Közmeghallgatás a volt szovjet kórházról

Hajdu László polgármester a délután kezdõdõ közmeghallgatást az írásban feltett kérdések megválaszolásával és az ügy részleteinek ismertetésével kezdte. Köszönetet mondott azoknak, akik vették a fáradtságot, és idõben eljuttatták az õket érdeklõ kérdéseket a hivatalhoz. A kórházzal kapcsolatos képviselõ-testületi elképzelésekrõl elmondta: a kerület másik parlamenti képviselõjével, Kiss Péterrel már több módosító indítványt adtak be az ügyben.
Az önkormányzat a volt szovjet katonai intézmény száz százalékos tulajdonjogát kívánja megszerezni. A kerületi képviselõ-testület október 29-én döntött arról, hogy a helyhatóság vezetése mielõbb kezdjen tárgyalásokat az államot képviselõ Kincstári Vagyoni Igazgatósággal és a Fõvárosi Önkormányzattal az ingatlan tulajdonba vételérõl. A több mint 7 hektáros területen levõ ingatlanegyüttes egy 1992-ben hozott kormányhatározat, valamint az ennek alapján kötött szerzõdés értelmében, 50-50 százalékos megosztásban a fõváros és a kerületi önkormányzat tulajdonába került, azzal a feltétellel, hogy ott 1995-ig kórházat építtetnek. A beruházáshoz egyik kerület sem tudott megfelelõ forrásokat találni, így az ingatlan – jogilag egyébként máig vitatott módon – az államra száll vissza. Nemrég azonban a kormány az Államháztartási Törvényben lehetõvé tette, hogy az egykori szovjet ingatlanokra az érintett önkormányzatok – esetünkben tehát mind a fõváros, mind pedig a XV. Kerület – jogot formáljanak, – immár feltételek nélkül.
A polgármester a kórház történetére kitérve arra is emlékeztetett, hogy a szovjet csapatok kivonulása, 1991 óta az intézmény állapota folyamatosan romlik. A szovjetek jól mûködõ és felszerelt kórházat hagytak volna itt, de politikai vita támadt a két fél között, így végül az intézmény teljes felszerelését, „vaságyastul” magukkal vitték a kivonuló csapatok.
A kórház tulajdonjogával kapcsolatban többféle javaslatot dolgozott ki a XV. kerületi önkormányzat. Ezek közül azt az elképzelést tartják a legjobbnak, amely szerint a tulajdonjog teljes egészében helyhatóságunkat illetné meg, a fõvárost pedig a hasznosítás bevételeibõl vagy más módon kárpótolnák. A testület nemrég levélben kereste meg a Fõvárosi Közgyûlést, hogy értsen egyet a javaslattal, ami szerint a kerület 5 éven belül a privatizációs bevételbõl fizetné ki a fõvárost. Egy másik elfogadható elképzelés szerint lehetõleg azonos mértékben osztozna a kerület és a fõváros a mintegy 3-4 milliárd forintra becsült ingatlanon, és a továbbiakban mindenki a maga részét fejlesztené. A polgármester azt is hozzátette, hogy mindenekelõtt a két önkormányzatnak kellene megegyeznie a tulajdonjog kérdésében, s ez után tehetnének együttes javaslatot az államnak.
Hajdu László tájékoztatása szerint a területet az érvényes szabályozási terv értelmében szociális és egészségügyi célokra lehet hasznosítani. Ezzel kapcsolatban elmondta: terveik szerint szociális célú lakóparkot, fiatal házasoknak fecskeházat, idõsotthonokat és szabadidõközpontot alakítanának ki vállalkozói tõke bevonásával. Közölte, letettek arról, hogy kórházat hozzanak létre a területen, miután már nincs szó arról, hogy az intézmény az észak-pesti régió központja lehetne.
A polgármesteri ismertetõ után a kerületiek szóban is feltehették kérdéseiket az elhangzottakkal kapcsolatban. Világosan kitûnt, hogy a tulajdonjoggal és a hasznosítással kapcsolatos elképzelések érdekelték leginkább a jelenlévõket. Felvetették: nem értik mi köze van a fõvárosnak a pestújhelyi kórházhoz. Felmerült az is, hogyan lehet szétosztani a létesítményt különbözõ célt szolgáló egységekre, valamint hogyan képzeli el a kerület képviselõ-testülete az intézmény privatizálását. Elhangzott: lesz-e ismét mentõállomás a kórház területén, miután annak mûködését korábban az ÁNTSZ bevonta. A felszólalók között volt, aki a kórház megmaradása mellett érvelt, más hitelfelvételt szorgalmazott, és volt aki a privatizáció lehetõsége miatt fogalmazta meg aggodalmát, attól tartva, hogy „lenyúlják azt, ami az övék”. A
közmeghallgatáson azt is kérték, hogy amint a kerületi önkormányzat tulajdonába kerül az intézmény, népszavazással döntsék el mi legyen a kórház sorsa. Felmerült: miért nem nyújtanak be hasznosításra pályázatot uniós források elnyerésére.
Hajdu László válaszában jelezte, nem a kerületen, hanem a Fõvárosi Mentõszolgálaton múlik a mentõállomás újbóli megnyitása. Közölte, annak kiépítéséhez az önkormányzat még közpénzt is adna. Elmondta: az önkormányzat nem zárkózik el a népszavazástól, erre minden törvényes lehetõség adott. Ugyanakkor jelezte, a voksolás nagyon sok pénzt felemészthet, ezért azt alaposan meg kell fontolni. A tulajdonlással kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a kórházat nem Rákospalota, hanem az állam építtette, eredetileg elmeintézetnek, majd 1912 és 1945 között tüdõgyógyintézetként mûködött. Szólt arról is, hogy a most hozott testületi döntés elsõdleges célja az volt, hogy tárgyalási alapot teremtsenek a fõváros felé. Arra is felhívta a figyelmet, hogy egy kórház felépítését még állami vagy fõvárosi forrásból vagy hitelbõl sem lehet megvalósítani, de a kisebb, szociális célú beruházások megvalósításához is elengedhetetlen a magántõke bevonása.
A polgármester a majd három órás meghallgatást követõen végezetül ígéretet tett arra, hogy a elhangzott kérdésekre írásban is válaszol a hivatal.