Közvetlen napi kapcsolatban az ügyfelekkel

– Mekkora ezeknek az ügyfélszolgálatoknak az éves forgalma? – kérdezem Moór Árpád vezető-főtanácsostól, az Igazgatási Osztály vezetőjétől.
– A két irodában tavaly közel tizenötezer ügyfél fordult meg, ez folyamatosan növekvő forgalmat jelent, az előző évihez viszonyítva huszonhárom százalék volt az emelkedés. Az ügyfélforgalom harmadát a távhő-, víz- és csatornadíj, valamint a szemétszállítási díj kompenzációinak intézése jelentette. A munkatársak átveszik az útlevélkérelmeket, a tulajdoni lap és térképszelvény megrendeléseket, majd továbbítják azokat az illetékes hivataloknak. Intézik a sorkatonák bevonulási segélyét, de ők indítják útjára a hagyatéki ügyekkel kapcsolatos eljárásokat is. Tavaly több mint ezernyolcszáz ilyen ügyünk volt. Az önkormányzat vezető tisztségviselőinek félfogadására is az ügyfélszolgálaton lehet előjegyzést kérni. A polgármester, az alpolgármesterek és a jegyző fogadóóráira tavaly tizennégy százalékkal többen jelentkeztek be, mint egy évvel korábban.
– Az osztályon belül nem lehetett kevesebb munkája az Ügykezelési Csoportnak sem…
– Valóban, a 2001-ben iktatott több mint százhatvanezer ügyirat negyvenhét százalékkal haladta meg az előző évit. A csoport munkatársait sajnos hátrányosan érintette az a tavaly július elsején hatályba lépett törvénymódosítás, amellyel az állomány kikerült a köztisztviselői státusból.
A Helyszínelő Csoport a hivatal feladatkörébe tartozó környezettanulmányokat végzi, amelyekről helyszíni jegyzőkönyveket vesznek fel, lényegében az építésügy kivételével szinte minden állampolgárokat érintő, döntéseket igénylő ügy előkészületeként. Főként a Szociális és Egészségügyi Osztály részére készítették a környezettanulmányokat. A csoport tagjai kiváló helyismerettel, sokrétű szaktudással rendelkeznek ehhez a felelősségteljes munkához, az ügyek objektív megítéléséhez. Ez a csoport is tizenegy százalékkal több ügyet intézett el, mint egy évvel azelőtt.
– Olvastam egy adatot, amely szerint tavaly év végén 2176 működési engedéllyel rendelkező kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató vállalkozás működött a kerületben. Milyen speciális feladatokat jelent ez az osztály számára?
– Nehéz, de nyugodtan mondhatom, hogy az érintett munkatársak által kedvvel és lelkiismeretesen elvégzett feladatokat jelentenek ezek a vállalkozások. Az elmúlt évben a Kereskedelmi és Mezőgazdasági Csoportunk számos ellenőrzést tartott – közösen az ÁNTSZ, a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a Tűzoltóság és más hatóságok szakembereivel. Az esetleges hiányosságok feltárása után először mindig a tanácsadásra helyeztük a hangsúlyt, csak ha ez nem vezetett eredményre, akkor jött a szigorúbb intézkedés. Tavaly, jegyzői hatáskörben tizenöt esetben került sor ideiglenes üzletbezárásra. Mindent figyelembe véve azonban megállapítható, hogy a kereskedelmi ellátás is, a vendéglátás és a szolgáltatás is változatlanul jó színvonalon működik kerületünkben.
– Úgy tudom, hogy fokozott körültekintést igényel egy-egy új vállalkozás „útjára bocsátása”, megnyitásának engedélyezése. Jó néhány jogszabályra kell figyelemmel lenni, a leendő vállalkozásoknak pedig teljesíteni az azokban foglaltakat, feltételéül a végleges működési engedély kiadásának…
– Ez pontosan így van, és ha lehet, élek is az alkalommal, hogy erről a kérdésről egy kicsit bővebben szóljak. Tavaly jelentősebb kereskedelmi és szolgáltató vállalkozásként csak a Peugeot gépjárműszalont és szervizt „jegyeztük”, de ebben az évben több ilyen jellegű nagyobb és számos kisebb beruházás átadása is várható. (Bár a legújabb hírek szerint az Asia Center indulása egy negyedévet csúszik, 2003. márciusára.) Ezeknél a beruházásoknál az építési engedélyek kiadásán és a használatbavételi eljáráson túl az Igazgatási Osztály feladata és hatásköre a működési engedélyek, és ha szükséges, a telepengedélyek kiadása.
Hogyan néz ki ez a folyamat? A vállalkozó megkapja a jogerős építési engedélyt, majd felépíti a létesítményt – ezt követően kerül sor a használatbavételi eljárásra, aminek a végén a vállalkozó egy használatbavételi engedély határozatot kap. Azért lényeges hangsúlyozni, hogy határozatot, mert ez ellen – az építésügyi törvény által szabályozottan – fellebbezni, jogorvoslatot kérni is lehet. Nem egyszer előfordul, hogy a vállalkozás környezetében lakók emelnek kifogásokat. A mi szempontunkból ez azért fontos, mert akár a működési engedélyezési eljárást, akár a telepengedélyezési eljárást csak akkor kezdeményezhetjük, ha már a használatbavételi engedély jogerőre emelkedett.
Mindezeket azért kell hangsúlyoznom, mert sajnos már előfordult, hogy vitánk támadt a vállalkozóval, aki nem ismerve az eljárás menetét, az új létesítményének megnyitását olyan időpontra tűzte ki, amikor még a használatbavételi engedély sem volt a birtokában. Nem is vitáról, inkább egyeztetésről van ilyenkor szó, a vállalkozó meggyőzéséről, hogy addig ne tervezzen hivatalos megnyitót, amíg minden szükséges engedélye ehhez nem válik jogerőssé. Hiszen általában olyan nem kis költséggel megszervezett ünnepélyes megnyitókról van szó, amelyek a vállalkozó számára egyben jelentős reklámértékkel is bírnak. Kár lenne a felesleges ráfordításokért, ha egyszer a feltételek hiányában a működési engedély még nem adható ki. Az Igazgatási Osztály ezen területen dolgozó munkatársai – a többször módosított 4/1997. (I. 22.) kormányrendelet alapján, ami az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szól – minden érintettnek készséggel adnak részletes felvilágosítást. Tudomásom szerint ugyanígy minden szükséges tájékoztatást megkaphatnak az Építésügyi Osztály dolgozóitól is.
– A szintén többször módosított 80/1999. (VI. 11.) kormányrendelet értelmében 2002. december 31-e a végső határideje annak, hogy a vállalkozók beadják kérelmeiket a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységükre vonatkozóan.
– Az eredeti határidőt kétszer is módosították, ez talán okozhatott némi bizonytalanságot a kérdés körül. A december 31-i határidő azonban véglegesnek tekinthető. Valószínű, hogy a vállalkozók az ezt megelőző napokban jelentkeznek tömegesen kérelmeikkel az osztályunkon, sokan az utolsó pillanatra hagyva kötelezettségüket.
Mivel a telepengedélyezési eljárásnak is igen kötött a rendje, a vállalkozókat ezúttal is kérem, hogy már a tervezés időszakában vegyék figyelembe, ez az eljárás bizony időigényes. Hogy mennyi ideig tart, az nem tőlünk függ, hanem a hatályos jogszabályok határozzák meg. A szükséges átfutási idő mindenkitől türelmet igényel, hiszen az eljárásban jó néhány szakhatóság vesz részt – többek között az építésügyi, a környezetvédelmi, a vízügyi, a munkavédelmi hatóság, az ÁNTSZ, a tűzoltóság és még lehetne sorolni. Van amelyiknek 15, van amelyiknek 30 napon belül kell szakvéleményt adnia. Könnyű belátni, hogy ha a vállalkozások többsége tényleg december 31-e előtt néhány nappal jelentkezik a kérelmével, az említett szakhatóságok nem tudnak majd egyidejűleg mindenütt megjelenni, ráadásul egyikük-másikuk óriási területeken illetékes. A tűzoltóság például a IV. és XV. kerületben, a környezetvédelmi hatóság pedig az egész Közép-Duna-völgyben.
Ezért is kérjük azokat a vállalkozókat, akik már rendelkeznek azokkal a feltételekkel, hogy akár már az újság megjelenésének időpontjában benyújthassák a kérelmüket, ezt minél előbb tegyék meg. Akkor mi is jobban meg tudjuk szervezni időben a munkánkat a vállalkozók érdekében. Mert hiszen akinek 2003. január 1-jén nem lesz benyújtott telepengedély-kérelme, annak bizony be kell a vállalkozását fejezni. Nem lenne jó, ha olyan konfliktushelyzetek alakulnának ki, hogy a vállalkozó hibájából esetleg a nála dolgozók és családtagjaik is hátrányos helyzetbe kerüljenek.
– A Kereskedelmi és Mezőgazdasági Csoport másik feladatköréről is szóljunk néhány szót…
– Hozzájuk tartoznak az állattartási és növényvédelmi ügyek is, ezekben érzékelhető legjobban a kerület perem-pozíciója és részleges agrárjellege. Az egyik legjelentősebb eredményünk, hogy a szívós felvilágosító munka és a különböző kezdeményezések nyomán lassan de biztosan csökkenek a parlagfűvel fertőzött területek. Tavaly a helyi állattartási rendelet alapján 39 állattartási és 73 eb-tartási ügy került a csoport elé (az eb-nyilvántartás szerint egyébként 10525 kutya él a kerületben, ami azt jelenti, hogy egy év alatt tizennyolc százalékkal csökkent a számuk).
Az igazgatási munka talán legbonyolultabb, legnehezebb területe a szabálysértési, birtokvédelmi ügyek „levezénylése”. Tavaly közel 1200 szabálysértési ügyben jártunk el.
Néhány szót arról is kell szólnom, hogy tavaly még az osztályunkhoz tartozott az idén önállóvá vált Okmány, Anyakönyvi és Népesség-nyilvántartási Csoport is. 2001. január 1-jével a közlekedés-igazgatás is az Okmányirodához került, nagy mértékben megnövelve feladataikat. A kezdeti nehézségek után sikerült „normális” menetbe terelni az ügyintézést, színvonalát pedig a lakosság megelégedését kiváltó szintre emelni. Az iroda több mint tízezer lakcímigazolványt, hatezer személyazonosító igazolványt, ezerkétszáz vállalkozói igazolványt, kétezer vezetői engedélyt, háromezer törzskönyvet adott ki, közel húszezer közlekedési igazgatási ügyet (például gépkocsi átírást) intézett el.
Egy év alatt, közel ezer fővel, tovább csökkent kerületünk lakossága, tavaly december 31-én 84948-an voltunk. Közülük tizenöt ezren 18 éven aluliak, tizenhat ezren 63 éven felüliek.
Február elsejétől új feladatként az osztályunkhoz kerültek a közterület-felügyelők is, akik a kerület egész területén rendszeres bejárásokkal ellenőrzik az útállapotokat, felderítik az illegális szemétlerakókat, elhagyott roncsautókat, az ÁNTSZ-szel közös akciókban vesznek részt, lakossági bejelentéseket vizsgálnak ki. Nyaranta jobban odafigyelnek a parlagfüves területekre, a tiltott fürdőhelyekre, a parkok rendben tartására, a szippantó gépjárművek ellenőrzésére, építkezéseknél az építési anyagok tárolására, az engedély nélküli árusításokra, a közterületi szeszesital fogyasztásra, a közterület-használati szerződések betartására. Azt hiszem az ő feladatkörük sem mondható „elhanyagolhatónak”…
– Köszönöm a beszélgetést.