Közmeghallgatás volt Rákospalota Városrészközpont Szabályozási Tervéről

Először Hajdu László köszöntötte a megjelenteket, majd emlékeztetett arra, hogy amíg a tavaly februárban tartott közmeghallgatás témája Rákospalota fejlesztési koncepciója volt, idén a városközpont fejlesztésének terveit szeretnék ismertetni a lakossággal, mellyel kapcsolatban három héttel korábban már lakossági fórumon szó volt. Amint a polgármester elmondta, a kerület fejlesztési lehetőségeit a polgármesteri hivatal szakemberei hét részletben dolgozzák fel.
Hajdu László szavait követően a kerület főépítésze, Balázs Zoltán Ádám a konkrét terveket ismertette a jelenlévőkkel, s elmondta, hogy jelenleg folyik a szakegyeztetés illetve a különböző észrevételek összegyűjtése, hiszen ez a terület több szempontból is fontos: a tervezett városközpont a főváros szabályozási tervében is stratégiai fontosságú terület, mivel ezen a területen halad át az Újpestet és a XVI. kerületet összekötő út, valamint már a történeti adatok szerint is ezen a területen helyezkedett el a városközpont hajdanában.
-Az önkormányzat már két évvel ezelőtt döntött arról, hogy mely területen történjen meg a városközpont kialakítása, melyet a főváros és a kerületi önkormányzat fele-fele arányú finanszírozással építene meg. Annak érdekében, hogy az érintett terület értékei megmaradjanak, a környezet ne károsodjon, s ne legyenek új beruházások ezen a területen, a képviselők 2004. november 2-án változtatási tilalmat rendelt el itt – mondta a főépítész. Minderre azért volt szükség, mert a régi rendezési terv megszűnt, az új pedig még nem készült el.
-A Városközpont helyének létjogosultságát a Városháza, a kerületi rendőrség, valamint a Budai II László Stadion területén fővárosi támogatással tervezett multifunkcionális sportcsarnok, sportközpont, a területen található három iskola valamint több templom is igazolja. Mivel a Fő út-Kazinczy utca- Régi Góti út- Cserba Elemér út- Toldi sor- Szentmihályi út- Rákos út- Palotás utca- Báthory utca- Dobó utca- Pázmány Péter utca- Fő út és Régi tér által határolt területen nagyon sok zöld terület található, így a Kerületi Szabályozási Tervnek is az a célja, hogy maradjon meg ez az arány. Ám ezen a területen nagyon sok olyan ipari vállalkozás is működik, amely működési engedélyéhez történetileg jutott hozzá, így a Kerületi Szabályozási Tervben ezt is figyelembe kell venni.
A főépítész beszélt arról is, hogy a Fővárosi Szabályozási Kerettervben a tervezett városközpont intenzív beépítésű területként szerepel, vagyis többek között a Dobó utcától délre eső terület egészen a Dugonics utcáig L2 A-s besorolású terület, így a telkeken max. kilenc méter magas épületeket lehet építeni, míg a beépíthetőség 45%-ban és 65%-ban van maximalizálva illetve külön kiemelendő rész a Sódergödör, amely emeletes övezetbe tartozik. A Városközpont terveinek készítésekor a 10,5 magassággal és 45%-os beépíthetőséggel próbáltak a jelenleg érvényben levő határértékekhez igazodni a tervezők, amely értékeket jelentősen befolyásolhatnak egyéb tényezők – így az illeszkedés szabályai (milyen közel épülhetnek egymáshoz a házak, mennyire lehet a szomszédos épületet beárnyékolni). Természetesen a Városközpont rendezésével párhuzamosan a közlekedést is normalizálni szükséges, így parkolási rendet kell kialakítani, a keresztutcákat egyirányúsítani kell, a nehéz gépjárműveket el kell terelni a Szőcs Áron utcából – tehát előrelátónak kell lenni, hogy a problémákra megoldás legyen 5-10 év múlva is.
Balázs Zoltán ismertetőjét követően a lakosság szólhatott hozzá, s így többen kifejtették véleményüket a beépíthetőség normalizálásával kapcsolatban, valamint kérték a magas társasházak építésének leállítását. Volt, aki az M3-as mellett élők helyzetéről számolt be, arról, hogy a reggeli közlekedési káosz során nagyon sok autós menekülőútnak használja a Damjanich utcát, valamint ismét felmerült az autópálya bevezető szakasza mentén egy zajvédő fal felszerelésének szükségessége, melynek építése azonban a főváros hatáskörébe tartozik. Az egyik hozzászóló a Régi Fóti úti élelmiszerüzlet melletti gazos terület hasznosíthatóságának lehetőségéről érdeklődött, míg volt, aki a néhány évvel ezelőtt épített Csobogós utcai játszótér jelenlegi állapotának megváltoztatását kérte.
-Javaslatként merült fel egy kerületi múzeum valamint egy képgaléria létrehozását, a Rákospalotán található régészeti emlékek megőrzésének valamilyen formában történő megőrzése.
-Szó esett arról is egy hozzászóló részéről, hogy miért nem lehet az Eötvös utca balesetveszélyes kereszteződéseit (pl. Szerencs utca, Arany János utca) fekvőrendőrök elhelyezésével csökkenteni illetve ?. Javaslatként hangzott el többek között, hogy eső elleni védelemmel ellátott fedett megállóhelyeket kellene kialakítani, a szemetes környezet megakadályozása érdekében pedig sűríteni kellene a szemétszállítást.

A felvetett problémákkal, kérdésekkel kapcsolatosan a főépítész elmondta, hogy
az önkormányzat nem akadályozhatja meg a telektulajdonosok beruházásait addig, amíg a törvényi előírásokat betartják.
Gyurcsánszky János alpolgármester a kerület szemetes voltával kapcsolatban elmondta, hogy az emberekben ki kell alakítani az igényt arra, hogy tartsák tisztán lakókörnyezetüket, legyen igényük erre. Mindamellett az önkormányzat is nagy hangsúlyt fektet a tisztaságra, s mindezeket túl most már hagyományosan minden év októberében külön tisztasági kampányhónapot is szervez, hogy a lakosság morálja javuljon.
A Régi Fóti úton található gazos területről szólva ( az egykor Volán-pályához tartozó terület) elhangzott, hogy magántulajdonban van, a kerületi költségvetés pedig megakadályozza ennek megvásárlását.
A régészeti emlékek, értékek megőrzésével valamint egy kerületi múzeum kialakításával kapcsolatban válaszként elhangzott, hogy az új Városközpontban is helyet kaphatnának mindezek, amennyiben a beruházásokhoz az önkormányzat megfelelő forrásokat talál.
A forgalomcsillapítást fekvőrendőrökkel nem lehet megoldani, ugyanis ezen az úton BKV járművek haladnak, s mindamellett az útszakasz fővárosi tulajdonban van. Az önkormányzat a korábbiakban közlekedési lámpák elhelyezését tervezte ezeken a csomópontokon, ám a lakosok véleménye szerint a piros lámpánál várakozó autók szén-monoxid kibocsátása egészségkárosító lenne számukra.

Kapcsolódó dokumentumok:
Közmeghallgatás jegyzőkönyve