás a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeumban
(képes beszámoló a cikk végén)

Épp ezért támogatta a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeumban március 15-én megnyílt kiállítást, melyen a XX. századi kínai festő, T?ang Haywen közel 40 darab tusfestményét láthatjuk, amelyek a nyugati festészetet és a keleti, meditatív technikákat ötvözik.
A sajtó képviselőit egy exkluzív tárlatlátogatásra várták a szervezők és a rendezők (Rudolf A. Riedl, az AC ügyvezető iagzgatója, Soós Eszter, az AC üzletfejlesztési igazgatója, Renner Zsuzsanna, a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója és dr. Fajcsák Györgyi, sinológus, a kiállítás kurátora) az elmúlt hét csütörtökén.
Amint a helyszínen is elhangzott, T?ang Haywen a keleti Chan (Zen)?re jellemző tájképfestészet jellemző elemeit, az absztrakt és hígított tusfelületeket szívesen vegyítette a nyugat-európai tanulmányok miatt átvett európai élesebb, világítóbb technikákkal.
Eredeti nevén Zeng Tianfu-ként, 1927-ben született a Fujian tartománybeli Amoyban (ma Xiamen), jómódú kereskedőcsaládban. A háború elől a család 1937-ben a vietnami Saigonba (ma: Ho Shi Minh város) költözött, ahol apja selyemüzletet nyitott. Saigonba költözésük után családnevének vietnami kiejtésű változatából (Zeng = Tang), valamint egy újonnan választott keresztnévből jött létre a művészként is használt neve. A Haywen névben a hai írásjegy jelentése tenger, a wen írásjegyé pedig műveltség. Képein látható pecsétjében nevét az európai és a kínai írásmódot kombinálva használta. Saigonban francia iskolába járt, és apja elvárása szerint a családi üzletet kellett volna továbbvinnie. Ő azonban Franciaországba szeretett volna tanulni. A vietnámi évtized után T?ang Haywen 1948-ban érkezett Párizsba, ahol keleti nyelvi kurzusokat és irodalmat hallgatott, s a Párizsi Egyetemen francia civilizációból szerzett kitüntetéses diplomát. 1950-től festészetet is tanult az Académie de la Grande Chaumiere-ben, s ideje javát múzeum- és galérialátogatással töltötte.
Amikor apja rájött, hogy fia nem az ő elképzelése szerinti pályára készül, megvonta tőle az anyagi támogatást, így ettől kezdve maga teremtette elő a megélhetéséhez szükséges pénzt. T?ang Haywen családja 1954-55-ben visszaköltözött Kínába, T?ang azonban nem tért vissza hazájába, annál is inkább, mivel fennállt a veszélye, hogy hazatérése után többé nem hagyhatja el Kínát. Sokat és szívesen utazott. Bejárta Európát, megfordult Amerikában, Indiában, Hawaii-on és Japánban is ? élete szinte vég nélküli utazás volt.
Utazásai közben is minden nap festett. Az élete és a festészet teljesen egymásba mosódott. Minden nap öt-hat órán át dolgozott, s hatalmas életművet hagyott hátra. Két kifejezésforma jellemezte művészetének beérését: a tanulmány és a diptichon. A tanulmányokat kis méretben, színes képként, afféle úti emlékként készítette, benyomásait rögzítette rajtuk. A két egyforma nagyságú papírlapra (diptichon) festett képei viszont monokrómok, fehér vagy enyhén sárga papírra készültek. Többnyire cím nélküliek munkái, ami festő érzéseivel való állandó szembesülésre készteti a nézőt.
A csaknem 40 darab, 70 x 100 cm-es festményt a franciaországi Musée des Beaux-Arts, Chambéry és Évian városa kölcsönzi, a művész szellemi hagyatékát ápoló franciaországi társaság, az Association des Amis de T’ang Haywen közreműködésével.
A kiállítás június 10-ig tekinthető meg Tus és Tao címmel a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeumban.

Kapcsolódó cikkek

Kapcsolódó linkek

Képes beszámoló

(A képekre kattintva letöltheti a fotót:-)